Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Több fontos honvédelmi kérdésben, például a különleges jogrendi szabályozás áttekintésében

és az önkéntes tartalékos rendszer továbbépítéséről ötpárti egyeztetéseket tartana a jövőben a honvédelmi miniszter. Simicskó István  interjújában kiemelte: fejleszteni, erősíteni kell a Magyar Honvédséget, s meg kell becsülni a katonákat, akik a közelmúlt válsághelyzeteiben is bizonyították, tisztességgel helytállnak és szolgálják a hazát.

Budapest, 2015. január 2. Simicskó István honvédelmi miniszter interjút ad az MTI újságírójának hivatalában 2015. december 30-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Felidézte: embert próbáló időben kapta Orbán Viktor miniszterelnöktől a felkérést, amelyet megtiszteltetésnek tart. Az elmúlt évben több mint egymillió migráns érkezett Európába és ebből 400 ezer Magyarországon keresztül vonult át – mondta Simicskó István, hozzátéve: ez Európa-szerte nehéz feladatot jelentett. Több országban, s még uniós szinten sem működött megfelelően a biztonsági rendszer, a magyar biztonsági szervek, a magyar katonák és rendőrök viszont helytálltak – közölte a miniszter, aki szerint a migrációs válsághelyzet tesztelte a magyar biztonsági rendszert, és az kiválóan működött.
Simicskó István kitért arra, hogy a magyar katonák megfeszített munkán vannak túl. A legkritikusabb területeken kiépítették a fizikai határzárat, a katonai járőrtevékenységet a határokon és több város közterületein továbbra is fenntartják. Emellett felkészítő gyakorlatokat rendeltek el, továbbá komoly erőkkel vettek részt nemzetközi szintű NATO-hadgyakorlatokon, mindemellett csaknem ezer magyar katona van külszolgálaton különböző missziókban, Afganisztántól, Irakon és Cipruson át a Nyugat-Balkánig.
Az elmúlt év a tömeges migrációból fakadó válsághelyzet, a párizsi terrortámadások nyomán biztonságpolitikai szempontból igen intenzívvé vált – tette hozzá a miniszter, de kiemelte: a magyar katonák 2015-ben is sikeresen helytálltak Magyarországon és külföldön egyaránt.
A honvédelmi miniszter azt mondta: számára most az a legfontosabb, hogy áttekintsék az eddigi teendőket, azt, hogyan végezték a munkájukat, vonják le a tanulságokat, és megnézzék, hogyan lehet tovább erősíteni az ország biztonságát. Ehhez szerinte a minisztériumi struktúrát is át kell tekinteni: azt, hogy jól működik-e, megfelelően szolgálta-e az ország biztonságát a minisztériumi apparátus. “Gyors döntésekre, gyors végrehajtásra van szükség” – szögezte le Simicskó István.
Emellett a tárcavezető szerint azt is át kell tekinteni, az alaptörvény különleges jogrendi része kellő mozgásteret és lehetőséget ad-e arra, hogy a biztonságot növelni tudják. Úgy véli, érdemes elgondolkodni azon, hogy terrorveszély elhárításában milyen jogszabályi keretek között segíthet a Magyar Honvédség. Milyen jogszabályi módosítások szükségesek, amelyek feljogosítják a katonákat a terrorhelyzet kezelésére békeidőszakban is. Ezekben a kérdésekben a jövőben Simicskó István egyeztetni kíván a parlamenti frakcióval rendelkező pártok szakpolitikusaival is.
Szintén ötpárti egyeztetéseket kezdeményezne a honvédelmi miniszter a tartalékos rendszer továbbépítéséről. Simicskó István szerint akkor lehet a honvédelem valóban nemzeti ügy, ha azt a társadalom valamennyi tagja magáénak érzi. Úgy véli, ehhez területvédelmi alapokon is újra kellene gondolni a rendszert: azt, hogyan lehetne például járási vagy megyei szinten összefogni a tartalékosokat. Ezzel együtt fontosnak tartja, hogy azokat a volt szerződéses katonákat, akik már néhány évet szolgáltak a honvédség kötelékében, rendelkeznek katonai ismeretekkel, legalább tartalékosként visszacsatolják a rendszerbe.
Simicskó István elmondta továbbá: a “katonasuli program” szélesítését is tervezik a jövőben, hogy minél többen tanulhassák meg az iskolákban is a katonai alapismereteket. Ezzel együtt azt kiemelten fontosnak tartja, hogy megfelelő oktatók tanítsák a tárgyat. Akik a hazaszeretetre nevelnek, azok egy értékrendet, gondolkodásmódot adnak át a gyermekeknek – emelte ki, megjegyezve: nem militáns képzést szeretnének megvalósítani.
Emellett a honvédelmi miniszter – egykori sportállamtitkár – például a különböző technikai sportok, küzdősportok – például sportlövészet, vívás, cselgáncs – szövetségeivel való együttműködésben szólítaná meg a fiatalokat. Ezek között kiemelt fontosságúnak nevezte a Magyar Honvédség és a budapesti Honvéd Sportegyesület együttműködésének megerősítését.
A mostani válsághelyzet rávilágított arra, hogy igenis szükség van a tartalékos rendszerre – hangsúlyozta, megjegyezve: az elmúlt időszakban nőtt az önkéntes, a szerződéses katonai szolgálat és a honvédelmi pálya iránt érdeklődők száma. Simicskó István szerint lehetővé kellene tenni, hogy önkéntes alapon kiképzésben részesülhessen az a fiatal, aki szeretne. Úgy véli, lenne arra társadalmi igény, hogy a magyar fiatalok önkéntes alapon, a középiskola elvégzését követően vagy már felsőfokú tanulmányai közben – akár plusz kreditpontokért – a nyári szünetben egyhónapos alapkiképzésen vehessenek részt. “A fiatalok felé kell vinni a haza védelmének ügyét” – fogalmazott a miniszter.
Simicskó István a jövőre nézve kiemelte: fejleszteni, erősíteni kell a honvédséget, ezzel együtt meg kell becsülni a katonákat is. Ezt a célt szolgálja, hogy – 2002 után – 2015-ben sikerült teljes körű illetményfejlesztést megvalósítani, melynek nyomán 2019 januárjáig átlagosan mintegy 50 százalékkal növekszik a katonák illetménye. Emellett a katonák felszerelését, ruházatát is igyekeznek a kor színvonalának megfelelővé tenni.

– MTI –

Hirdetések
Hirdetések
Friss
2017. december 14. csütörtök, 07:00
2017. december 13. szerda, 06:28
2017. december 13. szerda, 06:22