Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

A Himnusz költőjére, Kölcsey Ferencre emlékeznek a magyar kultúra napja alkalmából január 17-én, vásárnap Szatmárcsekén, ahol a kézirat tanúsága szerint a szerző 1823. január 22-én fejezte be a költemény írását.

Csoma Zoltán, a település független polgármestere tudatta, hogy az ünnepség, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal és a Kölcsey Társasággal közösen rendeznek, a hagyományoknak megfelelően az évfordulót megelőző vasárnap 11.00 órakor ökumenikus istentisztelettel kezdődik a magyar-ukrán határ menti község református templomában.

www.tvn.hu_7cd12f154c776bf4711bbda34f9c2960

Az egyházi szertartáson Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Palánki Ferenc, a római katolikus Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke, valamint Szalai Kont, a Szatmári Református Egyházmegye esperese mond imát.

Az istentiszteleten közreműködik Varnus Xavér orgonaművész.
A Himnusz költőjére és a magyar kultúra napjára emlékező rendezvény ezt követően veszi kezdetét a szatmárcsekei templomban. Ünnepi beszédet Ágh István Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító mond. Közreműködik Csikos Sándor színművész, valamint a Debreceni Nagytemplom Kórusa, Vass Sándor karnagy vezetésével.
Az ünnepség után a résztvevők megkoszorúzzák Kölcsey Ferenc síremlékét a helyi református temetőben, amely csónak alakú fejfáiról lett híres.
Kölcsey Ferenc (1790-1838), a reformkor költője, politikusa, szónoka, aki jogi tanulmányokat végzett, 1815-ben került testvéreivel megörökölt szatmárcsekei birtokára és rövid megszakításokkal haláláig élt ott. Műveinek nagy részét, közte a Himnuszt is, a hajdani Csekén alkotta. Onnan levelezett a kor nagyjaival, Kazinczy Ferenccel, Szemere Pállal, Wesselényi Miklóssal és Kállai Ferenccel, illetve csekei házában gyakran megfordultak az akkori joghallgatók és ügyvédjelöltek.
A Csekén alkotott „Hymnus, a’ magyar nép zivataros századaiból” című művének kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le a költő, s ezt a napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Kölcsey Ferenc szövegét Erkel Ferenc zenésítette meg, s 1844. július 2-án a pesti Nemzeti Színházban először mutatták be a Himnuszt, a nemzeti imádságot.

Hirdetések