Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Az idén 3 százalékos, vagy kissé magasabb lehet a magyar GDP növekedése – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisában.

Főként az EU-támogatások újraindulása következtében a tavalyi, 20 százalékos beruházási zuhanást 2017-ben érdemi, körülbelül 8 százalékos növekedés váltja fel, miközben a már a múlt évben is lendületesen növekvő fogyasztás kissé tovább gyorsulhat. Az import bővülése azonban gyorsabb lesz az exporténál, és a cserearányok kedvező esetben is csak stagnálnak. Élénkül az infláció, a belső és külső egyensúly némileg romlik, de továbbra is igen kedvező marad – közölték.

Az elemzés szerint a magyar gazdaság tavaly a 4. negyedévben, az EU átlagától jóval elmaradva, a régióban a legkisebb ütemben bővült. Az év egészében a bővülés üteme azonos volt az EU átlagával, a régióban azonban csak két balti országét múlta felül. Románia közel 3, Bulgária közel 2 százalékponttal növekedett gyorsabban, de a lengyel és szlovák dinamika is több mint 1, a cseh pedig 0,5 százalékponttal magasabb volt a magyarnál.

Mivel a magyar gazdaság növekedése rendkívül nagymértékben függ az EU támogatásaitól, idén ezek újraindulása hatására az EU átlagánál gyorsabb, a régió más országaihoz hasonló bővülési ütem várható a GKI szerint. Miközben az idei gazdasági adatok kedvezőek lesznek, nem látszanak a jelei az EU-támogatások 2020 utáni kifutását követő időszakra való felkészülésnek – írták.
A pénzpiacok jól fogadták az amerikai élénkítési terveket, ugyanakkor a protekcionista ígéretek megvalósítása megakadályozhatja a világkereskedelem korábban várt gyorsuló bővülését. Az EU-ban mindinkább napirendre kerül a többsebességes megoldások keresése. A magyar kormány a nemzetállam elsődlegességét, az integráció árnyoldalait hangsúlyozza. Az exportorientált magyar gazdaság számára azonban a bezárkózás, az EU belső, döntéshozó magjából való kiszorulás – a nemzeti mozgástér látszólagos szélesedése ellenére – hosszabb távon kedvezőtlen – közölték.
Az előrejelzés szerint idén az agrárium kivételével minden lényeges ágazatban a növekedési ütem gyorsulása várható. A reálkeresetek tavalyihoz hasonló, 7 százalék körüli növekedése mellett a fogyasztás dinamikája is kissé, 5 százalék körülire gyorsulhat. A beruházások tavaly a vállalati szektorban is közel 10 százalékkal estek, a költségvetési szektorban viszont iszonyatos mértékben, több mint 60 százalékkal zuhantak – áll a közleményben. 2017-ben mindkét területen növekedés várható.
Az infláció januárban az EU-hoz hasonlóan, de annál erőteljesebben, 2,3 százalékkal emelkedett Magyarországon, főleg az energiahordozók világpiaci áremelkedése miatt. A GKI szerint nagy kérdés, hogy a hazai vásárlóerő gyors növekedése milyen mértékben lesz inflációs hatású. Mivel az MNB a gyenge forintban érdekelt, s az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelései gyengíthetik a kockázatosabb országok devizáját, az év során a forint némi gyengülése, a tavalyi 311,5 forint után 315 forint körüli euró-árfolyam várható. A külkereskedelem nagyon magas aktívuma idén csökken, de ezt a kiesést a beérkező transzferek (EU-támogatások és külföldön dolgozóktól érkező hazautalások) ellensúlyozzák, így a folyó fizetési és tőkemérleg többlete változatlanul magas lesz. Az állami költekezés erősödik, de az államháztartás hiánya 2017-ben is 3 százalék alatt marad, miközben az államadósság 1 százalékpont közeli csökkenése megfelel az EU igényeinek – áll az elemzésben.