Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Ítélet a haszonbérleti pályázatokhoz kapcsolódó közokirat-hamisítás bűntettében  Két vádlottat közokirat-hamisítás bűntettében, egy vádlottat pedig hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondott ki bűnösnek a Debreceni Járásbíróság. A vádlottak 2013-ban valótlan adatokat használtak fel a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságához (HNPI) benyújtott haszonbérleti pályázataikban. A bíróság – az ügyészség indítványára – az első- és a másodrendű vádlottat 2 – 2 év, a harmadrendű vádlottat 1 év időtartamra próbára bocsátotta.


Az ügy háttere, hogy a Nemzeti Földalapról szóló 2010-es törvény alapján a HNPI 2013 szeptemberében haszonbérleti pályázatot írt ki több földterületre. Az érvényes pályázat egyik feltétele az volt, hogy a pályázó bejelentett állandó lakhelye azon a településen legyen, amelynek közigazgatási területén a haszonbérletbe adható termőföld fekszik, vagy olyan településen, melynek közigazgatási határától az érintett termőföld közúton – vagy közforgalom elől el nem zárt – magánúton legfeljebb 20 kilométer távolságra van.

A bíróság elfogadta a vádirati tényállást. Eszerint T. Attila András azért, hogy megfeleljen a pályázati feltételeknek, 2013 októberében a berettyóújfalui okmányirodában egy furtai lakcímet jelentett be, de sem életvitelszerűen, sem ideiglenesen nem tartózkodott az érintett házban. Az állandó lakcím így valótlan adatként lett bejegyezve, és ez került a lakcímkártyára is. Sz. Evelin szintén a haszonbérleti pályázat feltételei miatt jelentett be egy derecskei lakcímet a helyi okmányirodában, de ő sem lakott abban a házban – állapította meg a Debreceni Járásbíróság. A lakcímet igazoló hatósági igazolvány így a másodrendű vádlott esetében is valótlan adatot tartalmazott. A HNPI pályázatának dokumentumaihoz csatolva mindkét vádlott a valótlan adatokkal kiállított lakcímkártya másolatát nyújtotta be. Az ügy harmadrendű vádlottja, T. Zoltán a pályázati adatlapon úgy nyilatkozott, hogy korábban részt vett az „agrár-környezetgazdálkodási intézkedés horizontális célprogramjában”. Ez a valóságban nem valósult meg, a vádlott ugyanis a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adatai szerint nem teljesítette a célprogram feltételeit. T. Zoltán a pályázati dokumentációt benyújtotta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságán, és a pályázat elbírálása során a valótlan adat alapján plusz pontokat kapott.

A bíróságon T. Attila András elmondta, bűnösségét beismeri, de nem csalás szándékával jelentkezett be, ott akarta működtetni vállalkozását. A házat azóta megvette, és fel is újította. Az elmúlt időszakban azonban ellehetetlenítették, így visszamondta a nyertes pályázatot. A ház megvásárlását a bírságon tanúként az ingatlan volt tulajdonosa is megerősítette. Sz. Evelin szintén beismerte bűnösségét. Vallomása szerint a pályázat miatt jelentkezett be a derecskei lakcímre, de nem tudta, hogy neki ott életvitelszerűen laknia kell. Kötött a tulajdonossal egy megállapodást, miszerint ha nyer, akkor megveszi az ingatlant. Mielőtt azonban az adásvételi előszerződés életbe lépett volna, az eladó meggondolta magát – ezt maga az ingatlantulajdonos vallotta tanúként a tárgyaláson. T. Zoltán sem a rendőrségen, sem a bíróságon nem tett vallomást.
A vádlottak bűnösségét többek között a tulajdoni lapok, a helyszíni szemle jegyzőkönyvei, a rendőri jelentések, a lakcímnyilvántartás, a pályázati dokumentáció, az MVH tájékoztatása, és a tanúvallomások is alátámasztották. A bíróság szerint a valótlan adatokat mindhárom vádlott egyértelműen azért használta fel, hogy megfeleljenek a pályázati kiírás feltételeinek.
Az ítélet egyelőre csak a másodrendű vádlott esetében jogerős, az első- és a harmadrendű vádlott ugyanis 3 nap gondolkodási időt kért.