A Város Mindenkiét még karácsony előtt kereste fel egy kétségbeesett pár, akik három kiskorú gyerekükkel élnek egy józsefvárosi 10 négyzetméteres szobában, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, amely a hírhedté vált Koszorú utcai épületet.
A beteg pár (a férfi 100-os rokkant, a nőnek daganata van) havonta 90 ezer forintot fizet a szobáért, amely 5 másik hasonló szobával osztozik egy konyhán és egy fürdőszobán. A nyomor vámszedői most úgy akarnak megszabadulni a családtól, hogy hónapok óta nincsen gáz a lakásban, mégis fizetik a teljes rezsidíjat és az előre lerakott kauciót sem akarják nekik visszaadni- írja A Város Mindenkié blog

„2015. április 15-én albérletbe vettük a Homexis Kft-től, először havi 60, majd később havi 90 ezer forintért ezt a 20 négyzetméteres lakást. Azóta is fizetem – több szervezet és a családom támogatásával – minden hónapban, hiszen három kisgyermekem és 100%-os rokkant beteg férjem van. 2015. október 8-án rendőrök, a gázművek munkatársai és tűzoltók szállták meg a házat, ami Budapest VIII. kerületében van. Kiderült, hogy lopták a gázt, ami szivárgott is és a vízórára volt kötve. Vagyis gázos vizet ittunk. Akkor Zoltán, aki a Homexis gondnoka, azt mondta, hogy Viktor – aki a cég főnöke – azt üzeni, hogy nem kell fizetni. Most meg orosz és magyar emberekkel jár ide és októbertől idáig behatja a pénzeket mindenkitől, pisztolyokkal az oroszok oldalán. A beköltözés óta több bérleti szerződést kötöttünk, végül augusztusban írtunk alá egy papírt, ami december 31-ig szól. 2016. január 4-én kell elköltöznünk. A kulcsokat elvették tőlünk, a kilincset leszerelték, így zárni sem tudjuk a lakást és a 190 ezer forint kauciót sem akarják visszaadni. Félünk!”
A családnak 2015. január 4-ével kellett volna elhagynia lakást, de addig nem akartak elmenni, ameddig nem szembesítik a Homexis Hungary Kft. képviselőit a jogszerűtlen és erkölcstelen eljárásukkal, és nem kapják vissza az előre befizetett kauciót. A Város Mindenkié csoport tagjai több újságíró társaságában aznap a családdal együtt várta a lakás gondnokát, Tóth Zoltánt, de ő nem érkezett meg, mert mint később kiderült, tudomást szerzett arról, hogy a helyszínen a sajtó képviselői is jelen vannak. Ekkor Mariann telefonon keresztül próbálta meggyőzni a cég képviselőjét, hogy adja vissza a neki járó pénzt, sikertelenül. Ezután két aktivista Mariann társaságában elment a cég budai irodájához, hogy személyesen beszéljenek a képviselőivel, de ott nem nyitottak nekik ajtót (noha az irodában egyértelműen bent tartózkodtak).
A teljes cikk itt olvasható