Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Hatvan százalékkal emeli a kormány mindazok nyugdíját, akik megjárták, megszenvedték a Gulág poklait az egykori Szovjetunióban – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Gulág Emlékbizottság elnöke a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, korábban zömmel svábok lakta Hercegkúton csütörtökön.

A miniszter a Szovjetunióba hurcoltak emlékévének országos zárórendezvényén úgy fogalmazott: sajnos egyre kevesebb ember kaphatja meg ezt az emelt nyugdíjat.
Mint mondta, “két lépésben” teszi meg a kormány a nyugdíjkiegészítést, amelynek végén a dupláját kapják meg eddigi járadóságuknak a politikai rehabilitáltak, ez 4,5 milliárd forintot jelent.
A Gulágról, a kommunizmus történelméről szólva azt mondta: emlékezni kell erre az embertelenségre. Szólt arról, hogy bár Hercegkút a világ egy eldugott sarka, de akik itt élnek, azoknak a

“világ közepe: ez volt az a hely, amelyről álmodtak a lágerekbe elhurcoltak, ez jelentett számukra reményt, ez volt az a hely, amely életben tartotta őket, ide akartak visszatérni, azok is, akik hazatérhettek, és azok is, akik soha”.

Balog Zoltán emlékeztetett arra: Magyarországot fegyverrel elfoglalt országnak tekintette Sztálin, az orosz szövegekben soha nem volt szó felszabadításról, csak elfoglalásról.
Kiemelte: a Gulág története nélkül nem érthetjük meg az emberiség 21. századi történetét, az embertelenséget, emlékezni kell, hogy ez ne merüljön feledésbe.
Stumpf István hercegkúti kötődésű alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter a rendezvényen azt mondta: mindig emlékezni kell a több mint százharminc hercegkútira, akit málenkij robotra, a Gulágra elhurcoltak.
Hozzátette, akik onnan hazajöttek, nem panaszkodtak, hanem beálltak a munkába, mert nem beszélhettek arról, hogy mi történt velük.
A kormány a 2015-ös évet a Szovjetunióba elhurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-éig meghosszabbította.
A második világháború után mintegy nyolcszázezer magyart hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunióba.
Az elmúlt évben több mint hatszáz eseményt rendeztek a Gulágra elhurcoltak emlékére.

Hirdetések