Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Zsigmond Vilmos nem csupán a saját szakterületével foglalkozott, “az egész filmet tudta és csinálta” – mondta  Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr vasárnap este.

A magyar származású Oscar-díjas operatőr január elsején hunyt el kaliforniai házában.

SAMSUNG CSC

“Borzalmas veszteség, nehéz mit mondanom. Amikor még nem tudtam, hogy nincs igazán jól, még az is megfordult a fejemben, milyen nagyszerű lenne mégis filmet csinálni együtt. Egyszer ugyanis, nagyon régen tettünk egy fogadalmat egymásnak, hogy ha kettőnk közül valaki rendezőként filmet készít, akkor a másikat viszi operatőrnek. Nem így alakult az életünk” – idézte fel Koltai Lajos, megjegyezve, Zsigmond Vilmos 85. születésnapja alkalmából adott tavalyi budapesti díszvacsorán már lehetett érezni, hogy “valami nincsen rendben”.
“Ha van olyan, hogy filmíró művészet, akkor ő valódi filmíró művész volt” – hangsúlyozta Koltai Lajos. Hozzátette: Zsigmond Vilmos nem csupán a saját szakterületével foglalkozott, “az egész filmet tudta és csinálta”.
“Igazából nem volt neki mit követnie, ment a saját útján. Ez volt a legnagyobb dolog, amit tehetett: volt saját útja, és azt járta. Ezzel hódította meg Hollywoodot is, hogy saját nyelven beszélt, és hogy mindig olyan maradt, amilyen volt” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy Zsigmond Vilmos személyisége, a világgal szembeni csodálata, odaadása a filmgyártás egyik legnagyobb értéke volt.
Koltai Lajos kitért arra is, hogy közös mesterük, Illés György az 1970-es évek elején Magyarországra hazalátogató Zsigmond Vilmossal megnézette a Prés című filmet, amelynek ő volt az operatőre.
“Egy kis vetítőben megnéztük, emlékszem, teljesen odavolt, kérdezgette hogyan csináltam” – idézte fel barátságuk kezdetét Koltai Lajos. Hozzáfűzte: Zsigmond Vilmos később rengeteg segített karrierjében, az Egyesült Államokban a legnagyobb operatőrök előtt méltatta őt, mint a “srác, akire érdemes odafigyelni”.
“Tele volt azzal a tiszta, őszinte és nyitott szeretettel, amivel nem mindenki él, különösen a szakmában nem. Mindig odafigyelt arra, hogy a másik mit csinál, mi az, ami értékelhető a munkájában” – fogalmazott. Koltai Lajos kiemelte: Zsigmond Vilmos egyetlen alkalommal, az 1990-es A gyönyör rabjai című amerikai film pótforgatásán önként helyettesítette őt a kamera mögött.
“Nagyon tudta élvezni a tájat, az életet, az ízeket, a szépet. Mindig lógott a nyakában egy fényképezőgép, akármilyen körülmények között találkoztunk. Mindent rögzített, a hangulatot, az embert, az időjárást, mindent” – emlékezett vissza, hangsúlyozva, hogy fantasztikus kiállítás nyílt az így készült fotókból a budapesti Ludwig Múzeumban 2015 tavaszán.

Több amerikai lap is megemlékezett Zsigmond Vilmos haláláról.

A Los Angeles Times, a Rolling Stone magazin, a The Hollywood Reporter, a The Huffington Post is méltatja a kaliforniai Big Sur régióban meghalt magyar operatőrt. A Los Angeles Times telefoninterjúban szólaltatta meg az Oscar-díjas művész üzlettársát, Yuri Neymant, aki Zsigmond feleségétől tudta meg a halálhírt. Neyman hosszasan méltatta, hogy milyen nagy hatással volt a magyar operatőr a filmiparra. “Új stílust fedezett fel és dolgozott ki az Egyesült Államokban és a független filmkészítésben. Teljesen új hangon szólalt meg, megtanította az embereket, hogy másként gondolkodjanak és másként nézzék a világot” – fogalmazott az üzlettárs-barát. Hozzátette, hogy Zsigmond Vilmos – még mielőtt díjakat nyert volna – független filmesként is kivételes alkotóművész volt.
A The Hollywood Reporter mesternek nevezi az elhunyt művészt, s Hollywood egyik legbefolyásosabb, legnagyobb hatású operatőrjeként említi. A lap idézi Steve Postert, az Operatőrök Nemzetközi Szervezetének elnökét, aki megjegyzi, hogy Zsigmondot 2003-ban a céh tagjai minden idők tíz legnagyobb hatású operatőrjének választották. “Az egyik legnagyobb tiszteletben álló tagunk volt, inspirált és támogatott sokunkat. Mindannyian tudtuk, milyen óriás volt ő” – fogalmazott Poster.

 

Filmográfia (operatőr)

Zsigmond Vilmos (2004)
Szerelmes földrajz (szereplő)
Ungarn in Flammen (1957)
A Man with Many Trade (1963)
The Time Travellers (1964)
The Cat (1965)
McCabe and Mrs Miller (1971)
The Hired Hand (A bérmunkás) (1971)
Gyilkos túra (1972)
Madárijesztő (1973)
A hosszú búcsú (1973)
Sugarlandi hajtóvadászat (1974)
Lány a Petrovka utcából (1974)
Megszállottság (1976)
Harmadik típusú találkozások (1977)
A szarvasvadász (1978)
Az utolsó valcer (1978)
A rózsa (1979)
A mennyország kapuja (1980)
Halál a hídon (1981)
Cinkelve (Balszerencsét) (1982)
Asztal öt személyre (1983)
Fotós szerelem (1984)
A folyó (1984)
Valóságos zseni (1985)
Az eastwicki boszorkányok (1987)
Fat Man és Little Boy (1989)
Hiúságok máglyája (1990)
Cinikus hekus (1990)
A tékozló apa (filmrendezőként) (1991)
Sztálin (1992)
Sliver (1993)
Vágyak vonzásában (1994)
Maverick (1994)
Menekülés az éjszakába (1995)
Bérgyilkosok (1995)
Ragadozók (1996)
Mesterek és tanítványok (színészként) (1996)
Szeress, ha tudsz (1998)
Az érv (1999)
Waterlooi győzelem (2000)
Társam, a fény (közreműködő) (2000)
A test (2001)
Bánk bán (2001)
Az élet háza (2001)
Apja lánya (2004)
Melinda és Melinda (2004)
A fekete Dália (2006)
Ki voltál, lányom? (2006)
Kasszandra álma (2007)
Férfit látok álmaidban (2010)
A fény mestere (szereplő)

Díjak és jelölések
Díjak
1974. Amerikai Filmkritikusok Szövetségének Díja, a legjobb operatőr – (A hosszú búcsú)
1978. Oscar-díj, legjobb operatőr – (Harmadik típusú találkozások)
1980. BAFTA-díj, legjobb operatőr – (A szarvasvadász)
1993. Emmy-díj, a legjobb operatőri munka tévéfilmben – (Sztálin)
1993. Amerikai Operatőrök Egyesülete – legjobb operatőr – (Sztálin)
1997. Camerimage – Életműdíj
1999. Amerikai Operatőrök Egyesülete – Életműdíj
1999. Cinequest San José Filmfesztivál – Maverick Tribute Díj
2002. Camerimage, legjobb operatőr – (Bánk bán)
2006. Hollywood Filmfesztivál, Az év operatőrének járó díj
Jelölések
1973. jelölés: BAFTA-díj, legjobb operatőr – (McCabe és Mrs. Miller ), (Gyilkos túra), (Images)
1979. jelölés: Oscar-díj, legjobb operatőr – (A szarvasvadász)
1979. jelölés: BAFTA-díj, legjobb operatőr – (Harmadik típusú találkozások)
1985. jelölés: Oscar-díj, legjobb operatőr – (A folyó)
1997. jelölés: Amerikai Operatőrök Egyesülete – legjobb operatőr – (Ragadozók)
2002. jelölés: Emmy-díj, a legjobb operatőri munka tévéfilmben – (The Mists of Avalon)
2006. jelölés: Satellite-díj, a legjobb operatőr – (A fekete Dália)
2007. jelölés: Oscar-díj, legjobb operatőr – (A fekete Dália)
2007. jelölés: Amerikai Operatőrök Egyesülete – legjobb operatőr – (A fekete Dália)

Hirdetések
Hirdetések
Friss
2017. december 14. csütörtök, 07:00
2017. december 13. szerda, 06:28
2017. december 13. szerda, 06:22