Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól (Ab) – áll az államfő nyilatkozatában, amelyet a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerdán juttatott el az MTI-hez. A köztársasági elnök megállapítása szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. 

ader-like_1

A közlés szerint Áder János hasonló okokból, a visszamenőleges hatály tilalma miatt a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is kezdeményezte az Ab-nál.

Az elnök ismertette: döntéseiben nagy súllyal esett latba, hogy hazánk alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz képest kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek.
Az alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti. “A jogállamot épp az teszi szilárddá, ha bármely helyzetben és bármely pillanatban mindenki tisztában lehet azzal, hogy pontosan milyen törvényi előírásoknak kell megfelelnie, és milyen jogszabályok szerint kell eljárnia” – olvasható a közleményében.
“Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amit hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm” – nyomatékosította az államfő, hangsúlyozva, ezt az alaptörvény egyértelmű kötelezettségévé teszi.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén fogadta el mindkét változtatást.
Ez a harmadik eset, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért, 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult a Alkotmánybírósághoz, majd 2015 májusában az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás megszavazásának és egyes rendelkezéseinek vizsgálatára kérte a testületet.
Az MNB-törvény módosítását Bánki Erik (Fidesz) képviselő kezdeményezésére kivételes eljárásban fogadták el, amely akár tíz évig korlátozná az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az alapítványok esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta: azok létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Az intézmény vezetőinek fizetését is megduplázná a módosítás.
Később éles vita alakult ki arról: közpénznek tekinthetők, így megismerhető-e a jegybank alapítványai által kezelt források.
Kövér László házelnök a szavazás másnapján egy interjúban annak adott hangot, hogy a források közpénznek tekinthetők.
Az előterjesztéssel kapcsolatban az ellenzéki képviselők mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is alaptörvény-ellenességet vetett fel. Péterfalvi Attila szerint az alaptörvény, az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvények egyértelműen meghatározzák, hogy az MNB, valamint vállalkozásai és alapítványai tevékenysége közfeladatnak minősül, és nemzeti vagyonnal gazdálkodnak.
A szocialista Tóth Bertalan a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletére is hivatkozva hangsúlyozta, hogy a jegybank alapítványai közpénzt kezelnek. A Jobbik bírálta, hogy a jegybank és alapítványai “gyakorlatilag titokban gazdálkodhatnak” a közpénzekkel. Az LMP egy alkotmánybírósági beadványtervezetet is készített arra az esetre, ha a köztársasági elnök aláírná a változtatásokat. A DK az elfogadás esetére azt helyezte kilátásba, hogy az Európai Unióhoz fordul. Ugyancsak tiltakozott a PM, és normakontroll kezdeményezését kérte az államfőtől a Magyar Liberális Párt, valamint az Együtt is.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt közölte: bár a kormánynak nem dolga, hogy állást foglaljon az MNB státusáról, de ha kell, kész közreműködni a probléma megoldásában.
A változtatás előterjesztője a jegybank alapítványaival kapcsolatban kiemelte, azok működését a kezdetektől a kuratórium felügyeli. Az alapító által juttatott vagyon így annak ellenére elveszíti közvagyon jellegét, hogy az alapító korábban közvagyonként gazdálkodott az alapítvány javára juttatott vagyonnal. Az Országgyűlés erre hivatkozva döntött úgy, hogy az MNB által létrehozott alapítványok adatainak nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény helyett elegendő a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat alkalmazni.
A postatörvény megváltoztatása a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását korlátozta.
Az Országgyűlés a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére, ám Bánki Erik módosításával fogadta el a változtatást, amely a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a liberalizált piacon nyújtott szolgáltatásoknál.
Az utólagos módosításra azért volt szükség, mert ellenzéki politikusok és civil szervezetek mellett Péterfalvi Attila is alkotmányellenesnek ítélte az eredeti előterjesztést. A NAIH vezetője szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenőrizhetőségét.

Pártok reagálása

MSZP: 

Az Áder János által kért előzetes normakontroll is azt bizonyítja: a Magyar Posta nem titkolózhat, az MNB által kezelt pénzek pedig közpénzek, amelyeknek az elköltésével el kell számolni – áll Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerdai közleményében.

A politikus szerint hiába próbálja a Fidesz-kormány törvényekkel védeni Matolcsy György MNB-elnököt és az “offshore hátterű cégekkel üzletelő” Magyar Postát az általa indított adatigénylési perek ítéletei ellen.
Tudom, milyen rémületet okoztam Matolcsy Györgynek, amikor az általam indított perben a Fővárosi Ítélőtábla január 28-án jogerős bírósági ítélete kimondta: a jegybank pénze akkor is közpénz, ha azt különböző alapítványokba próbálják eldugni – fogalmaz Tóth Bertalan.
Hozzátette, hamarosan lejár az a 15 nap, amely alatt – jogerős bírósági ítélet alapján – ki kell neki adni a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány összes szerződésének valamennyi részletét
Ezért felszólítom Matolcsy Györgyöt, az MNB, valamint az alapítvány elnökét, hogy haladéktalanul tegyen eleget a független magyar bíróság jogerős ítéletének! Amennyiben ezt megtagadja, távozzon posztjáról – fogalmaz a szocialista párti politikus.
Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól (Ab).
A köztársasági elnök megállapítása szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.

DK:

Az államfő által kezdeményezett előzetes normakontroll ügyében az a kérdés, “szembe mer-e menni Orbán Alkotmánybírósága Orbánnal” – áll a Demokratikus Koalíció(DK) szerda délutáni közleményében.

“Áder János fideszes pártkatona alkotmányossági aggályok miatt nem írta alá a Posta és a Nemzeti Bank kirablására született törvényeket. Mivel ezekről a gyalázatos jogszabályokról a csupa fideszes pártkatonát alkalmazó Alkotmánybíróság dönt majd, van esély arra, hogy még a vállalhatatlan alaptörvénnyel is ellentétes jogszabályok átmenjenek” – fogalmaznak.
Mint írják, a pártnak nincsenek illúziói, szerintük ha elbukik az Alkotmánybíróságon a két jogszabály, “akkor Orbán és Matolcsy új trükköket talál majd ki a további lopáshoz”; szerintük éppen az elmúlt hat év egyik legsúlyosabb bűncselekménye történik meg.
A sokak Magyarországát képviselő következő kormány által megújított, független igazságszolgáltatás minden fillért vissza fog venni és elszámoltatja a bűnösöket – zárul a közlemény.
Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól (Ab).
A köztársasági elnök megállapítása szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.

Együtt:

Az Együtt – a Korszakváltók Pártja üdvözölte, hogy Áder János államfő előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról. A párt egyúttal felszólította az az Alkotmánybíróságot (Ab), hogy a törvények mérlegelésekor “ezúttal legyenek méltóak tisztségükhöz” és a magyar alkotmány által rájuk rótt felelősséghez.

Az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írják, hogy az elmúlt években az Ab többször “éppen maga ásta alá a jogállam alkotmányos működését”, és a Fidesz érdekei szerinti pártpolitikailag befolyásolt döntéseket hozott. Szavaik szerint ezért csakis abban bízhatnak, hogy ezúttal jelzésértékű lesz a testület számára mind a köztársasági elnök vétója, mind pedig Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőjének korábbi állásfoglalása.
A közpénzek feletti ellenőrzés jogának megvonása csak a hatalom birtokosainak nyíltszíni lopását szolgálja, amihez az Alkotmánybíróság nem asszisztálhat – jelentik ki.

MLP:

A Magyar Liberális Párt (MLP) üdvözli az államfői döntést és az indokokat, amelyek miatt Áder János szerdán előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításáról az Alkotmánybíróságtól.

Az MLP közleményében, amelyet az MTI-hez is eljuttatott, megismételte: a kormány mindkét törvénymódosítóval csak tovább korlátozná az állampolgári alapjogokat, tovább szűkítené az alkotmányban garantált információs szabadságot, végképp felszámolva az állami vagyonnal való gazdálkodás nyilvánosságát, az elszámoltathatóságot.
A Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Bank is állami intézmény, és mint ilyenek, az adófizetők pénzéből gazdálkodnak, az állampolgároknak tehát joguk van megismerni szerződéseiket és működésüket csakúgy, mint minden más állami pénzből gazdálkodó szervét is – nyomatékosította a párt.
Hozzátették: mindkét állami intézmény pénze közpénz, amely semmilyen körülmények között nem változtathatja meg “közvagyon jellegét”, azaz nem változhat magánvagyonná. Rámutattak arra is, hogy a visszamenőleges hatályú törvényhozás súlyos jogbizonytalanságot okoz, annak alkotmányos demokráciában helye nincs.

LMP:

Az LMP szerint Áder János államfő teljesítette alkotmányos kötelezettségét azzal, hogy szerdán előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításáról, az ellenzéki párt társelnöke szerint ugyanakkor a Fidesz továbbra is tartozik két politikai nyilatkozattal.

A nagyobbik kormánypártnak Schiffer András szerint el kell számolnia a választóknak azzal, hogy Matolcsy György jegybankelnök miért érdemel nagyobb fizetésemelést, mint egy ápolónő.
Arról is nyilatkozniuk kell, hogy a jövőben nem kívánnak folyamatban lévő bírósági ügyeket törvényhozási eszközökkel eldönteni – mondta az MTI-nek az ellenzéki frakcióvezető. Schiffer András ez utóbbival kapcsolatban megismételte: amíg ez nem történik meg, addig pártjának nem áll módjában az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényekről egyeztetni.
Az LMP társelnöke a szerdai államfői “vétó” azon elemére is felhívta a figyelmet, amely szerint a két törvény megváltoztatásával sérelem érné a jogbiztonságot. Ellentmondás keletkezne az információszabadságról szóló törvény és az egyes szektorális törvények között, másrészt pedig visszamenőlegesen, konkrét jogi eljárásokba belenyúlva alkotna jogot az Országgyűlés – mondta Schiffer András.

PM:

PM: az államfő lépése nem bátorságra vagy függetlenségre vall
A Párbeszéd Magyarországért véleménye szerint nem bátorságra vagy függetlenségre vall, hogy Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabály, valamint a postatörvény módosításáról az Alkotmánybíróságtól, mert a két jogszabály mindenképpen az Ab elé került volna.
A párt szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményben a törvénymódosításokra utalva azt írta, hogy “ez az égbekiáltó jogsértés” egyébként az alapvető jogok biztosán keresztül vagy a képviselők negyedének támogatásával került volna a testület elé.
Tordai Bence – emlékeztetve arra, hogy párta korábban már az ombudsmanon keresztül az Alkotmánybírósághoz fordult a törvénymódosítások miatt -, úgy fogalmazott: most már csak az a kérdés, hogy az alkotmánybíráknál a szakmai meggyőződés a párthűség fölé tud-e kerekedni.
Jobbik:

Volner János, a Jobbik alelnöke pártja sikereként értékelte, hogy Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról.

Az MTI-hez eljuttatott közleményében a politikus hangsúlyozta, hogy a hét elején levélben fordult az államfőhöz, amelyben arra emlékeztette, hogy a tervezet Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint is alkotmányossági aggályokat vet fel.
Hozzátette, hogy felidézte Kövér László házelnök Magyar Katolikus Rádiónak tett nyilatkozatát, melyben arra a kérdésre, hogy közpénznek tekinthetők a Magyar Nemzeti Bank alapítványai által kezelt források, úgy válaszolt: “Mi más lenne?”. Emellett felhívta a köztársasági elnök figyelmét a fideszes Répássy Róbert decemberi, a törvényalkotási bizottságban tett kijelentésére, amelyik szerint: “Abban nincs vita közöttünk, hogy a Magyar Nemzeti Banknak, amelynek a kizárólagos tulajdonosa a magyar állam, a vagyona és így minden pénzeszköze természetesen állami tulajdonban van, így a közvagyon része.”
Volner János arra is kitért, ismertette Áder Jánossal, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben mondta ki, a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány közfeladatot lát el, és közpénzzel gazdálkodik.
A képviselő megjegyezte, ezek alapján úgy vélik, hogy az Alkotmánybíróságnak az államfő által felvetett aggályokat, valamint a fenti érveket figyelembe véve egyetlen lehetősége van: megsemmisíteni “a Fidesz alaptörvény-ellenes törvényét”.
Áder János szerdán a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény mellett a postatörvény módosításáról is előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.

 

Hirdetések