Rijád és Teherán kiújult ellenségeskedésében Peking eddig megpróbált semleges maradni. De ha nyílt konfliktusra kerülne sor, akkor Kína a szorosabb kapcsolatok miatt Irán mellé állna. A mérsékelt reformer iráni vonal közben rohamtempóban erősíti kapcsolatait a Nyugattal. Kína újra kiállt a független palesztin állam megalakítása mellett, Kelet-Jeruzsálemmel, mint jövendő fővárossal.
Hszi Csin-ping kínai elnök idei első külföldi útja alkalmával a múlt héten a forrongó Közel-Keletre látogatott. A kínai diplomáciában az év első útjainak kiemelt szimbolikus jelentőségük van, amelyek mintegy kijelölik az óriási ország figyelmének középpontját. Csupán összehasonlításaképpen, Hszi első látogatása 2013- és 2014-ben mindkétszer Oroszországba vezetett, míg 2015-ben Pakisztán érdemelte ki ezt a kitüntetett figyelmet (bár eredetileg a tágabb Közel-Kelet lett volna a cél, de regionális feszültségek miatt ezt ejtették).
Új kínai stratégiák érintik a térséget
Kína a közel-keleti olaj legnagyobb vásárlója (Irán olajexportjának 40 százalékát veszi fel), így érthető, hogy a térség stabilitásában felettébb érdekelt. Sőt, a múlt évben a teljes kínai import egynegyede a térségből származott. Bár Peking sokáig nem avatkozott be a térség diplomáciai és egyéb vitáiba, de az utóbbi évek biztonságpolitikai feszültsége a Dél-kínai tengeren Kínát új stratégia kidolgozására sarkallta a szállítási útvonalainak védelmére. Peking célja kiutat és összeköttetést garantálni egy esetleges amerikai-japán-indiai tengeri katonai bekerítő művelet esetén.
Múlt szerdán pedig Peking nyilvánosságra hozott egy másik stratégia dokumentumot is, amely a Kína és az arab világ közös fejlesztési potenciálját taglalja, beleértve a nukleáris energiát, az infrastruktúrát, a pénzügyeket és a mezőgazdaságot.
Az új stratégia kiemeli az állami szuverenitás és a területi integritás fontosságát, valamint a forró biztonsági helyzetek politikai kezelésének jelentőségét a Közel-Keleten. Ezzel összefüggésben a kairói Arab Liga központjában megtartott beszédében múlt csütörtökön Hszi elnök újra kiállt a független palesztin állam megalakítása mellett, Kelet-Jeruzsálemmel, mint jövendő fővárossal.
Irán a középpontban
Az egyiptomi látogatás olajozottan zajlott le, hiszen el-Sziszi egyiptomi elnök 2014 december óta már kétszer is Pekingbe látogatott, ahol már számos gazdasági megállapodást véglegesített. De a körút súlypontja kétségtelenül a teheráni látogatás volt. Kínai elnök 14 év után először látogatott az országba és Peking rögtön 17 megállapodást írt alá. Ezek között szerepel két atomerőmű építése Dél-Iránban, valamint hosszú távú iráni olajszállításokról szóló megegyezések. Peking nem tartotta magát a nyugati szankciókhoz korábban sem és már hatodik éve Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere a perzsák országának.
Hszi elnök szintén találkozott Irán legfőbb vezetőjével is. A keményvonalas Ali Hámanej ajatollah kifejtette a találkozón, hogy „az irániak sohasem bíztak a Nyugatban” és ezért keres Teherán több együttműködési lehetőséget független országokkal – itt nyilvánvalóan Kínára utalva. Nem véletlen tehát, hogy a mérsékelt reformer vonal most rohamtempóban erősíti kapcsolatait a Nyugattal és ennek keretében a héten 16 év után az iráni elnök Európába látogat.
Rohaninak és a szintén reformer Zarif külügyminiszternek már rövidtávon fel kell mutatnia sikereket a népesség számára. A jövő havi választások a mérsékelt politika számára komoly erőpróba lesz a keményvonalasok lankadatlan offenzívája közepette. Nos, a jelek szerint az első gyümölcsöket már be is gyűjtötték a perzsa reformerek. Olasz cégek jelentős, 18 milliárd dollárnyi infrastruktúrális fejlesztésről szóló szerződést írtak alá Rohani római látogatása alatt a hét elején. Az olasz kormány nagy reményeket fűz az iráni piachoz, amely segíthet lendületet adni a gyengélkedő itáliai exportnak. Aztán a napokban Párizs következik, ahol 114 Airbus repülőgép megrendelését fogják hivatalosan bejelenteni
Káncz Csaba – privatbankar.hu
