Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Sikerült megoldani annak rejtélyét, hogy az anyák miért inkább baloldalt ringatják az újszülöttjeiket. A kutatók szerint ez a pozíció aktiválja a gyermek jobb agyféltekéjét, amelynek nagy szerepe jut a kommunikációt és a kötődést segítő agyi funkciókban.

A Szentpétervári Állami Egyetemen dolgozó Jegor Malasicsev és amerikai, valamint ausztrál kollégái az ember mellett tíz vadon élő állatra – a vadlóra, a rozmárra, a rénszarvasra, az antilopra, a pézsmatulokra, a juhra, a bálnára, a kardszárnyú delfinre és a kengurura – terjesztették ki a vizsgálatukat – írja a BBC News.

“Amennyiben nincs szemkontaktus, vagy az nem megfelelő, akkor az újszülött jobb agyféltekéje nem aktivizálódik. Márpedig a jobb agyfélteke felelős a társas interakciókért” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy a tanulmányban vizsgált mind a tizenegy fajnál megfigyelhető volt ez az “oldalirányú tartás”.“Úgy sejtjük, hogy ez a pozíció sokkal elterjedtebb és talán az emlősök közös jellegzetessége, néhány kivételt leszámítva” – tette hozzá.

A szakemberek már régen megfigyelték, hogy az emberek és az emberfélék is előszeretettel ringatják baloldalt az utódjukat, különösen az újszülött életének első pár hetében. A gyakorlatra számos lehetséges magyarázat született, például, hogy a csecsemő így hallani tudja az édesanyja szívverését.
A Nature Ecology & Evolution című folyóiratban közölt mostani tanulmány szerint amikor az anya a saját balján, szemtől szembe ringatja a babáját, akkor a bal szemük közvetlenül egymás felé néz.
Ebben a helyzetben a vizuális információ nagy része a jobb agyféltekéjükbe jut, amely a figyelemmel, a memóriával, a gondolkodóképességgel és a problémamegoldással áll összefüggésben. Ezek pedig mind szükségesek a hatékony kommunikációhoz.
A kutatók szerint a megfigyelt fiatal állatok az anyjuk jobb oldalához maradtak közel, ami azt jelenti, hogy főleg a bal szemükkel nézték az anyjukat, ami a jobb agyféltekéjüket aktiválta. Ebben a helyzetben kisebb valószínűséggel váltak külön az anyjuktól és könnyebben is találták meg őt, ha esetleg elkeveredtek.
Stresszhelyzetben az anyaállatok szintén a bal szemükkel figyelték a kicsinyüket. Ez azt jelenti, hogy a nőstény kardszárnyú delfinek a borjuk jobb oldalára úsztak, amikor a kutatók – bármelyik irányból – megközelítették őket a csónakkal.
A mostani eredmények segíthetik az olyan, gyenge szemkontaktussal összefüggő betegségek tanulmányozását, mint az autizmust és az Asperger-szindrómát is magában foglaló autizmus spektrumzavar (ASD).