Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

A tizenöt évvel ezelőtti, 2001-es tiszai árvízi védekezésre és újjáépítésre emlékeztek március 4-én Nyíregyházán. A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ebből az alkalomból tudományos konferenciát szervezett, amelynek a megyeháza adott otthont.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A rendezvényt dr. Tollár Tibor tű. vezérőrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megbízott főigazgatója nyitotta meg, beszédét egy Márai Sándor idézettel kezdve: “Mindennél fontosabb, hogy munkánkat, hajlamainkat és életütemünket egyeztessük a természet nagy és örök ritmusával.” Ezután emlékeztetett arra, hogy éppen a természet rettentő ereje győzedelmeskedett az emberi erő felett tizenöt évvel ezelőtt, amikor 2001. március 6–án jelentős mennyiségű csapadék hullott, a Tisza elérte az addigi legmagasabb vízállását, és a nagy vízhozam következtében a töltésekre olyan óriási nyomás nehezedett, hogy a Tisza jobb parti töltése Tarpa és Tivadar között két helyen is átszakadt. Ennek következtében mintegy 11 ezer embert kellett kitelepíteni.

A modern technika világában nagyon sok olyan eszköz szolgálja az emberiséget, amellyel biztonságossá próbálja tenni a környezetét, ám a természet erejével még nem tudja felvenni a harcot. Az árvizek kialakulását vagy az időjárás szélsőségességét az ember nem képes befolyásolni vagy megváltoztatni – szögezte le a tábornok. Ezért a legfontosabb, ha arra törekszik, hogy lehetőségei és legjobb tudása szerint felkészüljön a védekezésre. Nem tudja átalakítani a természetben végbemenő változásokat, de képes a veszélyhelyzetekre felkészülni – zárta szavait Tollár Tibor.

A főigazgató után elmondott köszöntőjében Kozma Péter, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormánymegbízott, Varga Béla tű. ezredes, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója egy-egy személyes élményt osztott meg a résztvevőkkel, majd dr. Tilki Attila a térség országgyűlési képviselője mondott megemlékező beszédet.

A plenáris ülés dr. Bakondi György ny. tű. altábornagy, miniszterelnöki főtanácsadó előadásával vette kezdetét, amelyben a 2001-es tiszai árvíz központi koordinációt igénylő katasztrófavédelmi feladatairól esett bővebben szó. Úgy fogalmazott, iránymutató beavatkozás zajlott tizenöt évvel ezelőtt, Magyarország legnagyobb természeti katasztrófája idején, a védekezés és az újjáépítés akkor szerzett tapasztalatait a mai napig felhasználják a hasonló események kezelése során. Mint a miniszterelnöki főtanácsadó kiemelte, a kiemelt kormányzati segítséggel párhuzamosan példátlan összefogás valósult meg a Felső-Tisza vidékén.

2001. március 6-án a hirtelen jött felmelegedés hatására a Kárpátokból nagy mennyiségű víz zúdult nyolc településre. A Tisza Tivadarnál akkor 1014 centiméteren tetőzött, 56 centiméterrel meghaladva az 1998-ban mért, és 149 centiméterrel túlszárnyalva az 1970-es értéket. A március 6-án délután fél kettőkor bekövetkezett gátszakadásig a Tisza felső szakaszán 30 kilométer hosszú nyúlgát épült, alig több mint egy nap alatt. A hatalmas vízmennyiséget azonban a védekező erők sem tudták visszatartani, hiszen több helyen átáztak a töltések. Délben a kormány rendkívüli árvízvédekezési veszélyhelyzetet rendelt el a Felső-Tisza mentén, amely összesen 280 kilométer hosszú töltést érintett. Másfél órával később átszakadt a gát Tivadarnál. Az árvíz levonulása után hétszáztizenhárom lakóházat kellett újjáépíteni, további ezernégyszáznegyvennégyet pedig helyreállítani. Az állam a beregi újjáépítésre 32,4 milliárd forintot fordított – emlékeztetett Bakondi György.

A rendezvény következő felszólalója Istenes Sándor ny. pv. dandártábornok volt, aki 2001-ben megyei katasztrófavédelmi igazgatóként vett részt a munkálatokban, ő a polgári védelmi egységek bevonásáról és a védekezés, a kitelepítés, a fertőtlenítés és a visszatelepítés megszervezéséről tájékoztatta a résztvevőket. Dr. habil. Endrődi István tű. ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszékének vezetője a logisztikai támogatás rendszerét mutatta be. Előadásában a többi között a 41-es út átvágásáról, a forgalomirányítás megszervezéséről, a védekező erők, valamint a lakosság élelmiszerellátásáról beszélt, hiszen mint mondta, volt olyan település, amelyet körbevett a víz és csak helikopterről, vagy csónak segítségével lehetett a csomagokat oda bejuttatni. Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese pedig a2001-es gátszakadás okairól beszélt, illetve az azóta véghezvitt fejlesztésekről.

A nap további részében katasztrófavédelmi, védelmi igazgatási és a vízügyi szekcióban folytatódott a tudományos tanácsülés, a megyeházán pedig a Katasztrófavédelmi Múzeum által szervezett kiállítást tekinthették meg az érdeklődők, amelyet a 2001-es Tiszai árvíz idején készült képekből és videóanyagokból állították össze.
Dóka Imre tű. főhadnagy

Hirdetések