Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Az idei évben 15, a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült alkotás

került a hazai mozikba és mutatkozott be nemzetközi filmfesztiválokon, köztük öt elsőfilmes rendező munkája volt – mondta Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója.

A Filmalap 24 film gyártását támogatta, melyek többségét 2016-ban már láthatja a közönség, mint például Kern András, Till Attila, Fliegauf Bence, Enyedi Ildikó és Herendi Gábor új alkotásait – hangsúlyozta Havas Ágnes vezérigazgató az MTI-nek, hozzátéve ugyanakkor, hogy jövőre több figyelmet és energiát kell fordítani a filmek marketingjére.

Budapest, 2015. december 31.  Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója interjút ad a Magyar Távirati Irodának Budapesten 2015. december 14-én. MTI Fotó: Marjai János
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója 
MTI Fotó: Marjai János

Havas Ágnes emlékeztetett arra, hogy a Filmalap minden évben a hatoslottó játékadójából származó bevételből gazdálkodhat, amely erre az évre 5,1 milliárd forint volt. A 15 film megjelenése és a 24 alkotás gyártásának támogatása jól jelzi, hogy mennyire munkás volt az idei év a Filmalap és a magyar film számára is. Nyáron például kilenc magyar film forgott egyszerre és alig lehetett stábot találni – mutatott rá.
Hangsúlyozta, hogy a Filmalap által támogatott alkotások több mint ötven fontos díjat, köztük tizenöt fődíjat nyertek el a világ rangos nemzetközi filmfesztiváljain. Kiemelte Nemes Jeles László Saul fia című filmjét, amely Cannes-ban elnyerte a nagydíjat és a FIPRESCI-díjat is, szerepel a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára esélyes kilenc alkotás között, valamint jelölték a Golden Globe-díjra is.
Felhívta a figyelmet Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című filmjére is, amely 20 nemzetközi fesztiváldíjat nyert, és amelyet – a Saul fiához hasonlóan – több helyen vetítenek hamarosan külföldön is a mozikban. Ráadásul a Liza, a rókatündér nagyobb nézőszámot ért el a magyar mozikban, mint Árpa Attila Magyarországon szép sikert arató közönségfilmje, az Argo 2, amelyet csaknem 120 ezren láttak.
A Liza, a rókatündér 127 ezer és a Saul fia 96 ezer fölötti nézőszáma jól mutatja, hogy annak ellenére, hogy az úgynevezett művészfilmek általában kevesebb nézőt vonzanak, születnek olyan művek, amelyek a közönséget is megnyerik és nemzetközi fesztiválsikereket is felmutatnak – jegyezte meg Havas Ágnes.
A Liza, a rókatündér és a Saul fia is elsőfilmes rendezők munkája. “Úgy tűnik, hogy az elsőfilmes alkotók olyan izgalmas, eredeti hangot tudnak megütni, amely nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon működik” – tette hozzá a filmalap vezetője, emlékeztetve arra, hogy tavaly szintén elsőfilmes alkotók arattak jelentős sikereket: Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmje és Zomborácz Virág Utóélet című fekete komédiája.

Budapest, 2015. december 31.  Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója interjút ad a Magyar Távirati Irodának Budapesten 2015. december 14-én. MTI Fotó: Marjai János
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója
MTI Fotó: Marjai János

Kitért arra, hogy az elsőfilmes alkotók sikere adta a Filmalap számára azt az ötletet, hogy 2015-ben Inkubátor Programot indítson pályakezdő filmesek számára. A pályázatra 67 filmterv érkezett, amelyek közül végül 5 alkotást juttattak tovább a program mentorai és a főként fiatal filmesekből álló szakmai közönség. A nyerteseknek a gyártási folyamatokra játékfilmek esetében legfeljebb 62 millió, dokumentumfilmnél 22 millió, míg animációs filmtervnél 82 millió forint értékben nyújtanak támogatást.
“Az az út, amelyet öt éve a Filmalap kitűzött maga elé, járható, hiszen a Liza és a Saul fia is jellemzően szerzői, úgynevezett művészfilmnek számítanak és mégis sikert arattak a fesztiválokon nemcsak a szakma, hanem a közönség körében is” – hangsúlyozta Havas Ágnes, hozzátéve, hogy a Saul fia abból a szempontból is különleges, hogy forgalmazási jogának eladásából az alkotás visszahozta az árát még mielőtt megjelent volna bárhol a mozikban.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy van még tennivalója a Filmalapnak, amelynek sokkal komolyabb figyelmet kell fordítania egy-egy film marketingjére. Példaként említette Goda Krisztina Veszettek című alkotását, amely nem ment olyan sikerrel a mozikban, mint várták. Havas Ágnes szerint ez volt az egyik legjobb forgatókönyv, amit olvastak, így a sikertelenség főként a nem megfelelő marketingkampány miatt következhetett be.
“A jövőben nagyobb hangsúlyt kell fordítanunk arra, hogy a marketingre és a forgalmazásra szánt idő, energia és kreatív erő jelentősebb legyen” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy jövőre módosítják a marketingpályázatokon elnyerhető támogatások visszatérítésének szabályait.
Havas Ágnes beszélt arról is, hogy az elmúlt évben forgott filmek közül jelenleg is van 15-17 mű, amely utómunkafázisban van és jövőre kerül a mozikba. Ezek között található Kern András új filmje, a Gondolj rám, mely január 21-től lesz látható és Fliegauf Bence Liliom ösvény, Till Attila Tiszta szívvel, valamint Madarász Isti elsőfilmes alkotó Hurok című filmje.
Idén forgatták Sopsits Árpád A martfűi rém című filmjét, amely megtörtént sorozatgyilkosságot dolgoz fel. A középgeneráció ismert alkotója, Kamondi Zoltán Halj már meg! címmel készít filmet Kovács Adél, Ónodi Eszter és Cserhalmi György főszereplésével, Mészáros Márta Aurora Borealis címmel forgatott filmet.
A Filmalap mesterkurzusokat is szervezett filmes szakemberek számára olyan világhírű előadókkal, mint Ridley Scott és Ron Howard filmrendezők, valamint kifejezetten színművészeknek tartott mesterkurzust Tom Hanks Oscar-díjas színész.

MTI

Hirdetések