Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

A kommunizmus bűneit Nyugaton még ma is sokan mentegetik, maga az Európai Unió is vonakodik egyértelműen elítélni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésén, a Rákoskeresztúri új köztemetőben.

Ma már nem szokás emlegetni, hogy a kommunizmus – akárcsak a nemzetiszocializmus – a 20. században “a Nyugat szellemi termékeként látta meg a napvilágot”, ám “a tőrőlmetszett nyugati gondolat végül nekünk, közép-európaiaknak lett kényszerű osztályrészünk”. Eközben a Nyugatnak a kommunizmus megmaradt színtiszta elméletnek, “kéretlen világboldogítók bizsergető szellemi izgalmának” – fogalmazott a kormányfő a köztemető 297-es parcellájánál lévő látogatóközpontban.
Hozzátette, a magát haladónak tartó nyugati értelmiség sok tagja, művészek, írók, politikusok lelkesedve dicsérték a népirtó kommunista diktatúrát. Nehéz elhinni, hogy nem volt nyilvánvaló, a szovjetek rabszolgamunkára viszik azokat, akiket osztályellenségnek vagy bármely okból veszélyesnek gondolnak – mondta Orbán Viktor.
Kiemelte, hogy az EU is vonakodik egyértelműen elítélni a kommunizmus bűneit, amit a 21. században nem magyarázhat és nem menthet a baloldali pártszimpátia vagy pártbarátság.
Mindez arra vezethető vissza – magyarázta -, hogy míg a nácizmus bűnei felett ítéletet mondott a nemzetközi katonai bíróság, addig a kommunizmus bűncselekményeiről a rendszer bukása után a szabad világ képviselői nem hirdettek hasonlóan szigorú ítéletet.
Szerinte Európának ma nem véletlenül rossz a lelkiismerete, amikor a kommunizmus bűneiről van szó.

Orbán Viktor
Budapest, 2017. február 25.Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) megemlékezésén a Rákoskeresztúri új köztemető látogatóközpontjában a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2017. február 25-én.MTI Fotó: Máthé Zoltán

Közép-Európában azonban “még negyedszázad elteltével is emlékszünk, milyen a zsarnokság, amely ott van mindenhol” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Szavai szerint a kommunizmus velünk élő múlt, “úgy tartozik hozzánk, mint egy régi heg, amely a gyógyulás után is időről időre sajogni kezd”.
Mint fogalmazott: a 298-as, 300-as és 301-es parcella olyan “időkapszulák kódszámai”, amelyek magukba zárták a kommunista diktatúra brutalitását. Olyanok nyugszanak ezekben, akiknek még az emlékét is el akarták törölni a kommunisták, ahogyan feledésre ítélték azokat is, “akiket felszívott a Gulág szigetvilága” – mondta.
Az emléknap azonban a bizonysága annak, hogy a kommunista diktatúra bűnei nem évülhetnek el soha – tette hozzá.

“Ma Magyarországon szabadságban és biztonságban élünk, van magunk választotta, reménnyel kecsegtető jövőnk, szemben a diktatúrával, amelyben csak lefojtott életerők voltak és bedeszkázott égbolt” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a magyarok megértették, csak akkor lehetnek szabadok, ha soha többé nem mondanak le a szuverenitásukról.

Mint mondta, “csak akkor lehet jövőnk, ha az egyszerre szabad és magyar, csak a szabad magyarok országának van jövője”. Ezért – tette hozzá – “a kommunista és fasiszta kígyótojásokat mindig kellő időben össze kell törnünk”.
A megemlékezésen Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke méltatta, hogy az új köztemetőben lévő gyászpark gondozása a Nörihez került, korábban ugyanis – fogalmazott – a sokféle magánkezdeményezés megbontotta az egységes elgondolás lehetőségét. A hősi halottak emléke otthont kapott – mondta.
Szorgalmazta egyúttal, hogy a következő generációkkal is ismertessék meg a szabadságharcosok által megélteket.
Arról is megemlékezett, hogy az 1945 utáni években ki kellett törölni az emlékezetből a magyar múlt jó, nemes és áldozatos részét is, aminek következménye lett például számos elhanyagolt első világháborús emlékmű. A volt kormányfő kiemelte ugyanakkor, hogy a mostani kabinet nagy figyelmet fordít ezek felújítására.
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nöri főigazgatója köszöntőjében azt mondta, a köztemető 298-as, 300-as és 301-es parcellája a nemzeti emlékezet, a nemzeti gyász színhelye, az 1956-os forradalom és szabadságharc mementója, a 17 nemzeti emlékhely egyike.
A főigazgató hangsúlyozta: a 297-es parcellában felépült látogatóközpont – amely a szomszédos 298-as, 300-as, 301-es parcellák és az abban nyugvók történetét mutatja be – minden tekintetben megfelel a 21. század elvárásainak, és nagy szükség is volt rá, mert az idelátogatók vajmi keveset tudhattak meg történelmünknek erről a részéről.
A látogatóközpont legfontosabb küldetése ezért éppen az, hogy megfelelő tartalommal megnyugtatóan tisztázza a bonyolult jelentéstartalmakat hordozó parcellák és benne nyugvók történetét – tette hozzá.
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Hirdetések