Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

A Kr. e. 4-3. évezredben végbement változásokról, migrációkról és az indoeurópai nyelvek eredetéről tartanak előadásokat az MTA BTK Régészeti Intézete által szerdán rendezendő konferencián, az eseményre a Jamnaja, azaz a gödörsíros kurgánok népe kultúráját vizsgáló nemzetközi projekt keretében kerül sor. Mint Kulcsár Gabriella, az MTA BTK Régészeti Intézete tudományos főmunkatársa, a Yamnaya Impact Project egyik magyarországi koordinátora az MTI-nek elmondta, a gödörsíros kurgánok népének nagy létszámú csoportjai a Kr.e. 3000-2700 közötti időszakban áramlottak be az orosz sztyeppek felől, jelentős változásokat hozva Eurázsia életébe.

MON2
“A régészeti adatok mellett az elmúlt időszakban elvégzett archeogenetikai kutatások is valószínűsítik, hogy ez a jelentős és meghatározó beáramlás alapvető hatással volt a mai Európa genetikai képére. Nyelvészetileg ezekkel a mozgásokkal hozható összefüggésbe az indoeurópai nyelvek megjelenése és elterjedése. Régészetileg is számos nyoma van ezeknek a változásoknak a Baltikumtól a Balkán térségéig, beleértve a Kárpát-medence és a mai Magyarország területét is” – magyarázta Kulcsár Gabriella.
Ismertetése szerint a kutatási program 2013-ban indult a Visegrádi Alap támogatásával. A projektben a pozsonyi Comenius Egyetem, az olomouci Régészeti Múzeum, a Lengyel Tudományos Akadémia Régészeti és Néprajztudományi Intézete, a Bristoli Egyetem, a Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézete (Römisch-Germanische Kommission), valamint az MTA BTK Régészeti Intézete és a debreceni Déri Múzem kutatói vesznek részt.
A kétéves program keretében geofizikai felmérésekkel a Kr. e. 4-3. évezred jellegzetes temetkezéseit, az úgynevezett kurgánokat vizsgálták, különös tekintettel a ma már alig látható, elpusztult halomsírokra, majd a felmérések után régészeti ásatáson azonosították a temetkezéseket.
A kutatások eredményeként több publikáció van előkészületben és tervezik a projekt folytatását, amelyre pályázatot nyújtottak be az Európai Kutatási Tanácshoz (ERC).
A budapesti műhelykonferencián meghívott szakértői Piotr Włodarczak, a Lengyel Tudományos Akadémia Régészeti és Néprajztudományi Intézetének kutatója és Volker Heyd, a Bristoli Egyetem docense, akik előadásaikban bemutatják , hogy miként tükröződnek a régészeti anyagokban az őskori Európa történetét meghatározó keleti és nyugati vándorlások.
“A Jamnaja-kultúra népéhez köthető az őskori innovációk, például a fémművesség új elemeinek megjelenése. A régészeti leletek alapján kirajzolódnak a korabeli kommunikációs hálózatok – ugyanazokat a tárgyakat használták az őskori közösségek, bizonyítva a helybéli és a beáramló csoportok közötti kapcsolatokat” – összegezte Kulcsár Gabriella.