Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Minden korábbinál több alkalommal fordult a hatóságokhoz az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a szervezet 171 feljelentést, hatósági bejelentést tett 2015-ben – írja szerdai számában a Magyar Idők.

A lap szerint 2014-ben 109 hasonló eset fordult elő, 2013-ban pedig kevesebb, mint három tucat. A jelzéseket leginkább pártok, pártalapítványok, egyetemek, kórházak és köztulajdonban lévő gazdasági társaságok gyanús ügyei miatt fogalmazta meg az ÁSZ, de a közbeszerzéseknél is súlyos hiányosságokat tártak fel a számvevők.

Rakamaz, Teknősbékaház - Fotó: Móricz Csaba
Rakamaz, Teknősbékaház – Fotó: Móricz Csaba

Horváth Bálint, a szervezet kommunikációs vezetője a Magyar Időknek elmondta: az ÁSZ akkor szövegez feljelentést, bejelentést, ha az állami pénzt felhasználó szervezetek ellenőrzésekor bűncselekményre utaló jeleket talál, vagy más súlyos szabálytalanság derül ki.
A múlt évi 171 jelentés csaknem egyharmada az ügyészséghez futott be, 44 alkalommal a kormányhivatalokat keresték meg a számvevők, a közbeszerzési hatóság, az adóhivatal és a könyvvizsgálói kamara pedig egyaránt nagyjából két tucat eset részleteivel ismerkedhetett meg. Az ügyészségnek címzett ÁSZ-beadványokban legtöbbször hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja fogalmazódott meg- írja a Magyar Idők.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében  nincs információnk, hogy az ÁSZ az ellenőrzések során tapasztalt hiányírságok miatt tett-e a hatóság felé bejelentést.

Nyíregyháza

Nyíregyháza vonatkozásban  a város tulajdonát képező, a NYÍRTÁVHŐ Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. gazdálkodásának ellenőrzése történt meg. A 2015 januárjában publikált jelentés  rámutat:

A NYÍRTÁVHŐ Kft. Nyíregyháza város közigazgatási területén 2012. év végén 15648 lakást és 1001 közületi fogyasztót látott el hőenergiával. Az ellenőrzött időszakban a NYÍRTÁVHŐ Kft. az Önkormányzat 100%-os tulajdonában volt. Az értékesítés nettó árbevétele 2008-ban 4185 millió Ft, míg 2012-ben 4198 millió Ft volt, az árbevételek az ellenőrzött időszakban 42,5%-kal, a ráfordítások 44,6%-kal nőttek. A Kft. az ellenőrzött években pozitív mérleg szerinti eredménnyel zárt, a saját tőke a 2008-as nyitó 3,5 milliárd Ft-ról 2012. év végére 4,4 milliárd Ft-ra nőtt.

A társaság a gazdálkodására vonatkozó számviteli szabályozásában a jogszabályi előírások ellenére nem írta elő a számviteli szétválasztási szabályokat és a szükséges nyilvántartásokat. Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát a Számviteli törvényben előírtak ellenére nem aktualizálták, a mennyiségi leltárfelvételre vonatkozóan 2012. január 1-jétől nem voltak hatályos szabályok. Az ellenőrzött időszakban elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegének számítása nem felelt meg a Számviteli törvényben előírtaknak.

A távhőszolgáltatási közfeladat ráfordításainak elszámolása során, a kötelezettségvállalás tekintetében nem érvényesültek teljes körűen a jogszabályok és a belső szabályok előírásai. A közfeladat-értékesítés nettó árbevételeinek elszámolása során a NYÍRTÁVHŐ Kft. szabályszerűen járt el. Vagyongazdálkodásában, az eszközök nyilvántartásánál nem érvényesültek a jogszabályok és belső szabályok előírásai.

Az Önkormányzat, mint tulajdonosi joggyakorló nem határozott meg a társaság számára a közszolgáltatási tevékenység mérésére alkalmas kritériumrendszert, továbbá a szakmai feladat-ellátás gazdaságosságának, hatékonyságának mérésére alkalmas mutatószámokat.

Az Önkormányzat belső ellenőrzése öt alkalommal végzett tulajdonosi ellenőrzést. A belső ellenőrzési tevékenység javult, megállapításaival hozzájárult a távhőszolgáltatás szabályszerű ellátásának teljesítéséhez.

Az ellenőrzés megállapításai alapján a szabályozás javítása és az átlátható működés érdekében a NYÍRTÁVHŐ Kft. ügyvezetőjének négy javaslatot tett az ÁSZ.

Nyíregyháza MJV önkormányzatánál utoljára 2009-ben volt ÁSZ ellenőrzés. Megyei vonatkozásban két települést érdemes megemlíteni:

Baktalórántháza

Baktalórántháza város pénzügyi és vagyongazdálkodása szabályszerűségének ellenőrzését. A számvevőszéki jelentés szerint 2011-2013 között az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya nem volt biztosított. Kiemelten kockázatos volt a vagyonváltozást érintő döntések szabályszerűsége, a vagyon számbavétele, nyilvántartása a gazdálkodásra vonatkozó szabályzatok hiányosságai és a jogszabályi előírások megsértése miatt.

A közel 5 ezer lakosú Baktalórántháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az Észak-alföldi régióban fekszik. Az önkormányzat 2013-as kiadásai több mint 1,5 Mrd Ft-ot tettek ki, 2013. év végi vagyona pedig meghaladta a 3 Mrd Ft-ot.

Rakamaz

A vizsgált időszakban az Önkormányzat a befejezett és folyamatban lévő fejlesztési feladataira összesen 472,8 millió Ft-ot fordított. A felhalmozási költségvetés egyenlege 2007-2010 között összesen 193,0 millió Ft felhalmozási forráshiányt mutatott. A 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladatok megvalósítására 116,3 millió Ft kiadást teljesítettek, amely feladatok 2010 utáni kötelezettségvállalásainak összege 874,9 millió Ft. A folyamatban lévő fejlesztések 2010. évet követő kötelezettségvállalásának finanszírozását európai uniós és hazai támogatásból, továbbá 327,3 millió Ft hitel igénybevételével és 22,9 millió Ft saját forrásból tervezték. A fejlesztési célú kötelezettségvállalások teljesítése a jelentős összegű hitellel tervezett finanszírozás miatt középtávon nem látszik biztosítottnak. Az Önkormányzatnak elbírálás alatt álló pályázata nem volt.
A pénzügyi egyensúly fenntartása külső forrás bevonásával volt biztosítható. Az Önkormányzat likviditását folyószámlahitel és munkabér megelőlegezési hitel igénybevételével biztosították. A fejlesztési forráshiány finanszírozásához 2008-ban kötvény kibocsátására került sor, amelyet a 2008-2009. évi költségvetési beszámolóban nem a tényleges gazdasági tartalmának megfelelően mutattak be, mivel a jogszabályi előírások ellenére az árfolyamváltozást nem számolták el.

A  2012-ben publikált jelentés Rakamaz  esetében rámutat, hogy  az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid távon veszélyeztetett, ami elsősorban az akkor folyamatban lévő jelentős önerő szükséglettel járó presztízs beruházásoknak volt köszönhető. Mint kiderült, az ÁSZ aggodalma nem volt alaptalan, hisz a mai napig nincs használatbavételi engedélye egy közel 600 millió forintos az úgynevezett Teknősház épületének, mivel újabb 100-130 millió forintra lenen szükség a befejezésre. Noha, 2012 novemberében ünnepélyes keretek között átadták az épületet.  Igaz, az önkormányzat talán fellélegezhet mivel a kormány a rendkívüli keretből 80 millió forint csoportozatával forrást biztosít az épület befejezéséhez.

Az ÁSZ  2016-ban  a helyi önkormányzatok ellenőrzése keretében ellenőrzéseit azokra a területekre koncentrálja, ahol a beazonosított kockázatok alapján arra a leginkább szükség van. Ellenőrzései során továbbra is fókuszál a belső kontrollrendszerre, amelynek megfelelő működése a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás előfeltétele.

A korábbi évekhez hasonlóan a következő fél év során is kiemelt feladatot jelent a 2015-ös költségvetés végrehajtásának ellenőrzése és a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezése, ezen túlmenően folytatja az ÁSZ a költségvetési szervek ellenőrzéseit is, különös tekintettel az egészségügyi és szociális feladatokat ellátó intézményekre.

 

 

Hirdetések
Hirdetések
Friss
2017. december 14. csütörtök, 07:00
2017. december 13. szerda, 06:28
2017. december 13. szerda, 06:22