Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Akkor kaphatunk reális és hiteles képet múltunkról, ha helyi, városi, járási, megyei szinten is sikerül feldolgozni 1945-1990 időszakának történelmét – jelentette ki Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagja pénteken Szegeden.

A történész a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett szimpózium előtt újságíróknak elmondta, a NEB a Magyar Nemzeti Levéltárral együttműködve elkezdte olyan vidéki párti, majd később tanácsi vezetők életútjának összeállítását, akik meghatározták egy-egy város vagy megye történéseit.

A szakember kifejtette, bár az egypártrendszer 1948-ban alakult ki Magyarországon, a Magyar Dolgozók Pártjának létrejöttével, már 1944-1945 fordulójától kezdve a kommunisták igyekeztek megszerezni a hatalmat az általuk fontosnak ítélt területeken, így a rendvédelemben és az állambiztonságban.

A NEB fontos feladatának tartja feltárni, hogy vidéken miként zajlott le a kommunista hatalomátvétel. Most készül az a dokumentumkötet, amely újonnan előkerült levéltári anyagok segítségével tekinti át a Csongrád megyében 1944-ben és 1945-ben lezajlott változásokat – közölte.
Soós Viktor Attila elmondta: a helyi viszonyokat vizsgálva kitűnik, hogy minden megyében sikerült olyan pártapartcsikokat találni, akik élet-halál urai voltak és teljhatalommal rendelkeztek. Csongrád megye a Komócsin-klán tevékenységének köszönhetően az egyik legkeményebb és legbrutálisabb térség volt – tette hozzá.
A történész kitért arra, hogy a hatalmi viszonyok alakulásában az illegális kommunista időszakban létrejött személyi kapcsolatok voltak elsősorban a meghatározók. Ebben a tekintetben mindenképpen speciálisnak mondható a Komócsin család története. Az olykor évtizedes szálak nem csak a határokon belül maradtak meg, a fontos kérdésekben döntő pártvezetők mindegyikének volt szovjetunióbeli, moszkvai kapcsolata.
A Komócsin család esetében fontos volt Gerő Ernő és Révai József támogatása. Hosszú ideig a család egyes tagjaira egyfajta Kádár Jánossal szembeni alternatívaként tekintettek, felmerült, hogy ők vehetnék át az ország vezetését – hangsúlyozta a szakember.
Miklós Péter történész elmondta, ifj. Komócsin Mihály 1925-ben született és 2016 decemberében hunyt el. Édesapja és nagybátyja helyi szinten játszott fontos szerepet, testvére pedig országos feladatokat vállalt.

Ifj. Komócsin Mihály a Magyar Kommunista Párt, majd az MDP, később az MSZMP megbízható, szilárd emberének, bástyájának számított – hangsúlyozta a hódmezővásárhelyi Emlékpontot irányító szakember.

Szólt arról is: az MSZMP-n belül komoly törést jelentett 1956, amikor a párt igyekezett háttérbe szorítani az 50-es évek terrorjában szerepet vállaló rákosistákat, sztálinistákat.
Ifj. Komócsin Mihály ezt túlélte, 1957-ben először szegedi, majd megyei párttitkárként szolgált. Fenntartója volt az államszocializmusnak, de a Kádár-rendszer szélsőbaloldali ellenzékének számított. Ezt a vonalat az országos színtéren testvére, Komócsin Zoltán képviselte – mondta Miklós Péter.
Közölte: az MSZMP fennmaradt káderjelentései közt vannak olyanok, amelyek megkérdőjelezik ifj. Komócsin Mihály felkészültségét, kapcsolatát munkatársaival, a sztálinista, rákosista elvek elkötelezettjének tartják, de hangsúlyozzák, lojális a párthoz. Ezt mutatja, hogy 1985-ben, amikor a párt azt kérte, vonuljon nyugdíjba, ezt szó nélkül megtette – noha kifejtetten tettre késznek, egészségesnek, erősnek érezte magát -, és sem a következő években, sem a rendszerváltás után nem vállalt politikai vagy párttisztséget – tette hozzá a történész.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát.

Fotó: Móricz Csaba/ezahir.hu

Hirdetések