Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Orbánék nagyon elszúrták

Néhány napon belül le kell zárnia az Európai Unió tagállamainak az EU 2007-2013-as támogatási időszakának elszámolásait, vagyis nem lehet már több uniós támogatást erre az időszakra elszámolni.

eu_zaszlo

Érdemes áttekintenünk, hogy milyen hatékonysággal sikerült felhasználnunk a nekünk címzett pénzeket és azt, hogy területileg ez miként oszlott meg, és legalább számszakilag látni, hogy a haza területi felzárkózáshoz miként járulhatott hozzá ez a temérdek uniós támogatás. Sajnos már elöljáróban azt kell jeleznem: nem csökkentek a régiós különbségek, Budapest és Pest megye szívta fel az uniós pénzek harmadát, míg a leszakadt régiók csak alamizsnát kaptak. Orbánék ezt is nagyon elszúrták.

Az Európai Unió kohéziós politikája a 2007–2013-as időszakra vonatkozóan 347 milliárd eurós pénzügyi támogatást biztosított a tagállamai számára, melynek célja a növekedés és a munkahelyteremtés előmozdítása, illetve annak biztosítása, hogy a belső piacon minden egyes régió hatékonyan tudjon versenyezni a többivel. Az európai kohéziós politika alapvető célja az Unió, de különösen a leggyengébb régiók versenypozíciójának javítása.

Nézzük, mi a három legjelentősebb EU-s pénzügyi alap célja, vagyis mire szánták az ott elhelyezett uniós közpénzeket:

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése az Európai Unióban a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésével.

A Kohéziós Alap azokat az országokat támogatja, amelyekben az egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az Európai Unió átlagának 90%-át. Célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése, valamint a fenntartható fejlődés előmozdítása.

Az Európai Szociális Alap forrásai az embereket szolgálják, az alap Európai Unióban elérhető foglalkoztatási és oktatási lehetőségek fejlesztésére koncentrál. Célja ezenkívül a leginkább sebezhető, a szegénység veszélyének kitett emberek helyzetének javítása is.

A 2007–2013-as időszakra Magyarország részére összesen 25,3 milliárd eurót különített el az Európai Unió: 22,9 milliárd eurót a „konvergencia” célkitűzés (ez az összeg volt tervezve Magyarország 6 vidéki régiójára), 2 milliárd eurót a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés (ez jár Budapestnek és Pest megyének) és 386 millió eurót az „európai területi együttműködés” keretein belül (ez értelemszerűen a határmenti térségek területi együttműködéseinek támogatására vonatkozik).

Vagyis az EU – az uniós átlagnál jobb gazdasági mutatókkal rendelkező – Közép-Magyarországi Régiónak (Budapestnek és Pest megyének) 2 milliárd eurót (mai árfolyamon: 628 milliárd Ft), a vidéki régióknak pedig 23,3 milliárd eurót (mai árfolyamon: 7319 milliárd Ft) szánt a 2007-2013-as időszakban. Ez alapján Budapest és Pest megy az összes támogatás 8%-ára lett volna jogosult és a vidéknek kellet volna felhasználnia az uniós pénzek 92%-át.

A leszakadás nem csökkent, még szegényebbek lettek az amúgy is szegény déli és keleti régiók.

A fentiekből egyértelműen kiolvasható, hogy a hazánknak címzett uniós pénzek alapvetően a magyarországi régiók egymástól és a többi európai régiótól való leszakadásának csökkentését szolgálták. Vagyis szolgálták volna, mert sajnos a számok azt mutatják, hogy nem ez történt.

Az uniós támogatások sorsát követni hivatott Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) adatai szerint Közép-Magyarország a maga 2461 milliárd forintnyi kifizetett támogatásával tervezett 8% helyett 31,6%-át kapta meg az uniós pénzeknek, míg a vidéki régióknak a tervezett 92% helyett csak 68,4% jutott, és ebből a legleszakadtabb régióknak a torta felét sem adta oda a Magyar Állam, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Észak-Magyarország összesen csak 48,5%-ban részesedett a hazánk régióinak felzárkózását szolgáló pénzből.

Az Eurostat idén májusban publikált 2013-as adatokon nyugvó jelentése szerint a húsz legszegényebb uniós régió közül négy magyar. A vg.hu is idézi a jelentés azon részét, mely szerint a legszegényebb hazai régióban, Észak-Magyarországon csak 40 százaléka az egy főre jutó GDP az uniós átlagnak. Észak-Alföldön 42, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön 45 százalékos egy főre jutó GDP (mindez a Budapesten és Pest megyében 110%). Ennél csak Bulgária és Románia régiói szegényebbek, valamint a francia tengerentúli Mayotte.

A pénzek felhasználásának hibáiért sok mindenkit lehet okolni, de leginkább azokat a kormányokat, akik a pénz nagyobb részét szétosztották. Az Állami Számvevőszék 2007-2013. évi EU költségvetési időszakban Magyarország részére juttatott közösségi támogatások összefoglaló bemutatásáról, értékeléséről című tanulmányából kiderül, hogy a Fidesz-kormányok időszakában használták fel az uniós pénzek több mint 86%-át, vagyis ez a jelentős aránytalanság egyértelműen Orbánék számlájára írható.

Ennek ellenére megéri nekünk az EU-ban lenni.

Ebből természetesen nem az következik, hogy az EU-val van baj, hiszen Magyarország 2014-2020 között is hasonló nagyságrendű összegre számíthat, mint 2007 és 2013 között, vagyis mintegy 8000 milliárd forinttal többet fog kapni az Európai Uniótól, mint amennyit oda befizet.

Az viszont nem mindegy, hogy miként költjük el a pénzt.

A most induló  2014-2020-as pénzügyi időszakban még ennél is nagyobbak lehetnek a problémák, ugyanis idén augusztusban úgy döntöttek Orbánék, hogy 2017. június 30-ig kiírják a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát. Mindezt úgy, hogy teljesen szétverték átalakították a pályázati intézményrendszert, ami ráadásul teljesen átpolitizálódott.

Orbán és Lázár új pályázati rendszerében még nagyobb lesz a leszakadás lehetősége.

Ráadásul az új rendszerben például nem lehetséges már a pályázóknak az igénybe vett szakértői segítség költségét elszámolni, csak akkor, ha a megyei önkormányzatok vagy megyei jogú városok önkormányzatainak “szakértő” segítségét veszik igénybe. A megyei önkormányzatok ez irányú felkészültségéről mindent elárul, hogy a baranyai települési önkormányzatoknak tartott területfejlesztési tájékoztatón Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke máris türelmet kért a hozzájuk érkező kérdések és kérések kapcsán is, hiszen – ahogy mondta – Pécsen kívül 300 település van és 13 város, de igyekeznek válaszolni. Milyen szép lesz majd, amikor mondjuk 100 projekt menedzsmentjét kell szimultán megoldani féltucat közszférában szocializálódott kollégával…

Ez azt is jelenti, hogy a humánerőforrással a budapesti és európai “agyelszívás” miatt amúgy is egyre gyengébben álló régiókban még kevesebb lesz a lehetősége jó pályázatokat írni, és azokat jól megvalósítani, ezáltal pedig még erősebb lesz a leszakadás.

Orbán-rezsim helyett jól működő, gazdag Magyarországot!

Nekünk az Együttben meggyőződésünk, hogy a magyar állam hatékonyságát az elmúlt évtizedekben alapvetően rontotta az, hogy a magyar közigazgatás rendszere egyre nagyobb mértékben vált a politikai zsákmányszerzés áldozatává, majd az utóbbi években a központilag szervezett korrupció foglyává. Ennek “tökélyre vitelét” a Fidesz mindent behálózó korrupciós gépezete jeleníti meg, ahol nem a szakmaiság, hanem a Fidesz vezetéséhez való lojalitás a legfontosabb.

Szerintünk a jó kormányzás elképzelhetetlen a munkájukat magas színvonalon, professzionálisan végző szakemberek nélkül, akik független és elismert szakértők és széles társadalmi bázison álló civil szervezetek bevonásával olyan döntési mechanizmusokat képesek működtetni a pályázati intézményrendszerben, így igazságosabb és hatékonyabb támogatási szisztéma jöhet létre, amely révén képesek leszünk elérni a valódi célt: Magyarország egészének felzárkózását az Európai Unió társadalmi és gazdasági átlagának szintjére.

Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja

Hirdetések
Hirdetések
Friss
2017. december 14. csütörtök, 07:00
2017. december 13. szerda, 06:28
2017. december 13. szerda, 06:22