Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Szerkesztőségünkhöz érkezett egy jelzés, hogy viszonylag nagy mennyiségű vadállatok tetemének  maradványaira bukkant egy kutyáját sétáltató lakos a Múzeumfaluhoz közeli  területen, Nyíregyházán.   Első ránézésre orvvadászatot gyanítottunk- de mint kiderült, legális vadászat volt és a jogszabályokat is betartották – vagy mégsem?

Bűnesetet szimatolva  a helyszínre sietettünk. A terepen látottak alátámasztották az olvasónk  jelzését. Itt valami nagy disznóság történt, hiszen  8-10 őz és 2 vaddisznó maradványai voltak fellelhetők a legelőn, ami magántulajdonban van. A házi kedvencét sétáltató nem túlzott, amikor szerte-széjjel heverő maradványokról beszélt. Így, mint aki túl sok  Helyszínelők sorozatot nézett    jó pár őz lábat, vaddisznó fejet, állati bőröket, csontokat  rögzítettünk fényképezőgépünk lencséjén keresztül a mintegy 400 négyzetméteres területen.  Megdöbbentő volt a látvány annak  számára, – mint például nekem – aki nem ismeri a a vadászati szokásokat. Merthogy ez vadászéknál állítólag így szokás:  kizsigerelik a helyszínen  az elejtett vadat és a  haszontalan részeket egyszerűen otthagyják a területen. Had falatozzon a róka is, addig sem a szomszéd tyúkját lopja…

A vadőr elmondása szerint – aki a rendőri invitálásra érkezett a “bűntett” helyszínére –  ami  itt látható az egy legális vadászat lenyomata és a vaddisznók maradványai is  természetes nyughelyükön vannak annak ellenére, hogy a területen  nem is élnek vaddisznók. Merthogy, mondja a vadőr, azt egy másik vadásztársaság tagja hozta ide, majd mikor látja kérdő tekintetem és hozzá nem értésem…, hamar kiegészítést nyer kurta mondata: ez  így szokás, így biztosítják a természetes körforgást.  A rend őrei is  bólogatnak  és megállapítják, hogy nincs bűncselekmény de még csak  szabálysértést sem követett el senki. Mehet mindenki haza.

Söréthüvelyek  a területen

Az őz és vaddisznó bőrök alaposabb vizsgálatát követően szembetűnő, hogy sörétes lövedékek bemeneti nyílásait véljük látni a jó állapotban lévő maradványokon, ami eleve orvvadászatra utalhat – ugyanis őzre és vaddisznóra tilos söréttel vadászni.  Persze a helyszínen  talált több söréthüvelyről és a vadállatok bőrén talált sörétes puska nyomaira emlékeztető apró lyukakra a vadőr egy számunkra értelmezhetetlen magyarázattal szolgált. A söréthüvelyek egy vadkacsavadászat során kerülhettek a helyszínre, amit a rendőrök is megerősítenek. Vagyis nincs itt semmi látnivaló.

Természetesen a fotókkal megkerestünk több vadászt, és a helyszínről elhozott hüvelyeket is megmutattuk. Egytől-egyig mindenki azt mondta a képek láttán, hogy ilyen sebet csak sörétes puska okoz és a hüvelyek is sörétes puskába valók.

Rendben, tényleg nincs itt semmi látnivaló, nem történt semmi és csak a mi szenzációhajhász felfogásunk által vezérelt retinánk láttatta  velünk azokat az apró lyukakat a lemészárolt vadakon, és  persze ez a hajhászás digitális formában is kivetült, hisz elég jó fotókat sikerült készíteni róluk. Az sem okoz gondot senkinek, hogy az állati maradványok az Igrice csatornától mintegy 20-30 méterre, az Érpataki főfolyás szomszédságában találhatók.  Visszatérve a házi kedvencet sétáltató olvasónkra, egy érdekes dologra hívja fel figyelmünket.

A házi kedvenc temetése

Merthogy bizony szigorú jogszabályok betartása mellett végezhető el ez a kegyeleti szertartás. Nem úgy van az, hogy csak elhantoljuk a kertünk sarkába a jobblétre szenderült kutyánkat, macskánkat vagy egyéb házi állatunkat. Amennyiben sajnálatos módon házi kedvencünk elpusztul, úgy a tetem ártalmatlanításáról magunknak – jogilag mint állati melléktermék tulajdonosnak – kell gondoskodni.

Alapesetben az elhullott állatok tetemeit kizárólag ennek ártalmatlanítására engedéllyel rendelkező vállalkozónak lehet átadni.

A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet (továbbiakban: VM rendelet) 9. § -a azonban nemzeti hatáskörben lehetővé teszi elhullott kedvtelésből tartott állatok esetén a következő ártalmatlanítási lehetőségeket is:

a) az állattartó ingatlanán, legfeljebb évi 100 kg össztömegig történő elföldelés, a lentebb leírt feltételek betartásával

b) a kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjében történő elföldelés

c) engedélyezett kiskapacitású (mobil) égetőben történő elégetése

Ennek ismeretében megkerestük néhány kérdéssel  a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt is, akik elmondták, hogy  vadásztársaságokra nem vonatkozik a fenti törvény. Vagyis amennyiben az elejtett vad nem beteg, akkor nincs bejelentési  és megsemmisítési kötelezettség. Gyakorlatilag a hivatalnál is  a természetes körforgásra és a tápláléklánc fenntartásra hivatkozva magyarázták, hogy a vadásztársaságokra miért nem vonatkozik  a szigorú jogszabály.

Ez a magyarázat talán érthető és elfogadható a lakóterületektől és élővizeinktől távoli területeken, de a városban, az Igrice csatorna partjától alig 20 méterre található vadászat során hátrahagyott vadállati maradványok semmiesetre sem oda valók. Az megint más kérdés, hogy ha legális vadászat volt, akkor a vadőr, miért nem vizsgálja ki a sörétes puska nyomait, és miért engedte, hogy az Igrice csatornától mintegy 20-30 méterre helyezzék el az állati maradványokat.

Fotó: Móricz Csaba/ezahir.hu

Figyelem, a fotók a nyugalom megzavarása alkalmasak, csak erős idegzetűeknek

 

 

 

1 comments

  1. A laikusoknak:
    4.4.5.1.1 Bőrbagócs-fertőzöttség

    A szarvasfélék igen gyakori fertőzöttsége. Hazai vizsgálataink szerint – az egyévesnél idősebb állatokat véve figyelembe – az őzek 98%-a, a gímszarvasok 93%-a volt fertőzött. Dámvadban nem gyakori.

    Kórokozó. Őzben és dámvadban csak az őzvargalégy(Hypoderma diana) lárvái, gímszarvasban viszont a gímszarvas-vargalégy(Hypoderma actaeon) lárvái mellett az őzvargalégy lárvái is gyakran előfordulnak (57. és 58. ábra, 9. színes kép).

    Tünetek. Általános tüneteket nem okoz a fertőzöttség, a helyi elváltozások azonban szembetűnőek a téli, kora tavaszi időszakban. A hát- és ágyéktájékon rendszerint több tucat, esetenként néhány száz, mandulányi kidudorodás látható, végükön a légzőnyílás is észrevehető. Tulajdonképpen ez a fő kártétel, az állat bőrén keletkező lyukak, amelyek hegesen gyógyulnak. Emiatt az értékes bőrrészek lyukacsossá, szakadékonnyá, de legalábbis foltossá válnak, így bőripari felhasználásra alkalmatlanok.

    Szabad területen a gyógyszeres védekezés – főként a környezeti toxikózis veszélye miatt – megoldhatatlan.