„A Holdat ott láttam elsétálni a torony mögött s azt kérdeztem a felnőttektől: Ha felmásznék a toronyra meg tudnám-é tapogatni a Holdat?”
Ezek a szavak Bay Zoltán száját hagyták el gyermekkorában, amikor már mindössze pár évesen áhítattal tekintett fel égi kísérőnkre. Talán ez a gyermeki kíváncsiság vezetett el odáig, hogy négy évtizeddel később, 1946-ban sikeres radarkísérletével, ugyan csak rádiójelekkel, de elérte a Hold felszínét. E napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének, a rádiócsillagászat megalapozásának.
Bay Zoltán azon magyar tudósok sorát gazdagítja, akiknek munkásságága hazánkban méltatlanul feledésbe merült. Számos kortársához hasonlóan ő is a tengerentúl alkotott és élte le élete felét, azonban a tudománytörténeti jelentőséggel bíró felfedezéseit és kísérleteit még itthon végezte. Pedig könnyedén alakulhatott volna teljesen másként is az élete, a pályaválasztás előtt álló Bay ugyanis nem tudta eldönteni, hogy művészi, társadalomtudományi, vagy természettudományi szakmát válasszon. Még szerencse, hogy példaképe, Eötvös Loránd a fizika felé terelte érdeklődését, különben most lehet, hogy egy középszerű festőként, vagy elsikkadt szociológusként emlékeznénk meg róla. Ezek helyett ma úgy emlegetik, mint a rádiócsillagászat atyját. Azonban hosszú út vezetett odáig, hogy ezt az elismerő címet elnyerje.
További részletek itt