Sok cég uniós támogatással sem tudott sikeres lenni

Meglepő eredményre vezetett az egyik népszerű vállalkozásfejlesztési pályázat nyerteseinek elemzése. A GOP-2012-2.1.1/B kódszámú kiírás 1350 darab nyertes vállalkozásának több mint egy negyede csökkenő árbevételről, 18 %-a pedig leépítésekről számolt be – nyilatkozza Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.


Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára című és GOP-2012-2.1.1/B kódszámú felhívásra olyan mikro-, kis-, és középvállalatok adhattak be támogatási kérelmeket, melyek legalább két teljes lezárt üzleti évvel rendelkeztek, saját tőkéjük nem volt negatív, és minimum egy fő alkalmazotti létszámmal bírtak, valamint fejlesztéseiket a Közép-Magyarország régión kívül található székhelyükön, vagy telephelyükön, fióktelephelyükön kívánták megvalósítani.

Iparág tekintetében a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, valamint az ún. érzékeny ágazatok (halászati és akvakultúra, szénipar, acélipar, hajógyártás, szintetikusszál-ipar) kivételével bármilyen gazdasági szektorban működő vállalkozás pályázhatott. A támogatás összege 5 és 150 millió, klaszter tagvállalat esetén pedig 250 millió forint lehetett, 30-50 % közötti támogatási intenzitással a projekt helyszín régiós elhelyezkedésének függvényében. A támogatást gépbeszerzésre, infrastrukturális, informatikai, know-how és marketing beruházásokra lehetett fordítani.

A pályázat népszerűségét jelzi, hogy 2147 darab támogatási kérelem érkezett be a pályázatokat akkor kezelő Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt-hez, mintegy 88 milliárd forint értékben. A támogatási kérelmek bírálata több szakaszban 2013 és 2014 folyamán történt, bár azon cégek esetében, melyek sikeresen kifogásolták meg az elutasító döntést, még 2015-ben is ítéltek meg támogatást. Összesen 56,82 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás került odaítélésre, amelyből 50,73 milliárd forint került végül kifizetésre a nyertesek részére (forrás: www.palyazat.gov.hu).

A nyertes cégek 2015-ös gazdasági eredményei

 

2015
Nyertes cégek száma Beszámolót leadó cégek száma Különböző módokon megszűnt cégek száma Veszteséges cégek száma Munkahely teremtő cégek száma Teremtett munkahelyek száma
1 350 1 335 31 79 1 102 14 488

A nyertesek közül 6 darab szűnt meg, 1 darab került bírósági törlés alá, 6 darab felszámolási eljárás alatt áll, 2 darab végelszámolás alatt áll, 1 darab egyéni vállalkozó pedig szünetelteti vállalkozását. Ezen kívül 15 darab olyan céget találunk, amelyek átalakulás folytán szűntek meg, tehát ők egy másik cégben folytatták tovább gazdasági tevékenységüket. Mindez azt jelenti, hogy a nyertesek elenyésző része, mintegy 1,18 %-a nem működött 2015-ben.

Ha a cégek nettó árbevételének alakulását vizsgáljuk, a helyzet már korántsem ennyire bíztató. Az árbevétel tekintetében a 2011. évet tekinthetjük bázisévnek, mert a pályázat benyújtásakor ez volt az utolsó lezárt üzleti év. Ha ennek az évnek az adatait vetjük össze a 2015-ös pénzügyi beszámolók adataival, akkor azt láthatjuk, hogy 366 darab olyan vállalkozás van, amelynek a nettó árbevétele a pályázati támogatás ellenére is csökkent a 2011-es évhez képest. Ez a teljes nyertes vállalkozások 27,1 %-a. Összességében a nyertes cégek, az egyéni vállalkozásokat nem számítva, 2011-ben 1 069 milliárd forint árbevételt értek el, ami 2015-ben 1 557 milliárd forintra növekedett, tehát a kiválasztott cégek 45,6 %-os árbevétel növekedést értek el 2011-2015 viszonylatában.

A mérleg szerinti eredményeket elemezve megállapítható, hogy csak 79 cég zárta a 2015-ös évet veszteséggel, míg a bázisévben ez a szám 88 darab volt, ami kedvező tendenciát mutat.

A pályázatban a nyerteseknek kötelező volt az alkalmazotti létszám megtartását, vagy a támogatással arányos és a 2011-es bázisévet meghaladó személyi jellegű ráfordítás növekedést vállalniuk. Ilyen szempontból különösen érdekes megvizsgálni az alkalmazotti létszám alakulását. 248 darab olyan céget találunk, melyben 2015-ben kevesebben dolgoztak, mint 2011-ben. Ezeknél a vállalatoknál összességében 2113 munkahely szűnt meg 5 év viszonylatában, így valószínűleg nekik jobban megérte a kevesebb dolgozónak megemelni úgy a munkabérét, hogy a kötelezően vállalt személyi jellegű ráfordítás növekedést hozni tudják. Ugyanakkor a fennmaradó 1102 vállalkozás összesen ezen 5 év tekintetében 14 488 új munkahelyet teremtett.

Megállapítható, hogy bár nagyon különböző iparágakban és piaci viszonyok között működő vállalkozások nyerték el a vizsgált pályázati támogatásokat, csak elenyésző kisebbségük fejezte be a gazdasági tevékenységét. Ezen pozitív statisztikát azonban árnyalja, hogy egy jó részük nemhogy új munkahelyet nem tudott teremteni, hanem elbocsátásokra kényszerült. A nyertesek több mint egy negyede pedig még 2015-ben is alulteljesítette árbevétel tekintetében a 2011-es évet. Pozitív eredmény viszont, hogy a jól teljesítő vállalkozások a kötelező létszámtartáson felül jelentős mértékben tudták alkalmazottaik számát növelni. A pályázat deklarált célja a kkv szektor megerősítése és munkahelyteremtő képességének növelése volt, azonban ennek eredményességét a világgazdasági változások, valamint a hazai gazdasági és jogi környezet változásai jelentősen csökkenthetik – összegezte elemzését Hantos Zoltán projektmenedzser.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: szerkeszto@ezahir.hu
küldök