Kampány -(cs) end

A nyíregyházi önkormányzat ismét bebizonyította, hogy a romák csak addig kellenek, amíg a szavazatukat leadják, de nem különb ebben a cigány kisebbségi önkormányzat sem.A nyíregyházi huszárlakótelep a szegregált oktatásról hírhedt-híres iskolájáról ismert. A telep rehabilitációjára a kormány határozata alapján 2012-ben az Észak-Alföldi Operatív Program keretében 489 millió forintos „kiemelt” projekt indult, a „Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja” néven – írta az Átlátszó.

Csak ebben a programban fejenként 323 ezer forintot költöttek a telepen élők „reintegrációjára” – önmagában is kérdés, hogy a projekt dokumentumaiban is szegregátumként azonosított cigánytelep kicsinosítása miképp szolgálja az itt élők társadalmi integrációját, hiszen a városban élő romák és nem romák területi elkülönülése ettől még értelemszerűen nem szűnik meg. Az úgynevezett mini projektekre csaknem 40 millió forintot költött a város, így például a telepen élő cigány gyermekek számára több millió forintért tájékozódási futóversenyt rendeztek, ott a telepen. A csaknem fél milliárdos projektben, aminek a befejezését a 2014-es választások környékére ütemezték, fontos hangsúlyt kapott a közbiztonság erősítése.

Csorba Miklósné, a Nyíregyházi Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Huszár Lakótelep Polgárőr Egyesület elnöke a 2014. októberi átadáson elmondta: az egyesület 16 fővel jött létre, de mindenki számára nyitott, aki tenni szeretne a telep közbiztonságáért. Az önkormányzat részéről járőrözéshez pedig láthatósági mellényeket, és ígéretet kaptak, hogy a város a közbiztonsági alapítványán keresztül anyagilag is támogatja majd a helyi polgárőrséget. Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere ekkor hangsúlyozta: fontos, hogy a lakótelep felújított részei így is maradjanak, ezért 19 térfigyelő kamera és a Huszártelepi polgárőrség részére iroda kialakítása is megtörtént.

Semmi nem az, aminek látszik

Portálunk cikksorozatban foglakozott a projekt kivitelezési minőségével, a használhatatlan játszótérrel, amit állítólag cigányok hordtak szét, persze később kiderült, hogy ebből semmi nem igaz, mint ahogyan a telepi polgárőr egyesület is csak papíron létezik.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság az elmúlt években a helyi szervek javaslatai alapján összesen 155 polgárőr egyesülettel kötött együttműködési megállapodást, ami alapfeltétele a jogszerűen működő polgárőrségnek. Csakhogy a 2014. március 31-én bejegyzett Nyíregyháza-Huszártelep Polgárőr Egyesület nem kezdeményezte a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 5. §. (1) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás megkötését, de adószáma sincs az egyesületnek, így még ha akarnának, akkor sem kaphatnának támogatást. Nyíregyháza önkormányzata az ígértetek ellenére nem támogatta a közbiztonsági alapból az egyesületet. Kerestük az ügyben a polgárőrségek felelősét, Jászai Menyhért alpolgármestert, de nem reagált megkeresésünkre, mint ahogy Glonczi László Huszár lakótelepi aktivista megkereséseire sem reagált a nyíregyházi önkormányzat.

Oda születni kell

Glonczi elmondta, hogy gyakorlatilag nem működik a polgárőrség. Nem is működött soha, noha égetően szükség lenne rá, például reggelente, mikor azok a „szerencsés” gyermekek a forgalmas, zebra nélküli úton kelnének át, akiket sikerült átíratni egy „városi” iskolába. Mert lassan a túloldalra születni kell. Az aktivista hozzáteszi, hogy nem érti, ha nem működik egy egyesület, akkor miért szedte be a tagsági díjat az egyesület elnöke. Glonczinak az az érzése hogy megint a kész átverés show-ba vannak.

Csorbáné szerint minden rendben

Csorbánét telefonon értük el és elmondta: a telepen 16 fővel működik a polgárőrség a lakók nagy megelégedésére, és valójában ez egy siker történet. Az egyesület, igaz, jelenleg nem rendelkezik adószámmal, de a tagok befizetéséből tudja finanszírozni a működést – tette hozzá Csorbáné.

Több lakót megkérdeztünk, hogy szokták-e látni a polgárőröket a telepen és mi a véleményük a tevékenységükről, de olyan lakót nem találtunk, aki találkozott volna velük. Sajnos a 2014 októberében ünnepélyes keretek közt átadott polgárőr iroda a pusztulás nyomait hordozza magán, ami szintén azt erősíti meg, hogy a polgárőrség nem működik. Igaz, hogy is működne, ha nincs engedélye.

Változás a fejekben

A három évvel azelőtt tapasztalt rendkívül szemetes, koszos környék rendezettebb lett, de ez elsősorban az ott élők gondolkodásában történt változásnak köszönhető. Igény van, és sokan bizonyítani szeretnének, de sokszor az az érzésük, hogy esélyt, lehetőséget sem adnak számukra. Az érdekvédelem nem, vagy alig működik. Ahogyan a lakók fogalmaznak: sokszor hülyére vesznek minket a politikusok. A vezetőik és módszereik nem változtak: ígéret van, de választás csak három év múlva.

Sebaj, majd újabb 600 millió és egy hangzatos program, ami a kampányban jól mutat.

Móricz Csaba

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: szerkeszto@ezahir.hu
küldök