Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Otthonában, szűk családja körében vasárnap reggel 85. életévében elhunyt Torgyán József, a Független Kisgazdapárt volt elnöke, korábbi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter – közölte a család vasárnap az MTI-vel.

Fiatalkora, tanulmányai

Torgyán Sándor tisztviselő, állampénztári főtanácsos és Papp Erzsébet óvónő első gyermekeként látta meg a napvilágot 1932. november 16-án, Mátészalkán. Anyai ágon beregsziklási görög katolikus papi családból, míg apai ágon szatmári parasztcsaládból származik. Testvérei közül Eliz gyermekkorában elhunyt, Sándor osztályvezető belgyógyász főorvos, míg Mária hegedűtanár lett Németországban.

1936-ban a család Budapestre költözött, így iskoláit is ott végezte. A középiskolát a Könyves Kálmán Gimnáziumban kezdte, de az érettségit már a Wágner Manó Gimnázium és Zenei Gimnáziumban tette le, mellyel párhuzamosan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát is elvégezte. 1951-ben nyert felvételt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1955-ben diplomázott. 1956-ban lett ügyvédjelölt, 1957 végén tett szakvizsgát és 1958. március 18-án jegyezték be az ügyvédi kamarába.

Tanulmányai alatt szinte minden pályázatot megnyert, amit lehetett, egy éven át az Állam- és Jogelméleti Tudományos Diáktársaság elnöke, majd három éven át a Nemzetközi Közjogi Tudományos Diáktársaság elnöke volt, már hallgatóként gyakorlatokat vezetett a nemzetközi jogi tanszéken. Tanulmányai befejeztével lehetősége lett volna a Külügyi Akadémián való továbbtanulásra, ha belép a Magyar Dolgozók Pártjába. Mivel ezt visszautasította, segédmunkásként kellett elhelyezkednie egy budapesti hajógyárban.

A forradalomtól a rendszerváltozásig

Az 1956-os forradalomban az Újpesti Forradalmi Bizottság tagja volt, ezért 1958. augusztus 22-én, minden hivatalos indoklás nélkül kizárták az Ügyvédi Kamarából, mely döntés ellen nem fellebbezhetett. Az Antall József által a kisgazda vezetőknek átadott dokumentumok szerint kezdő jogászként (bírói jegyzőként) részt vett az 1956-os forradalmárok ellen eljáró Tutsek-féle vérbíróság munkájában.

Kamarai kizárása után néhány hónapig ismét segédmunkásként volt kénytelen dolgozni, ezúttal az Acélöntő- és Csőgyárban, mígnem még abban az évben, december 22-én visszavették. Ezután 1959 januárjától 1990 júliusáig az újpesti 41. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagjaként tevékenykedett.

1959-ben házasodtak össze Cseh Máriával, a Pécsi Nemzeti Színház operettszínésznőjével, egy gyermekük született, Attila, aki szintén ügyvéd.

Kisgazdapárti kötődését nagy mértékben befolyásolta személyes jóbarátja, Arany Bálint, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, valamint a Magyar Közösség vezetője, akinek évtizedeken át családi ügyvédje is volt.

Az 1990-es magyarországi országgyűlési választás második fordulójában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9. sz. választókerületében (Mátészalka és környéke) második lett ugyan, de a párt megyei területi listavezetőjeként bejutott a parlamentbe. Előbb az alakuló kisgazda frakció, majd 1991-ben a párt elnökévé választották.

1992. február 29-én az FKGP Torgyán József vezetésével kilépett a kormánykoalícióból, mivel kevésnek ítélték az Antall-kormány rendszerváltás jegyében hozott intézkedéseit, leghevesebben a reprivatizációt kizáró kárpótlási törvényt támadták, amelynek alkotmányos alapjait az 1867-es Földművelés-és Vidékigazgatási törvényben találták meg.

1992 augusztusában az Antikommunista Világliga (ma Világliga a Szabadságért és Demokráciáért) elnökévé választották, mely tisztséget 1993. október 23-áig töltötte be.

1990-től 2002-ig az FKGP országgyűlési képviselője, 1991-től széteséséig elnöke volt.

A Független Kisgazdapárt 1990-ben 44 (11,4%), 1994-ben 26 (6,74%), 1998-ban 48 mandátumot (12,44%) szerzett az országgyűlési választásokon, ebből két alkalommal (1990-1992 között az MDF-fel, míg 1998-2002 között a Fidesszel) lépett kormánykoalícióra, így 1998 és 2001 között Torgyán József mint földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tevékenykedett.

Amikor az FTC súlyos anyagi válságba került, több százmillió forintos állami támogatást utalt ki a klub részére, amiért rengeteg kritika érte.

Hosszabb szünet után visszatért a politikai életbe és 2006 szeptemberében új pártot alapított Magyar Megújulás Mozgalom néven.

A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a „Torgyán–Kisgazda–Koalíció” nevű formáció jelölésében vett részt Csongrád 4. választókerületében, ahol 2,71%-ot ért el.

kép: rangado.hu