Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Március tizedikén, pénteken a Fővárosi Ítélőtábla ítéletet hirdet Dr. B.K. ügyében, aki a vád szerint a volt szeretőjét lakása ajtajában megtámadta, injekcióval elkábította, lúgot öntött a nemi szervére, majd a bezárt lakásban hagyta úgy, hogy a kommunikációs eszközeit elvitte. A “lúggal leöntött nő” esete messze túlmutat a bulváron – Tanács Gábor írása az Euronews-on

A nyomozás a kezdetektől szállította azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján az elsőfokú bíróság bűnösnek találta Dr. B. K-t. Az ügyészség azonban 2014 áprilisában meg akarta szüntetni az eljárást, amitől csak a sértett fellebbezése miatt visszakoztak. Majd vádat emeltek Dr. B. K. ellen életveszélyt okozó testi sértés vádjával, de egy szó nélkül belenyugodtak, hogy az elsőfokú bíróság – a másodfok felől nézve “félreértve” a szakértői véleményeket – úgy ítélte meg, hogy a sértett nem volt életveszélyben, ezért mindössze 4 év szabadságvesztésre ítélte a vádlottat.

A másodfokú tárgyaláson az ügyészség csak súlyosbítást kért. A sértett ügyvédje harcolta ki, hogy a szakértőket újra hallgassák meg, és tisztázzák azt, hogy életveszélyben volt-e az áldozat, és az orvos vádlott tudhatta-e, hogy volt szeretőjét életveszélybe sodorja a kórházon kívüli amatőr altatással, illetve a maró anyaggal. Az ügyész – aki a tárgyaláson a szakértőknek egyetlen kérdést sem tett fel – végül ismét éleveszélyt okozó testi sértésre módosította a minősítést, ugyanakkor kérte kivenni a bizonyítékok közül a vádlott kocsijában talált, az altatáshoz szükséges szermaradványt tartalmazó injekcióstűt.

Mi a tét másodfokon?

Első fokon a bíróság négy év szabadságvesztésre és öt év foglalkozástól eltiltásra ítélte Dr. B. K-t maradandó egészségkárosodást okozó súlyos testi sértésért. Ez nemzetközi viszonylatban rendkívül enyhe büntetés, ami nagyrészt a megengedő minősítésen múlott.

(Itt talán érdemes megjegyezni, hogy a büntetés mértéke két tényezőtől függ: van egy tól-ig határ, amely azon múlik, milyen bűncselekményeknek minősíti a bíróság az elkövető tettét. Ezeken a határokon belül a bíróság az enyhítő és súlyosbító körülményeket figyelembe véve szabja ki a büntetést. Dr. B. K. büntetését viszonylag alacsony határok között középre szabta ki az elsőfokú bíróság.)

Az ügyészség nem kérte átszabni a minősítést, viszont azt igen, hogy ugyanezen határok között súlyosabb büntetést szabjanak ki az orvosra.

A védelem elsősorban felmentésért fellebbezett, másodsorban azért, hogy az ügyet tegyék vissza elsőfokra.

A sértett képviselője a másodfokon azt próbálja elérni, hogy sokkal súlyosabb bűncselekmény-halmazatnak minősüljön az orvos tette: szerinte az alapcselekmény eshetőleges szándékkal elkövetett emberölési kísérlet, számos minősítő tényezővel, mint a különös kegyetlenség. Ehhez jön még a rablás az értékek elvitele miatt, a magánlaksértés, és még számos kisebb bűncselekmény, ami együtt akár életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását is lehetővé tenné.

Másodfokon a szakértők kimondták, hogy a nő közvetett életveszélyben volt a nemi szervére öntött maró anyag miatt. Ebből az következik, hogy ha az orvost bűnösnek találják, a minősítés biztosan súlyosabb lesz, mint az első fokú ítéletben.

A bizonyítékok

– Ez egy gondos, precíz terv, hogy valaki bemegy a volt barátnője lakásába, és abban reménykedik, hogy az nem ismeri fel? Valaki, aki hat éves kora óta ismeri, öt éven át szoros kapcsolatban voltak, nem ismeri fel akár a mozgásáról, az illatáról? – kérdezte a másodfokú tárgyaláson az utolsó szó jogán a vádlott, aki azt is felpanaszolta, hogy az ártatlanság vélelmében nem volt része, és a közfelháborodás minden gát nélkül szakadt rá. Lássuk tehát, milyen bizonyítékok alapján ítélte el az első fokú bíróság.

Egy szomszéd, aki távozóban találkozott a támadóval, több ember közül felismerte az orvost a rendőrségen úgy, hogy elvileg csak a szemét látta, mert maszk volt az arcán. A védelem arra hivatkozik, hogy a sajtóban ekkor már megjelent a gyanúsított képmása, ráadásul a tanú memóriája az idő előrehaladtával egyre javult.

Az orvos kocsijában találtak egy injekciós fecskendőt a nő elaltatásához használt két szer egyikének a maradványával. A nő DNS-e nem volt a tűn, de ez elvileg nem jelenti, hogy nem használták a bűncselekményhez. A szakértők szerint a fecskendő űrtartalma kicsi, ami kétségessé teszi, hogy be lehetett-e vele adni annyi szert, amennyi a nő gyors elaltatásához kellett – de az elkövető használhatott több fecskendőt is. Az ügyészség másodfokon a szakértők meghallgatása után kérte kivenni a fecskendőt a terhelő bizonyítékok közül – ami a bíróságot nem kötelezi, de meglehetősen furcsa, hogy ezt az elvileg a vádat képviselő ügyészség kéri.

Az orvos azt mondta, hogy egy épületbejárás miatt hamarabb ment be a munkahelyére. Hirdetménnyel kerestek olyan munkatársakat a kórházban, akik látták az igazgatót aznap reggel, de még így sem sikerült az alibijét igazolni.

A legfőbb érv a kórházigazgató bűnössége mellett mégis az, hogy ki más tehette volna? Neki volt indítéka és neki volt speciális szaktudása. Égési sérülésekkel foglalkozó orvosként a maró anyagokhoz is értett, az altatáshoz szükséges ismeretekhez és szerekhez hozzájuthatott. És pont ez az egyértelműség, amibe a védelem kapaszkodik: hogy az nem igazi bizonyíték egy ember bűnösségére, hogy senki mást nem tudunk, aki tehette volna. – A rendőrség az elejétől kezdve csak utánam nyomozott – mondta az orvos a másodfokú perbeszédében.

Pénteken az lesz az egyik kérdés, hogy a bíróság szerint ezek a bizonyítékok összeállnak-e egy zárt logikai láncba, amelyből kétséget kizáróan kihozható, hogy a brutális bűncselekményt a volt szerető követte el.

Egy történet a nők védelméről

A másodfok első tárgyalása a Nők Elleni Erőszak Világnapjára esett. Az ebben rejlő szimbolikát nehéz volt nem tudomásul venni. A vád szerint az orvos az őt visszautasító nőt a nőiességében próbálta megsemmisíteni. Az uralkodó rendszer férfi tagjaként hatalmában és eszében bízva abban reménykedett, hogy a következményeket elkerülheti.

Renner Erika élete a támadás után rendkívüli mértékben megnehezült. Hosszú ideig morfiumon élt, állandó fájdalmai voltak, folyamatos helyreállító műtéteken esett át, miközben az a férfi, akit az elsőfokú bíróság is a támadóval azonosított, nem csak, hogy szabadlábon volt, de orvosként is praktizálhatott. Majd kapott egy európai viszonylatban is rendkívül elnéző mértékű szabadságvesztést, ami az ítélet kritikusai szerint azt üzeni: egy nővel bármit meg lehet tenni.

Ehhez jöttek az eljárás során felhalmozott sérelmek, amelyek elsősorban az ügyészség érthetetlen lépéseihez kapcsolódtak. Másodsorban a védelem taktikájához, amely minden lehetőségbe belekapaszkodik, így újra és újra megkérdőjelezve például a nő sérüléseinek súlyosságát. A védelem még az események egy olyan változatát is elképzelhetőnek tartja, hogy a nőt valaki megtámadta, elkábította, majd magát öntötte le forró vízzel. Holott a perbeli szakértők szerint a forró víz másmilyen sérüléseket okoz. A védelem előszeretettel hivatkozik arra is, hogy Renner Erika nem ismerte fel a támadót.

– Amikor rám támadtak, ez egy keddi nap volt, fél nyolc, amikor elmentek a gyerekeim – mondta erről Renner Erika az Euronewsnak. – Aztán egy sokkszerű támadás az ajtóban, azonnal hátra fordítottak – ez így zajlott. Lehet hogy valaki felismerné, és nem kapna frászt egy álarcos, talpig beöltözött embertől bukósisakban. Én nem nézegettem, hogy ki az: azt hittem, hogy meg fognak ölni. Lehet, hogy vannak ennél ügyesebb emberek, akik ilyenkor szagolgatják, nézegetik a járását, esetleg mást jól megfigyelnek, mint egy kávézóban -én nem vagyok ilyen.

Az utolsó tárgyaláson, amikor Dr. B. K. az ártatlanság vélelmére hivatkozott, és arra, hogy középkori bűnbakként kezelik, azt is megkérdeztük az asszonytól, hogy miután ő és az ügyvédje gyakorlatilag átvették az ügyészségtől annak feladatait, ez azt is jelenti-e, hogy most már bizonyos abban, hogy az orvos volt a támadója.

– A lehetséges elkövető soha nem volt más – válaszolta Renner Erika. – De nem állítottam olyat, amit nem tudok teljes bizonyossága. Amikor megkaptam az iratismertetéskor az anyagokat: hogy megtalálták a kocsijában a tűt; hogy felismerte őt egy lakó; hogy nincs alibije – ezek még jobban megerősítettek ebben.

Forrás: Euronews

Kép: Velvet

Friss
2017. december 14. csütörtök, 07:00
2017. december 13. szerda, 06:28
2017. december 13. szerda, 06:22