Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

A kormány csak magával szeret beszélgetni, a szakmával nem- kezdte Tukacs István országgyűlési képviselő mai sajtótájékoztatóját Nyíregyházán.  Többek közt ezért volt fontos megtartani a parlamenti vitanapot az oktatásról, ott ugyanis lehetőség nyílt arra, hogy mindenki elmondhassa a véleményét. Csak egy dologban volt konszenzus a parlamenti pártok szereplői közt: az oktatás a gyermekekről kell, hogy szóljon.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

 

Tukacs István elmondta, nagyon megtisztelve érezné magát az MSZP, ha tízezreket tudna az utcára vinni. Csakhogy a Fidesz állítása – hogy elsősorban az MSZP van a tiltakozások mögött-, sajnos egyszerűen nem igaz.
Az MSZP a parlamenti vitában egyértelművé tette: a pedagógusok követeléseinek semmi köze a béremeléshez, noha a Fidesz ezt szeretné sulykolni az emberekbe. Tukacs leszögezte, hogy a közoktatás rendszerének kell változnia és példának a vitanapon is említett vásárosnaményi általános iskola 2015 nyarán viharban megsérült tetejének egyszerű esetét mondta el: a Klik 8 hónap alatt annyit tudott elintézni, hogy talán a közbeszerzést kiírták a javításra. Tukacs István határozottan visszautasította Németh Szilárdnak, a Fidesz alelnökének azon szavait, amelyekkel a tanárokat a migránsokhoz hasonlította, akik a gyermekeket maguk előtt tolják. Ez semmi mást nem jelent, minthogy Német Szilárd nem érti a lényeget, zárta mondandóját a képviselő.
Jeszenszki András MSZP-s képviselő

örömmel konstatálta, hogy a kormány azon tevékenysége, mely a társadalom különböző rétegeinek megosztását célozza, ezúttal nem működik. Példaként a hétfői „ne menj iskolába” akció sikerét hozta fel. A képviselő a Civil Közoktatási Platform által a közoktatás akut problémáinak orvoslására összeírt 12 követelést taglalta a sajtótájékoztatón.
1.
A kormánytól követelt, haladéktalanul meghozandó intézkedések közül elsőként kiemelte: Az érettségire vonatkozó módosításokat halasszák el! A változások ugyanis nem érinthetik hátrányosan a tanulókat, mindenkinek joga van a tanultak alapján letenni az érettségit. Ugyanakkor az iskoláknak meg kell kapniuk azt a lehetőséget, hogy a megváltozott érettségi vizsgakövetelmények alapján készítsék fel tanulóikat. Ezért a vizsgák tartalmát és menetét érintő változások kizárólag felmenő rendszerben lehetségesek, nem pedig a középiskolai tanulmányi idő közben.
2.
Jeszenszki szerint ugyanilyen fontos, hogy a középfokú szakképzési rendszerben a kormány által tervezett minden változtatást azonnal függesszenek fel! Biztosítsák mindenkinek a lehetőséget a középfokú végzettség megszerzésére!
Nem válhat a szakiskolások után most a szakközépiskolások számára is lehetetlenné, hogy 14 éves korban hozott pályaválasztási döntésüket megváltoztassák, és iskolatípust, szakmát, továbbtanulási irányt váltsanak! Ne tegyék kötelezővé a szakközépiskolákban tanulóknak, hogy szakmai tárgyból emelt szintű érettségit tegyenek – hangsúlyozta a tanárként dolgozó szocialista politikus.
Nem csökkenthetők a szakközépiskolákban a közismereti óraszámok, állítsák le az ezt szolgáló új kerettantervek kidolgozását – folytatta a szakmai követelések sorát. A középiskolai érettségi egységes rendszerének tervezett lebontása akadályozná a diákok szakmai, továbbtanulási karrierútjának tervezését, rugalmas módosítását, és szűkíti a felsőoktatásba való belépés lehetőségét.
Az érettségi vagy a szakmai végzettség megszerzéséig mindenki számára biztosítani kell a közoktatásban való részvétel lehetőségét.
Ne nevezzék át az iskolatípusokat! Az új nevek – szakközépiskolából szakgimnázium, szakiskolából szakközépiskola – megtévesztőek, a hazai hagyományoktól idegenek.
3.
Csökkenteni kell a tanulói terheket – emelt ki egy újabb hangsúlyos követelést Jeszenszky András. A tanulók, gyermekek kötelezettségeinek csökkentésére haladéktalan intézkedések szükségesek még a tartalmi szabályozás átalakítását szolgáló munka megkezdését megelőzően. A diákok számára 16 óráig egységesen kötelező benntartózkodást meg kell szüntetni, egyúttal – főként a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése érdekében – minden tanuló számára egyaránt felkínált szolgáltatásokat kell szervezni és finanszírozni. Az intézmények által a későbbiekben választható egész napos iskola pedagógiai alternatívájának kimunkálását meg kell kezdeni.
A kötelező testnevelési órák számát heti ötről heti háromra kell csökkenteni, egyúttal mindenki számára elérhető délutáni tömegsport-lehetőségeket kell szervezni és finanszírozni. Az állami fenntartású iskolákban a kötelező tanóraként szervezett erkölcs- és hittanórákat meg kell szüntetni, de az igények kielégítésére a délutáni idősávban kell választható keretek között biztosítani.
4.
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek méltányos és eredményes ellátásáért azonnali, kármentő intézkedések szükségesek!
A szülők, a pedagógusok és az érintett szakemberek bevonásával azonnal kezdődjön meg a különleges bánásmódot igénylő gyerekek (sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók) integrált oktatásának átfogó, az akadályokra, nehézségekre koncentráló felmérése! Ennek tapasztalatai alapján az érintettek közösen döntsenek az egyre kilátástalanabb állapotok rendezéséről.
Az óvodákban, iskolákban és szakszolgálatokban tapasztalható szakemberhiányt, státushiányt, dologi eszközhiányt, a jogszabályi minimumfeltételek folyamatos megsértését az elmaradt finanszírozás azonnali biztosításával szükséges csökkenteni.
A szülők kiszolgáltatottságának felszámolása érdekében azonnal módosítani kell a vizsgálati protokollok szabályozását, megerősítve a kliensközpontú kommunikációt, munkafolyamatokat. A szakemberek terhelésének csökkentésével biztosítani kell, hogy az elvárások megvalósuljanak a gyakorlatban.
A családhoz észszerű mértékben közel kell vinni a szolgáltatást, biztosítani kell az egyenlő bánásmódot, a jó iskolát. Ne kényszerítsék a gyermeket és a szülőt arra, hogy méltánytalanul távoli óvodába, iskolába, vizsgálatra, fejlesztő foglalkozásra utazzon!
A Pedagógiai Szakszolgálatok előkészítetlen központosításával bekövetkezett érdeksérelem és ellátási hiány csökkentése érdekében megyei szintről járási szintre kerüljön vissza az intézményfenntartás, tanügyigazgatás.
Az óvodákban, iskolákban a jogszabályban előírtak szerint biztosítani kell gyógypedagógust és fejlesztőpedagógust, valamint helyre kell állítani a megszüntetett gyermekvédelmi munkatársi munkakört. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI) többségi óvodák, iskolák számára nyújtható szolgáltatásainak körét bővíteni kell a 2013 előtti szintre.
Vissza kell állítani az előkészítő szakiskolát, amely a sajátos nevelési igényű gyermekeket a 9-10. osztályban felkészíti a szakképzésbe való belépésre.
A célszerűtlenül a szakszolgálatokhoz rendelt gyógytestnevelés szolgáltatást vissza kell helyezni az óvodákhoz, iskolákhoz.
5.
A kormányzat tegyen azonnali intézkedéseket a roma tanulók növekvő szegregációjának visszaszorítása, a diszkrimináció minden formájának hatékony tilalma érdekében!
A kormány vonja vissza az oktatási szegregációt a nemzetiségi oktatásban és az egyházi intézményekben lehetővé tevő jogszabály-módosításokat!
Rendelje meg a múlt évtized szegregációkutatásainak megismétlését!
Hozzon létre az EMMI keretein belül kötelező szegregációs monitoring rendszert, állítsa helyre a helyi (tankerületi) esélyegyenlőségi tervezési rendszert, és érvényesítse a hátrányos helyzetű tanulók iskolakörzeteken belüli egyenlő elosztásáról szóló korábbi szabályozást!
A kormányzat civil jogvédő szervezetek és független szakértők bevonásával kezdje meg egy antidiszkriminációs és deszegregációs program kidolgozását!
6.
Követeljük a tankönyvválasztás tényleges szabadságát!
Ne korlátozza semmi a magas színvonalú, hosszú évek alatt folyamatosan fejlesztett, kompetencia alapú tankönyvek, programcsomagok alkalmazását! A kormányzat és a KLIK hagyjon fel a „kötelezően választandó tankönyvlista” és más burkolt beavatkozás gyakorlatával!
A kiadók tankönyveinek engedélyeztetését szektorsemleges módon, azonnal újra kell indítani. Mivel az idő rövidsége miatt ez a folyamat a rendelési időszakon kívülre nyúlik, a 2016/17-es rendelési időszakra azokat a taneszközöket is rendelhetővé kell tenni, amelyeket a kiadók átdolgoztak az új kerettanterv szerint, de a kormányzat az engedélyeztetést megakadályozta.
Az iskolai kezdő szakaszban a tartós tankönyvek használatát el kell törölni, a tankönyv-normatíva erre való hivatkozással történő csökkentésével együtt.
7.
A pedagógus életpályához kapcsolódó minősítés és a pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét azonnal fel kell függeszteni, a folyamatban levő eljárások befejezésének kivételével!
Az eszközök nem alkalmazhatók mindaddig, amíg meg nem történik e rendszerek hosszú távú gyökeres újragondolása.
8.
Azonnali hatállyal teremtsék meg a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásának jogszabályi kereteit! Szüntessék meg a létszámstopot!
A kormány vonja vissza az 1700/2012. (XII. 29.) Kormányhatározatot, amely kötelezi a munkáltatót az öregségi nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottak jogviszonyának megszüntetésére, és amely az így elküldött közalkalmazottak álláshelyeire létszámstopot rendelt el!
A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásáról, velük megbízási jogviszony létesítéséről való döntés az igazgató jogköre legyen!
Nem engedhető meg, hogy a tanulóknak tanév közben, akár az érettségi előtt új pedagógushoz kelljen alkalmazkodniuk az automatikus nyugdíjazási kötelezettség miatt. Még kevésbé, hogy a létszámstop miatt a nevelőtestület különböző – esetleg nem is szakos – tagjainak kelljen alkalomszerűen és térítésmentesen helyettesíteni a nyugdíjazott kollégát.
9.
A pedagógusok kötelező óraszámát 22 órában kell rögzíteni, el kell törölni az ezen felüli kötött munkaidőt!
A munkatársak intézményben való benntartózkodásáról a vezető döntsön!
10.
Követeljük az oktatásfinanszírozás legalapvetőbb forrásainak biztosítását!
Elengedhetetlen a nem pedagógus végzettségű, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő kollégák bérének azonnali jelentős emelése. Illetményük, illetve alapbérük már szeptembertől kerüljön szabályozásra!
A költségvetés átcsoportosításával biztosítsák a közoktatási intézmények dologi kiadásainak, fenntartásának, a szükséges státuszok betöltésének feltételeit! A közoktatás költségvetési előirányzatának ehhez szükséges megemelése érdekében legalább 90 milliárd forintos azonnali átcsoportosításra van szükség.
11.
Elvárjuk az oktatással kapcsolatos őszinte és nyilvános kommunikációt!
A kormányzati kommunikáció feleljen meg a téma fontosságának! Adja meg a tiszteletet a pedagógustársadalomnak, az oktatás minden szereplőjének! Hagyjon fel a hangulatkeltő, folyamatosan csupán a fizetésemelésekről szóló manipulációval! A valódi problémák megoldása helyett a háttérben húzódó ellenséges érdekcsoportok létezését vélelmezni, a közvéleményt félrevezetni az állam magas rangú alkalmazottainak, kormánytisztviselőinek sincs joga.
Elengedhetetlen, hogy a továbbiakban minden oktatással kapcsolatos elképzelés, módosítás előtt kikérjék az iskolahasználók, a szakmai szervezetek és a szakszervezetek véleményét! Vissza kell állítani és meg kell erősíteni az erre szolgáló szülői és diákfórumokat, valamint oktatáspolitikai konzultatív testületeket.
12.
Új alapokra helyezett, az elért eredményekre építő közoktatási rendszer kidolgozását kell azonnal elkezdeni!
Az oktatásüggyel kapcsolatos különböző szintű egyeztetéseknek egy, a maihoz képest szemléletében új közoktatási rendszer megalkotása felé kell haladnia, melynek kiinduló feltételei és jó gyakorlatai rendelkezésre állnak hazánkban. Alapja az élményszerű tanulás, a befogadó, esélyteremtő óvoda, iskola és a XXI. század kihívásainak megfelelő tudás.
Azonnal meg kell kezdeni a nyílt és tényeken alapuló, hosszú távú stratégiai tervezést, és az ezen alapuló új közoktatási és szakképzési törvény, valamint Nemzeti Alaptanterv kidolgozását.
Jeszenszki András hangsúlyozta, hogy a kormánynak terelés és megosztó manipuláció helyett a Civil Közoktatási Platform által felvázolt megoldással kellene foglalkoznia.

Friss
2017. december 14. csütörtök, 07:00
2017. december 13. szerda, 06:28
2017. december 13. szerda, 06:22