Az Alkotmánybíróság ma döntött a jegybanktörvény és a postatörvény módosításait támadó köztársasági elnöki indítványokról, és – minden ellenkező várakozással szemben – nemhogy vissza nem lépett az információszabadsággal kapcsolatos eddigi gyakorlatából, hanem kifejezetten megerősítette azt. A jelenlegi helyzetben, egy nagyon fontos alkotmánybíró-választás előtt, különösen meg kell becsülnünk azt is, hogy a legfontosabb kérdésben a testület egyhangú döntést hozott – írja az Átlátszó jogásza
A két határozat közül eredménye alapján az MNB törvény módosítása alaptörvény-ellenességét kimondó döntés okozhatta a kisebb meglepetést, hiszen – a mienkhez hasonlóan – szinte minden ismert jogi álláspont a NAIH-tól a köztársasági elnökig a közérdekű adatok megismeréséhez való joggal és a korábbi alkotmánybírósági gyakorlattal homlokegyenest szembemenőnek tartotta a jegybank által alapított gazdasági társaságok és alapítványok által kezelt adatok nyilvánosságát jelentősen korlátozó szabályozást. Sőt, igazából egyetlen akárcsak halványan szakmai álláspont sem állt ki a törvénymódosítás alkotmányossága mellett.
A legnagyobb vihart kiváltó, a jegybank által létrehozott alapítványok esetében a döntés egyhangú volt: a különvéleményt csatoló Pokol Béla és Varga Zs. András is csak az MNB többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok esetében látta volna indokolhatónak a nyilvánosság korlátozását.
A határozat az alkotmányellenesség konkrét esetre való megállapításán túl olyan elvi megállapításokat is tett, amelyek más ügyekre is kihatnak majd, és amelyek a határozatot az egyik legfontosabb információszabadsággal kapcsolatos döntéssé teszik. Az AB ugyanis most lényegében minden fontos tárgybeli döntését kifejezetten megerősítette, köztük is kiemelten a Margit-híd felújításával kapcsolatos alkotmányjogi panaszt ugyan elutasító, de a közpénzt kezelő szervezetek perelhetőségét megnyitó, az Átlátszó által is sűrűn hivatkozott 3026/2015. (II. 9.) AB határozatban foglaltakat.
További részletek az Átlátszón
