Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

A busójárás Közép-Európa “hatalmas farsangi fesztiválja”, amelyet a magyar Országgyűlés törvénnyel is véd, az a hungarikumok sorában is helyt kapott – mondta a Duna-parti városban rendezett hatnapos népszokás vasárnapi fő programján a kultúráért felelős államtitkár.

Hoppál Péter köszöntőjében felidézte, hogy a Mohácson élő nemzetiségek békés egymás mellett éléséből született gazdag, színes kulturális hagyatékot az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségének részévé választotta. A világ télűző hagyományait – köztük a velencei és a Rio de Janeiró-i karnevált – példaként említve kijelentette: a busójárás Közép-Európa “hatalmas farsangi fesztiválja”, amelyet a magyar Országgyűlés törvénnyel is véd, hiszen az a hungarikumok sorában is helyt kapott. Az esemény szervezőinek elmúlt tíz-tizenöt évben végzett munkáját méltatva azt mondta, a busójárás méltán vált nagy nemzetközi eseménnyé.

Szekó József (Fidesz-KDNP) polgármester a mohácsiak több mint 250 éves hagyományáról szólva felelevenítette: a busójárás egy télűző, tavaszköszöntő, termékenységvarázsló farsangolás. A mohácsi fesztivál népszerűsége töretlen, a szervezők becslései szerint a busójárás kiemelt rendezvényei 80-100 ezer látogatót vonzanak. Az érdeklődők szórakoztatásáról idén minden eddiginél több, mintegy 1300 maskarás gondoskodik, a busójárás hat napja alatt harmincnál is több helyszínen mintegy nyolcvan programra várják az érdeklődőket.

A busók vasárnap kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a délutáni felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsájtják a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtják a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát. A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyókeddi zárónapon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót. Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.