Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Felmentette Hiszékeny Dezső szocialista politikust a vesztegetés vádja alól – bizonyítottság hiányában – a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében. Sz. Sándor másodrendű vádlott befolyással üzérkedés miatt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetést és egymillió forintos pénzbüntetést kapott. A vád szerint Hiszékeny Dezső – aki 2014 óta szocialista országgyűlési képviselő – 2013-ban, XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja.

maxresdefaultAz ügyész perbeszédében két hete többéves börtönbüntetést kért a szocialista politikusra, a védelem viszont bűncselekmény hiányában felmentést indítványozott.

Hiszékeny Dezső mindvégig tagadta bűnösségét, maga kérte mentelmi joga felfüggesztését a parlamenttől 2014-ben, és az ellene folyó eljárást törvénytelennek, koncepciósnak nevezte.
Csütörtökön az ítélet háromórás szóbeli indoklásakor a bíró elmondta: az eljárás adatai szerint Hiszékeny Dezső soha nem mondta, hogy pénzt kér. Az ügyészség szerint a vádat főként az bizonyítja, hogy az elsőrendű vádlott a fedett nyomozóval folytatott egyik beszélgetésen bólogatott, amikor a kenőpénzt a másik szóbahozta, egy másik beszélgetés közben pedig öt ujját felmutatta, ami az ügyészség szerint ötmilliós kenőpénzt jelentett.
A bíró azt mondta: szóbeli vagy írásos bizonyíték hiányában ráutaló magatartás is bizonyíthatja a korrupciós cselekményt, ha az egyértelmű, kétségbevonhatatlan. Ebben az ügyben azonban nem erről volt.
A vádlott a bólogatásról korábban azt mondta, hogy az önkéntelen, reflexszerű mozdulat volt, csak nyugtázta az elhangzottakat, jelezte, érti, miről van szó; az öt ujját pedig biztos nem mutathatta fel, mert kisujját egy sérülés miatt nem is tudja kinyújtani.
A bíró ismertette, hogy az egyik lehallgatási anyag – akkor, amikor a fedett nyomozó jelentése szerint az öt ujjat felmutatta a vádlott – az ügyészség korábbi tájékoztatásával ellentétben nem tizennégy másodperces csendet rögzített, hanem a vád tárgyától független beszélgetést. Ezt a tárgyaláson az ügyészség is elismerte.
Azzal az ügyészségi felvetéssel kapcsolatban, hogy a vádlott miért nem utasította vissza a kenőpénzt, amikor szóba került, a bíró emlékeztetett arra, hogy az “öt gurigát”, “öt gombócot”, azaz az ötmilliós kenőpénzt mindig a fedett nyomozó hozta szóba, Hiszékeny Dezső pedig az egyik beszélgetésen kilencszer hárította el a felvetést például úgy, hogy “ez elég durva”, “nincs ilyen”, “soha semmit ne adjon”, “ez egy irreális történet”.
A bíróság szerint tehát korántsem olyan egyértelmű a lehallgatási anyagok értelmezése, mint ahogyan az ügyészség beállította, és emlékeztetett arra is, hogy az ügyben sokat beszéltek ugyan a pénzről, de pénzmozgás soha nem történt.
A bíró felidézte, hogy Hiszékeny Dezső szerint a vádiratból kimaradt a történet első fele. Erről korábban annyit mondott, hogy tudomása szerint egy fővárosi testvérpár egyik tagja magas beosztású rendőr, a másik viszont bűnöző, a Nemzeti Védelmi Szolgálat pedig előbbi esetleges zsarolhatósága miatt kezdett vizsgálódni, és mindez összefügghet ezzel a büntetőeljárással. Elmondta azt is, hogy állítását nem tudja bizonyítani, mert az ezzel kapcsolatos dokumentumokat évtizedekre titkosították.
A bíró kiemelte, hogy az elsőrendű vádlott következetes és logikus, észérvekkel alátámasztott védekezést adott elő a tárgyalásokon.
A bíró hangsúlyozta azt is, hogy szigorúan a vádirat keretei között kell maradnia, ezért nem dönthet azokról a vádlotti felvetésekről, amelyek szerint politikai indíttatású koncepciós eljárás folyik ellene.
A másodrendű vádlottat az ügyészség az egyik vádpontban Hiszékeny Dezső bűnsegédjeként vádolta meg, egy másikban pedig – a politikustól függetlenül – befolyással üzérkedéssel. A bíróság őt a bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt emelt vád alól felmentette, és mindkét vádpontban befolyással üzérkedés miatt mondta ki bűnösségét.
A bíró elmondta, hogy a másodrendű vádlott az eljárás elején tagadta bűnösségét, és bár később a terhelő bizonyítékokkal összhangban részleges beismerő vallomást tett, Hiszékeny Dezsőre még akkor sem mondott terhelőt.
A bíró szerint elképzelhető, a két vádlott között olyan megállapodás volt, hogy lelepleződés esetén a másodrendű vádlott mindent magára vállal, erre utaló adat azonban nem került elő, ezt semmi nem bizonyítja.
A bíró megjegyezte, hogy a fedett nyomozó bevonása nem kifogásolható, de nem származtak olyan bizonyítékok belőle, amelyek alapján az elsőrendű vádlott bűnössége ítéleti bizonyossággal megállapítható volna.
A két vádlott és a védők tudomásul vették az elsőfokú döntést, az ügyész azonban Hiszékeny Dezső esetében bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása, a másodrendű vádlottnál súlyosítás érdekében fellebbezett.
Hiszékeny Dezső az ítélethirdetés után újságírók előtt egyebek mellett arról beszélt, hogy a hatóságok fél éven át hallgatták le a mobilját és az irodáját, mégsem tudtak többet a bíróság elé hozni, mint a fedett nyomozó jelentéseiben szereplő bólogatást és mutogatást.