Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

A Jobbik nyíregyházi képviselője feljelentést tesz környezet- és természet elleni bűncselekmény, radioaktív anyaggal való visszaélés és közokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt. Mindezt a Jósa András Tömbkórház Projekt kapcsán tapasztalt ellentmondások miatt kénytelen megtenni a jobbik nyíregyházi képviselője. Béres Csaba közel egy évet nyomozott, és ahogy egyre jobban haladt az ügyben előre, egyre több kétely merült fel benne.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A közérdekű- adatigénylésekre nem egyértelmű, egymásnak ellentmondó válaszok. Kun József, a Jósa András Tömbkórház projekt menedzsere több nyilatkozatában is úgy fogalmaz, hogy a bunker bontásakor „veszélyes hulladék keletkezik” (…) „ezeket külön kellett tárolni, kezelni” (…) „a hatóság előzetes mérései alapján került meghatározásra az a réteg, amit el kellett külön távolítani”.
Vitkai Éva, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Oktatókórház sajtófőnöke Béres Csaba önkormányzati képviselő felvetésére reagálva a nyiregyhaza.hu kérdésére így fogalmaz:
„az országban egyedülálló, de a világban már alkalmazott eljárás szerint indultak meg a Jósa András Oktatókórházban a munkálatok a bunkerbontás kapcsán. Mivel hazánkban úttörő eljárásról van szó, így még fokozottabb ellenőrzés mellett zajlottak a munkálatok. (…)” „a lehető legbiztonságosabb eljárással végezzék el a régi onkoradiológiai bunker bontását. (…)”
Vitkai ekkor hozzátette: a hatósági előírásoknak megfelelően az illetékes kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya Sugáregészségügyi Decentrumának szakemberei felügyelték a bontási munkálatokat az elejétől a végéig. A vonatkozó dokumentumok a kórház rendelkezésére állnak, ezekbe bárki betekinthet.
Viszont Béres képviselő, mint mondja, amikor szerette volna megtekinteni a Vitkai által emlegetett dokumentumokat, falakba ütközött. Ekkor döntött úgy, hogy közérdekű adatigénylésekkel szerzi meg az információkat.

Viszont a  kapott válaszokban annyi az ellentmondás, hogy kizárólag egy hatósági vizsgálat az, ami feltárhatja az igazságot és kiderülhet, hogy ki hazudik az ügyben. Az ellentmondásos adatokra példának egy látványos esetet mondott el Béres Csaba: gépalkatrészekről a kormányhivatal azt nyilatkozta, nem voltak sugárzó darabok, a püspökszilágyi radioaktív hulladéktárolóból viszont azt a tájékoztatást kaptuk, hogy 18 ilyen alkatrészt tárolnak!
Tények
Az onkoradiológiai kezelő „bunker” elbontása két külön részből tevődik össze, így magára a berendezésekre (Lineáris gyorsítók) és a bunkerre, mint építményre különül. A sugárterápia során a beteg kezelése alatt kialakuló magas sugárzási dózisteljesítmények miatt a kezelő személyzetet és a többi beteget, lakosságot megfelelő sugárvédelmi falakkal és anyagokkal védik. A falak vastagsága méteres nagyságrendbe esik, ezért terjedt el a „bunker” kifejezés ezen terápiás kezelő helyiségekre. Magukat az eszközöket, berendezéseket általában a gyártó vagy külön engedéllyel rendelkező vállalkozások szerelik le és gondoskodnak a szabályoknak megfelelő tárolásról.
Ha a tevékenység vagy a sugaras helyiség használata megszűnik, akkor szintén egy engedélyezési eljárás keretében a sugaras területet inaktívvá nyilvánítják, de előtte minden sugárforrást és radioaktív szennyezést el kell távolítani: izotóptárolóba kell helyezni, vagy el kell temetetni radioaktív hulladéktárolóban (Püspökszilágyi RHFT). A folyamat során a hatóság mérésekkel és mintavételezéssel meggyőződik arról, hogy az inaktívvá nyilvánításnak.

Radioaktívan szennyezett építési törmelék

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. működése az Országgyűlés által 1996-ban megalkotott, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (az úgynevezett atomtörvény) alapján működik. Az RHKT Kft. látja el az ország területén képződő összes (tehát nem csak a Paksi Atomerőműben keletkező) radioaktív hulladék átvételét és végleges elhelyezését.
Kimondottan radioaktívan szennyezett (mentességi szinteket meghaladó) építési törmelék tárolásával nem foglalkozik hazánkban senki. Többnyire kisebb mennyiségek keletkeztek eddig izotóplaboratóriumok bontásánál, ezt pedig a Püspökszilágyi tárolójában tudták elhelyezni. Viszont információink szerint Nyíregyházáról nem érkezett a tárolóba építési, bontási törmelék. Viszont Kun József elmondta: az építési törmelék egy része – mivel veszélyes hulladék – hordókban tárolták, amíg nem dolgozták be az alapba.

A témában megkerestük az Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetét. Válaszuk egy kicsivel árnyaltabb képet ad, mivel a szakemberek szerint nem lehetetlen, hogy lineáris gyorsítót használva – az elsődlegesen előállítani kívánt gamma fotonok mellett – olyan mértékű neutronfluxus is keletkezik, amely képes instabil atommagok, így radioaktív sugárzók létrehozására. De ez függ az alkalmazott berendezés teljesítményétől – 10 MV feletti teljesítmény esetén keletkezhetnek instabil atommagok – A Nyíregyházán az alkalmazott lineáris gyorsítók 16 illetve 4,5 MV teljesítménnyel üzemeltek.
Ami szintén tény a 2010. szeptember 21-én kiadott, 41839-17/10.IV számú építési engedély, amely a nyíregyházi 3503/1 helyrajzi számon megvalósuló kórházprojektre vonatkozik. Ebben egy szóval nem említik a bunker elbontását, mint veszélyes hulladék forrását. Így az engedély egyedül az elbontandó – ekkor még bontási engedéllyel nem rendelkező – régi kórház épületnél keletkező azbeszt tartalmú veszélyes hulladék kezelést írja elő.

A területre az első bontási engedélyt 2011. január 11-én adta ki a hatóság, majd egy újabb kérelmet 2015. február 24-én nyújtott be a projektiroda. Ebben döntés a kérelemtől számított negyedik hónapra, július 6-án születik és újabb két hónap mire jogerőre emelkedett. Amennyiben helyes az a feltételezésünk, hogy az ÉP/655-18/2015 számú engedély a bunker bontására vonatkozik, akkor csak 2015. szeptember 24-én kezdhették volna meg a bontást. Viszont mint tudjuk, a munkálatokat 2015. március 16-án megkezdték a Népegészségügyi Főosztály Sugáregészségügyi Decentruma szakembereinek felügyeletével.