Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Az utóbbi időben egymással homlokegyenest ellentétes nyilatkozatok, vélemények jelentek meg egy sugárterápiás „bunker” bontásával kapcsolatban. A hatóság állásfoglalása egyértelmű. A projektvezető szerint minden a hatósági előírásoknak megfelelően történt, noha a 2015 márciusában lebontott bunkernek csak 2015. szeptember 24-re lett jogerős bontási engedélye. Stábunk Nyíregyházán járt.

Még 2009. december 18-án írták alá a támogatói szerződést a Jósa András Tömbkórház projektre. A Kezdetben 12 milliárdos beruházás mára 15 milliárdnál tart és az eredeti tervek szerint 2011 novemberére üzemelő kórházegység a mai napig nincs kész teljesen. A fejlesztés elsődleges célja a korszerűsítés és a hatékonyság jegyében fogalmazódott meg.

Az építkezés részét képezte egy különleges bontási tevékenység: „Közép Európában ilyenre még nem volt példa” – volt hallható egy-két nyilatkozatban. De ezen kívül szinte semmit nem lehetett tudni.

 Nukleárterápia

Sugárkezelésen (vagy radioterápián) az ionizáló sugárzások orvosi kezelésben történő felhasználását értjük. Sugárkezelés napjainkban leggyakrabban rosszindulatú daganatok esetében történik. Külső sugárforrásból történő kezelés vagy teleterápia esetén a sugárforrás a beteg testén kívül helyezkedik el. Az első ilyen próbálkozásoknál a sugárforrás rádium volt, később elterjedtek a mesterséges radioizotópok (Cs 137, Co 60). Sugárforrásként alkalmaztak – és ritkábban ma is alkalmaznak – hagyományos röntgencsövet, viszont egyre inkább átveszik a sugárzó izotópok helyét a lineáris gyorsítók.

Nyíregyházán a speciálisan kialakított terápiás épületben – egy méter vastag különleges betonfalak – az első lineáris gyorsító berendezést 1993-ban üzemelték be, majd 1998-ban egy újabb Mevatron berendezés elégítette ki a fokozódó igényeket. Ekkor az ország legkorszerűbb onkoradiológiai osztályának számított a nyíregyházi. 2014 végére 1000-1200 új beteg gyógyításához használták ezeket a berendezéseket. A gyógyítás 2015 márciusáig zajlott a Jósa András korház sugárterápiás bunkerében, de mivel a Tömbkórház projekt keretében az onkoradiológiai osztály is teljesen megújult, így a régi berendezéseket és az épületet 2015. március 16-án elkezdték lebontani.

Pletykák

Az, hogy az emberi butaság, tudatlanság vagy az információ hiány generálta a pletykákat nem tudni, de tény: a városban egyre többen azt suttogták, hogy a régi sugárterápiás bunker építési törmelékét – ami szerintük veszélyes, mert sugárszentezett – különböző helyekre hordták el és a bontásnál sem tartottak be semmilyen szabályt-, kvázi a kivitelezők az emberek egészségével játszottak.

Kommunikáció

Kun József, a Jósa András Tömbkórház projekt menedzsere több nyilatkozatában is úgy fogalmaz, hogy a bunker bontásakor „veszélyes hulladék keletkezik” (…) „ezeket külön kellett tárolni, kezelni” (…)  „a hatóság előzetes mérései alapján került meghatározásra az a réteg, amit el kellett külön távolítani”. Ezek után nem csoda, hogy a pletykák újra szárnyra kaptak és az információk Kun szerint különös interpretálásban kerültek a közvélemény elé.

Vitkai Éva, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Oktatókórház sajtófőnöke Béres Csaba önkormányzati képviselő felvetésére reagálva a nyiregyhaza.hu kérdésére így fogalmaz:

 „az országban egyedülálló, de a világban már alkalmazott eljárás szerint indultak meg a Jósa András Oktatókórházban a munkálatok a bunkerbontás kapcsán. Mivel hazánkban úttörő eljárásról van szó, így még fokozottabb ellenőrzés mellett zajlottak a munkálatok. (…)” „a lehető legbiztonságosabb eljárással végezzék el a régi onkoradiológiai bunker bontását. (…)”

Vitkai ekkor hozzátette: a hatósági előírásoknak megfelelően az illetékes kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya Sugáregészségügyi Decentrumának szakemberei felügyelték a bontási munkálatokat az elejétől a végéig. A vonatkozó dokumentumok a kórház rendelkezésére állnak, ezekbe bárki betekinthet.

Viszont Béres képviselő, amikor szerette volna megtekinteni a Vitkai által emlegetett dokumentumokat, falakba ütközött, és jelenleg közérdekű adatigénylés keretében próbál betekintést nyerni az iratokba.

Tények

 Az onkoradiológiai kezelő „bunker” elbontása két külön részből tevődik össze, így magára a berendezésekre (Lineáris gyorsítók) és a bunkerre, mint építményre különül. A sugárterápia során a beteg kezelése alatt kialakuló magas sugárzási dózisteljesítmények miatt a kezelő személyzetet és a többi beteget, lakosságot megfelelő sugárvédelmi falakkal és anyagokkal védik. A falak vastagsága méteres nagyságrendbe esik, ezért terjedt el a „bunker” kifejezés ezen terápiás kezelő helyiségekre. Magukat az eszközöket, berendezéseket általában a gyártó vagy külön engedéllyel rendelkező vállalkozások szerelik le és gondoskodnak a szabályoknak megfelelő tárolásról.

Ha a tevékenység vagy a sugaras helyiség használata megszűnik, akkor szintén egy engedélyezési eljárás keretében a sugaras területet inaktívvá nyilvánítják, de előtte minden sugárforrást és radioaktív szennyezést el kell távolítani: izotóptárolóba kell helyezni, vagy el kell temetetni radioaktív hulladéktárolóban (Püspökszilágyi RHFT). A folyamat során a hatóság mérésekkel és mintavételezéssel meggyőződik arról, hogy az inaktívvá nyilvánításnak (szennyezettség nem fordul elő, emeltebb sugárzási szint nincs) megfelel a helyiség.

Fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen terápiás kezelőknél nem tud aktiválódni az építési anyag, ily módon a bontási törmelék sem lesz radioaktív, az közönséges hulladék lesz – áll a kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya sugáregészségügyi részlegének tájékoztatásban.

Radioaktívan szennyezett építési törmelék

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. működése az Országgyűlés által 1996-ban megalkotott, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (az úgynevezett atomtörvény) alapján működik. Az  RHKT Kft. látja el az ország területén képződő összes (tehát nem csak a Paksi Atomerőműben keletkező) radioaktív hulladék átvételét és végleges elhelyezését.

Kimondottan radioaktívan szennyezett (mentességi szinteket meghaladó) építési törmelék tárolásával nem foglalkozik hazánkban senki. Többnyire kisebb mennyiségek keletkeztek eddig izotóplaboratóriumok bontásánál, ezt pedig a Püspökszilágyi tárolójában tudták elhelyezni. Viszont információink szerint Nyíregyházáról nem érkezett a tárolóba építési, bontási törmelék, mivel ez nem is volt szükséges.  Ugyanis a keletkezett törmeléket szabályozott körülmények között újra hasznosítani lehetett és ahogy Kun József elmondta: az építési törmelék egy része – mivel veszélyes hulladék – hordókban tárolták, amíg nem dolgozták be az alapba.

Nem keletkezhetett sugárszennyezett építési törmelék  

A témában megkerestük az Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetét. Válaszuk egy kicsivel árnyaltabb képet ad, mivel a szakemberek szerint nem lehetetlen, hogy lineáris gyorsítót használva – az elsődlegesen előállítani kívánt gamma fotonok mellett – olyan mértékű neutronfluxus is keletkezik, amely képes instabil atommagok, így radioaktív sugárzók létrehozására. De ez függ az alkalmazott berendezés teljesítményétől – 10 MV feletti teljesítmény esetén keletkezhetnek instabil atommagok –  Nyíregyházán az alkalmazott lineáris gyorsítók 16 illetve 4,5 MV teljesítménnyel üzemeltek; így teljes biztonsággal nem zárható ki az aktiválódás.

A Népegészségügyi Főosztály Sugáregészségügyi Decentrumának szakemberei pont ezeket a méréseket végezték el és nem találtak a háttérsugárzásnál szignifikánsan nagyobb teljesítmény értékeket. Vagyis a berendezéseken és a kezelőasztalon kívül nem volt sugárszennyezett anyag, így a területet inaktívvá nyilvánították.

Ezt látszik megerősíteni a 2010. szeptember 21-én kiadott, 41839-17/10.IV  számú építési engedély, amely a nyíregyházi 3503/1 helyrajzi számon megvalósuló kórházprojektre vonatkozik. Ebben egy szóval nem említik a bunker elbontását, mint veszélyes hulladék forrását. Így az engedély egyedül az elbontandó – ekkor még bontási engedéllyel nem rendelkező – régi kórház épületnél keletkező azbeszt tartalmú veszélyes hulladék kezelést írja elő.

A területre az első bontási engedélyt 2011. január 11-én adta ki a hatóság, majd egy újabb kérelmet 2015. február 24-én nyújtott be a projektiroda. Ebben döntés a kérelemtől számított negyedik hónapra, július 6-án születik és újabb két hónap mire jogerőre emelkedett. Amennyiben helyes az a feltételezésünk, hogy az ÉP/655-18/2015 számú engedély a bunker bontására vonatkozik, akkor csak 2015. szeptember 24-én kezdhették volna meg a bontást. Viszont mint tudjuk, a munkálatokat 2015. március 16-án megkezdték a Népegészségügyi Főosztály Sugáregészségügyi Decentruma szakembereinek felügyeletével.

A  kórház projekt kommunikációs költsége 26 millió forint, amit Nyíregyháza önkormányzatának cége, a Város-Kép Kft. nyert el. Talán ebbe az összegben beleférhetett volna, hogy tájékoztassák a város lakóit a bunker bontásával kapcsoltban. A kórház részéről meg érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a transzparencia jegyében a bunker bontására vonatkozó dokumentumokat nyilvánosságra hozzák a honlapjukon.

Móricz Csaba

Hirdetések
Hirdetések
Friss
2017. december 14. csütörtök, 07:00
2017. december 13. szerda, 06:28
2017. december 13. szerda, 06:22