Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Többek között változik az ügyész szerepe és egyszerűsödnek az eljárások. A törvényalkotók célja,  hogy gyorsítsa a civil szerveztek nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárását. Ennek érdekében az ügyész az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásában már közvetlenül nem vesz részt, részére az iratokat nem kell kézbesíteni és önálló fellebbezési jog sem illeti meg – mondta el portálunk kérdésre válaszolva Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség sajtószóvivője, dr. Szilágyi László.

2017. március 1-jével az ügyészi törvényességi ellenőrzés általános jelleggel megszűnik, az egyesületek és alapítványok tekintetében azzal a nyilvántartási eljárási változással is együtt jár, hogy e szervezetek nyilvántartásba vételi (bejegyzési) és változásbejegyzési eljárásában az ügyész részére az iratokat nem kell kézbesíteni, és az ügyészt önálló fellebbezési jog nem illeti meg a bíróság határozatával szemben.

Az ügyész részére az iratokat csak akkor kell kézbesíteni, ha a szervezet felett az ügyész külön jogszabály szerint törvényességi ellenőrzést lát el. A bíróság 2017. március 1-je után már nem kezdeményezhet törvényességi ellenőrzést az ügyészségnél abban az esetben, ha a civil szervezet elmulasztotta a változásbejegyzési kérelem benyújtását a létesítő okirat módosítása, illetve az adat változását eredményező, a civil szervezet arra jogosult szerve határozatának elfogadását követő hatvan napon belül.

Ha a késedelem bekövetkezett, akkor már nincs mód a törvényes működés elérésére, ezért a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtásának elmulasztása esetére a törvény szankcióként – a jogsértés súlyától függően – tízezertől 900 ezer forintig terjedő pénzbírság kiszabását teszi lehetővé a bíróság számára. Fontos ez ügyben felhívnunk a figyelmet, hogy a civil szervezetekkel kapcsolatos eljárásban a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik a bírság alkalmazása késedelem esetén.

Fontos kiemelni, hogy alapítvány esetében csak az alapítóval, illetve több alapító esetén az alapítókkal szemben egyetemlegesen lehet majd bírságot kiszabni március 1-jét követően.

Az egyesület, alapítvány és a sporttörvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a kérelemhez mellékelt iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék előtt.

A perindítás vonatkozásában hatvan napos jogvesztő határidőt állapít meg a megváltozó törvényi rendelkezés, amely határidőt a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés országos névjegyzékben történt közzétételétől kell számítani. Március 1-jét követően ugyanis az alapítvány, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény az Ectv. szerint létrehozott egyesület és sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzést – országos névjegyzékben történt közzététele végett – az OBH részére meg kell küldeni. Fontos kiemelni, hogy ügyészt a perindítás joga akkor illeti meg, ha keresetét közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.

Amely szervezeti forma esetében az ügyészi törvényességi ellenőrzés külön törvények alapján továbbra is megmarad, annyi változás történik, hogy ha az ügyészi ellenőrzés során foganatosított intézkedés nem vezet eredményre, az ügyész nem pert, hanem – törvényességi felügyeleti – nem-peres eljárást kezdeményezhet a bíróságnál akként, hogy az eljárás megindításához e szervezetek esetében nem szükséges a közérdek sérelmét megjelölni és fennállását valószínűsíteni.

-Dr. Sz.Sz.-

Friss
2017. december 14. csütörtök, 07:00
2017. december 13. szerda, 06:28
2017. december 13. szerda, 06:22