Az amerikai elnök évekig úgy gondolta, hogy a szír válságnak nincsen katonai megoldása – Moszkva bebizonyítja, hogy igenis van. Rijád és Ankara uralkodó köreiben óráról-órára nő a nyomás a beavatkozásra. De miben hasonlítanak a szír folyamatok az 1936-39-es spanyol polgárháborúra?
Az Iszlám Állam (IS) villámháborúja Irakban és Szíriában meglepetésként érte az USA-t és Obama elnök nem is avatkozott közbe, amíg az IS két éve nem kezdett el a nagy nyilvánosság előtt amerikai túszokat kivégezni.
Viszont a megindult amerikai légitámadások ritkák és enerváltak voltak. Miközben Washington továbbra is Asszad elnök távozását követelte, a Fehér Ház rendszeresen hangsúlyozta, hogy Szíria problémának megoldására nincsen katonai megoldás. Nos, Moszkva légierejének beavatkozása tavaly ősz óta ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Nem véletlen, hogy a szír ellenzék két mentora, Rijád és Ankara uralkodó köreiben most óráról-órára nő a nyomás a beavatkozásra. Ankara ráadásul már Washingtont is csábítgatja egy szárazföldi intervencióra.
A szaúdiak és a törökök meg akarják akadályozni, hogy Irán – Bagdad és az Asszad-vezette Damaszkusz segítségével – egy síita félholdat építsen ki, amely Közép-Ázsiától Bejrútig terjedne. Egy szárazföldi katonai beavatkozás viszont a háború drámai eszkalációját hozhatná el. Asszad elnök mindenesetre jelezte, hogy amennyiben Törökország és Szaúd-Arábia közvetlenül beavatkozik a szíriai konfliktusba, azt az országa elleni agressziónak tekintené, és szembeszállna vele. Hozzá kell tenni, hogy a nemzetközi jog Asszad oldalán áll, hiszen Szíria egyelőre egy szuverén ország és semmifajta nemzetközi felhatalmazás nincsen arra, hogy a szír hadsereget valaki támadja.
Mint a spanyol polgárháború
Nem véletlen, hogy Moszkva is éles figyelmeztetést intézett Ankara felé: február 8-án ugyanis Putyin utasítására az ország délnyugati részén harci készültségbe helyezték az orosz csapatok jelentős részét, így a légierő és a katonai légi szállítás egységeit.
A retorika is egyre élesebb: Moszkva hétfőn „nemzetközi terrorizmussal” vádolta Ankarát, mert az szíriai kurd (YPG) pozíciókat és damaszkuszi kormány-csapatokat vett tüzérségi tűz alá. Davutoglu török miniszterelnök kijelentette, hogy Oroszország úgy viselkedik, mint „egy terror-szervezet”
Szíria mára Moszkva és Ankara kliensháborújának csatatere lett. Mint egy fekete lyuk, a hadszíntér eddig berántotta Irán, Szaúd-Arábia, Katar, és Pakisztán katonáit és zsoldosait, ráadásul még csecsen és libanoni síita harcosokat is. Ebben az értelemben a szír helyzet hasonlít az 1936-39-es spanyol polgárháborúra, ahova szintén özönlöttek külföldről az eltökélt harcosok. A folytatást ismerjük.
Káncz Csaba – privatbankar.hu
