Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

A roma szakkollégiumok támogatására ebben az évben 1,5 milliárd forint európai uniós forrást biztosít a kormány – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára pénteken Debrecenben.

Langerné Victor Katalin a Wáli István Református Cigány Szakkollégium tehetséggondozó konferenciáján elmondta: az idén két új roma szakkollégium alakult – Debrecenben görög katolikus, Budapesten református -, ezzel az országban kilencre nőtt a roma felsőoktatási szakkollégiumok száma, amelyekben összesen mintegy 235-en tanulnak.  Az Út a diplomához program keretében további 900 roma fiatalt támogatnak az idén 230 millió forinttal – tette hozzá a helyettes államtitkár a Debreceni Református Kollégium dísztermében tartott tanácskozáson.

F10278972

Utalt arra, hogy a 2010-ben elindult társadalmi felzárkózási stratégiának, ha lassan is, de már látszanak az első eredményei: a szegénységben, társadalmi kirekesztődésben élők aránya 2014-re 31,1 százalék volt, 2,4 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Azoknak a családoknak az aránya, amelyek nem kapcsolódnak valamilyen munkához, 47-ről 26 százalékra csökkent. A közfoglalkoztatási programokban ötezren vesznek részt, nagy számban romák, és 18 ezer hátrányos helyzetű gyerek kap oktatási támogatást – sorolta Langerné Victor Katalin.
A hátrányos helyzetűek foglalkoztatását tekintve korszakalkotónak nevezte, hogy csütörtökön a magyar GDP 40 százalékát előállító ötven hazai nagyvállalat részvételével megalakult a Felzárkózást Segítő Gazdasági Fórum, amely áttörést hozhat az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatásában.
A felzárkózási programok közül a helyettes államtitkár az Útravaló ösztöndíjprogramot, a tanodaprogramot, a Második esély programot, a roma lányok végzettség nélküli iskolaelhagyásának megelőzését szolgáló új programot és “az oktatási támogatások szakmai csúcsát” jelentő roma szakkollégiumi rendszert emelte ki.
A szakember jelezte: míg korábban a romák többnyire csak zenei és szociális munkás felsőfokú képzésre jelentkeztek, addig a szakkollégiumi képzésnek is köszönhetően ma már többen választják az orvosi, a jogász, az informatikus, a gazdasági mérnök és nagy számban a pedagógus szakokat.
“A fiatalok végre elhitték, hogy nem csak egy-két dologra predesztinálja őket az élet” – mondta Langerné Victor Katalin, aki a konferencia címére utalva – Hogyan lehet a hátrányból előnyt kovácsolni? – az élet kovácsainak a pedagógusokat, a kovácsműhelyeknek pedig az iskolákat nevezte.
Derencsényi István, a Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője szerint a hátrányok csökkentése érdekében egészséges tudatformálásra van szükség a többségi és a kisebbségi társadalom között, és a kölcsönös bizalomépítő folyamatokban fontos szerepük van az egyházaknak.
“Az egyház köteles felemelni a szavát és mozgósítani minden olyan tényezőt, amely elősegítheti a cigányság teljes körű integrációját (…), ami nem vezethet az identitás feladásához” – fogalmazott a főjegyző.
Kustár Zoltán, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese kifejtette: a tehetségek felfedezéséhez “nyitott szemű tanítókra és lelkészekre” van szükség.
Hozzátette: egyetemük – az országban jelenleg páratlan kezdeményezésként – a következő tanévtől valamennyi szakon kötelező tananyaggá teszi a romológiai képzést.
Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese egy nemzetközi felmérésre utalva elmondta: amíg az Amerikai Egyesült Államokban a fiatalok több mint 60 százaléka tehernek tekinti az iskolába járást, addig Bangladesben a fiatalok több mint 80 százaléka a felemelkedését biztosító egyetlen lehetőségként tekint az iskolára.
A hátrányos helyzetűek tehát látják, hogy megfelelő oktatással lehet csak kitörni jelenlegi helyzetükből, vagyis “így lehet a hátrányból előnyt kovácsolni” – mondta a rektorhelyettes.

 

 

Hirdetések