Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Meghekkelt térképek, átszabott vadgazdálkodási tájegységek

 20 vadásztársaság működését lehetetlenítik el, ha a birtokunkba került térkép szerint osztják újra a vadászati területeket! Valakik megpuccsolták a közös érdekek mentén kialakított új vadászati tájegységek lehatárolását. A 2015. május 21-én bemutatott területek tervezett lehatárolását az új vadgazdálkodási törvény koncepciójával együtt mutatták be, melyhez akkor közel 100 oldalnyi észrevétel érkezett. 

átrajzolt
Piros: Nyíregyháza – Záhony vasútvonal az új elképzelés szerinti tájegységi határ Kék: Nyíregyháza -Záhony 4 számú főútvonal a 2006-óta érvényben lévő tájegységi határ

Mégis úgy tűnt, hogy a Szabolcs – Szatmár – Bereg megyei vadásztársaságoknak is megnyugtató területelosztás terve született meg. A most birtokunkba került térkép alapján azonban megállapítható: van olyan vadásztársaság, aki csak nyer a titokban újra rajzolt tájegységi lehatároláson, mások pedig sokat veszítenek.

A 2006-ban lehatárolt területek haszonbérlete 2017-ben lejár. A vadgazdálkodási tájegységek most újra tervezett lehatárolását a minisztérium fenntartásában működő Országos Vadgazdálkodási Adattárnak a vadászatra jogosultak 1993-óta szolgáltatott adatai alapján – erősen támaszkodva a korábbi 24 vadgazdálkodási körzet kijelölésének tapasztalatira -, statisztikai módszereket alkalmazva végezték el.

A 2006-ban, zömében földhaszon-bérleti konstrukcióban megszerzett vadgazdálkodási területek fő szempontja az egybefüggő szelvények kialakítása volt, hiszen a Vadászati törvény is ezt írja elő.  Egy-egy vadásztársaság által használt területek kizárólag egybefüggő tájegységekből tevődhetnek össze és három kilométernél keskenyebb földsáv nem lehet a területen. A 2006-ban kialakított vadgazdálkodási tájegységeken beruházások valósultak meg, etetők, itatók, védelmi rendszerek, vadászházak, magaslesek épültek, vagyis felelős és tervszerű vadgazdálkodást folytattak az arra jogosultak.

Az 55 vadgazdálkodási tájegységen 3 600 hivatásos és 60 ezer sportvadász osztozik a megyékben. Sok vadásztársaság az elmúlt tíz évben kiváló eredményeket ért el – gazdálkodásuk dinamikusan fejlődött.

Térkép a fiók mélyéről

Az elmúlt tíz év gazdálkodási adatai alapján joggal várták el a vadásztársaságok, hogy nem fognak területeket veszteni az újraosztás alkalmával, de ezt támasztotta alá a Prof. Dr. Csányi Sándor nevével fémjelzett tervezet is, valamint a nyilvánosságra hozott térkép, ami gyakorlatilag semmilyen változást nem tartalmazott a 2006-ban létrehozott egységekhez képest.

Most mégis úgy tűnik, hogy a szabolcsi vadászok egy része hoppon marad, mivel vannak olyan vadásztársaságok, melyek terjeszkedni szeretnének, más vadásztársaságok kárára- legalábbis ezt állítják egyes vadásztársasági elnökök.

A terjeszkedni akaró, jellemzően a jelenlegi kormányzati szereplőkkel jó kapcsolatot ápoló, bérvadászatot végző, jelentős árbevételt elérő társágok, aktiválták a politikai kapcsolatrendszerüket az általuk rajzolt területelosztás érdekében. Úgy tűnik sikeresen – tette hozzá egy, a neve elhallgatását kérő vadásztársaság vezetője.

Az új, nem nyilvános és csak egy szűk körben egyeztetett határvonalat jó pár kilométerrel arrébb helyeznék a Nyíregyháza – Záhony tengelyen – a most érvényes, 4. sz. főútvonal határhoz képest a vasútvonal mentén húznák meg.  Ezzel a látszólag ártatlan, jelentéktelen átrajzolással 20 vadásztársaság területét kettévágnák, így azonban a vadászati törvényben lefektetett szabályok értelmében ezek a társaságok területük jelentős részét elveszítenék. Viszont az így „felszabadult” földek olyan vadásztársaságokhoz kerülhetnek, melyek ahhoz az adott tájegységi területhez tartoznak. Gyakorlatilag hátsó ajtót nyitott a lobbi csoport a haveroknak újabb vadászterületek megszerzésére – más vadásztársaságok kárára.

10091461_22f795cacc23b826fa4e6787a3674d23_x
Semjén Zsolt a IV. Székelyföldi vadásztalálkozón Fotó: Haáz Sándor

Több vadásztársaság vezetőjének véleménye szerint a titokban eldöntött felosztással egyértelműen a Napkori Erdőgazdák Zrt. és a vásárosnaményi Kiss B. Zoltán vezette Felső-Tiszavidéki Vadgazdák Szövetsége nyerhet. A két társaság közös jellemzője, hogy jó kapcsolatot ápolnak kormányzati szereplőkkel. Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes rendszeresen vadászik a Napkori Erdőgazdák területén. Kiss B. Zoltán kapcsolata a kormánnyal közismert, hisz Czomba Sándor bukott államtitkár gyermekkori jó barátja.  Állítólag ez a kapcsolat segítette Kiss családját többek közt 9 trafikkoncesszió elnyerésében. Ugyanakkor a helyiek elmondása szerint Kiss a Fidesz kampányokban is aktívan részt vállal, mikor szükséges.

Lemondott interjúk, visszavont nyilatkozatok  

Az FM állítólag nem tud arról, hogy egy másik, általuk nem ismert térkép alapján akarják felosztani Szabolcs – Szatmár – Bereg megye vadászati területeit. Egy bennfentes szerint ez valamilyen érdekcsoport kezdeményezése lehet, ugyanakkor meglátása szerit szakmai érvekkel, szempontokkal nem indokolható a birtokunkba került „tervezet”.

Tudomásunk szerint a vadgazdálkodási tájegységek felosztását megtervező minisztériumi háttérintézmény szakértőihez – az általuk szakmai alapon elkészített koncepciót – senki nem küldte vissza átdolgozásra és információink szerint nem is tudnak róla, hogy áttervezték volna. De valószínűleg nincs ezzel másként a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Kormányhivatal Vadászati és Halászati osztályvezetője, Fagyas Zoltán sem – viszont a döntést nem ő hozza meg.  Azok, akik tudnak a térkép létezéséről és az újraosztásról, nem cáfolnak, de szakmai érvük, magyarázatuk nincs. Így maradnak a kérdések, amikre választ várnak azok a vadásztársaságok, amelyek hoppon maradnak. A hátrányosan érintett vadásztársaságok azonban hallgatnak, mert „nem hiszik, hogy ezt meg merik tenni velük”!  És hozzáteszik, hogy ha ezt megteszik, akkor gyakorlatilag megszűnnek létezni. Ennek ellenére, több társaság elnöke nem vállalja a nyilvánosságot, az utolsó pillanatban lemondta a találkozót, nem vállalta az interjút.

Nekünk meg az jut erről eszünkbe, hogy hasonlóképp vélekedtek a hortobágyi gazdák 2015-ben, amikor is sokan az összes földjüket elvesztették. Ők is hittek… Bár így utólag, már nem tudják, hogy miben.

 

Kárpáthy Andrea –   Móricz Csaba