Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

A múlt kínálta tanulságok ellenére tavaly heves és könyörtelen támadások érték az emberi méltóság és egyenlőség alapelvét olyanok részéről, akik bármilyen áron a hatalom megszerzésére vagy megtartására törekszenek, nem visszariadva a bűnbakkeresés, a félelemkeltés propagandájának terjesztésétől sem – áll az Amnesty International (AI) szerdán Londonban ismertetett éves világjelentésében.

A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 408 oldalas jelentése szerint az emberi méltóság és egyenlőség eszméjének semmibevétele könnyedén tetten érhető volt a 2016-os évben, amikor rutinszerűvé vált kórházak szándékos bombázása Szíriában és Jemenben, amikor menekülteket toloncoltak vissza háborús övezetekbe, amikor a világ teljes tétlenséggel figyelte az Aleppóban történteket – hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején Ruandában és Srebrenicában sem cselekedett -, és amikor a kormányok a világ szinte minden térségében egyre fokozódó intenzitással léptek fel az ellenvélemények, a kritikus hangok elnémítása végett.

Az Amnesty International szerint Donald Trump amerikai elnök választási kampányában gyakorta hangoztatott nő- és idegengyűlölettel áthatott, mélységesen megosztó kijelentéseket, és hitet tett a régóta intézményesült polgári szabadságjogok leépítése és az emberi jogokkal alapvetően ellentétes intézkedések bevezetése mellett.
Trump mérgező kampányretorikája példázza az indulatosabb, megosztóbb politika felé tartó globális folyamatot. A politikai vezetők világszerte a félelemkeltést, az egység megbontását célzó narratívára tették fel jövőbeni hatalmukat, a választók valós vagy kreált sérelmeiért a másságra kenve a felelősséget – fogalmaz szerdán ismertetett világjelentésében az emberi jogi szervezet.
Az AI szerint ebben a globális környezetben az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott alapértékek teljes leépülése fenyeget.
A szervezet szerint Európában tavaly a populizmus berobbant a politika fő sodorvonalába, a politikusok szerte a térségben rájátszottak az elidegenedettség, a bizonytalanság érzetére. Sok mindent célba vettek: a politikai eliteket, az Európai Uniót, a bevándorlást, a liberális médiát, a muszlimokat, a külföldieket, a globalizációt, a nemi egyenjogúságot hirdetőket és a mindig jelenlévő terrorveszélyt.
Ezek az erők azokban az országokban érték el a legtöbbet, amelyekben hatalmon vannak – az Amnesty International véleménye szerint ezek közé tartozik Magyarország és Lengyelország is -, de nyugatabbra is rákényszerítették a régóta intézményesült politikai erőket politikájuk számos elemének átvételére.
Ennek széles körben tapasztalható eredménye a jogállamiság meggyengülése és az emberi jogok védelmének eróziója. Ez különösképpen érinti a menekülteket és a terrorcselekmények gyanúsítottjait, de végső soron mindenkit – áll az Amnesty International világjelentésében.
Az emberi jogi szervezet szerint az EU-tagállamok tavaly elszánták magukat az Európába érkező menekültek számának drámai csökkentésére, és ezt sikerült is elérniük, de csak a menekülők jogainak jelentős és szándékos csorbítása árán. Az AI adatai szerint a decemberrel zárult egy évben 358 ezer menekült és migráns kelt át Európába az egy évvel korábbi egymillió után. Az Amnesty International ugyanakkor idézi a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) becslését, amely szerint az egy évvel korábbi 3700 után tavaly ötezren vesztették életüket a tengeri átkelés közben, ami az eddigi rekord.

Az AI-jelentés szerint tavaly a legtöbb EU-tagállam migrációs politikáját a menekültek és a többi uniós társállam iránti szolidaritás hiánya jellemezte; ennek evidens jele volt a már Európában tartózkodó menekültek egymás közötti elosztását célzó uniós cselekvési terv kudarca. A tervet Magyarország is elutasította, arra a következtetésre jutva, hogy jobban jár, ha egyszerűen lezárja a határait – áll a jelentésben.

Az Amnesty International a Magyarországról szóló fejezetben külön is megemlíti, hogy a magyar kormány továbbra is szigorúan korlátozza a menekültek és menedékkérők belépését az országba, és ezreket vont büntetőeljárás alá a déli határkerítés szabálysértő átlépése miatt.
Az emberi jogi szervezet szerint Oroszországban egyre nagyobb mértékben korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságához és a békés gyülekezéshez fűződő jog érvényesíthetőségét, a jogvédőket tevékenységük miatt bírságokkal sújtják vagy büntetőeljárásokat indítanak ellenük. A kínzást és az embertelen bánásmód egyéb formáit továbbra is széles körben alkalmazzák az előzetes letartóztatásban lévőkkel, illetve a börtöntelepek őrizeteseivel szemben – áll a jelentésben.
Az AI szerint Romániában folytatódott a roma lakosság elleni rendszerszintű diszkrimináció, a romák kényszerkitelepítése és egyéb jogsértések.
A jelentés szerint Szlovákiában is változatlanul diszkrimináció sújtja a roma lakosságot, és nem sok előrelépés történt az iskoláskorú roma gyerekek oktatáshoz fűződő jogának érvényesítésében sem.