Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Az OECD számításai szerint Kína után népességarányosan Magyarországon hal meg a legtöbb ember idő előtt a légszennyezettség miatt, amelynek 70%-ért a lakossági fűtés a felelős. Hogyan javíthatunk ezen? Erre ad választ  a WWF Magyarország.

Az utóbbi évtizedben rendkívüli mértékben megnőtt a szilárd tüzelőanyagot felhasználók száma: ma a háztartások több mint egyharmada vagy kizárólag fával, vagy részben azzal fűt. Ráadásul olyan káros tüzelőanyaggal, mint a lignit, legalább százezer háztartás fűt, és a kommunális hulladékkal való fűtés is már-már mindennapossá válik a fűtési időszakban.

“A tűzifa esetében megfelelő kazánnal a károsanyag-kibocsátás drasztikus mértékben csökkenthető, és elégetése során a szén-dioxidból is annyi szabadul fel, amennyit a fa élete során megkötött. A lignit és a hulladékok égetésére azonban a lakossági tüzelőberendezések alkalmatlanok, így az azokkal való fűtés – illetve a rossz minőségű, nedves tűzifa égetése mindenképpen kerülendő” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője. Ezek elégetése során ugyanis számos olyan légszennyező anyag kerül a levegőbe, amelynek súlyos egészségügyi kockázata van, mint például a szálló por, a szénmonoxid, a kéndioxid, vagy a nitrogén-oxidok. A korom ráadásul a tüzelőberendezést, valamint a kéményt is súlyosan károsítja, és a rossz minőségű tüzelőberendezésen keresztül a légszennyező anyagok a lakásba is szivároghatnak. A Földművelésügyi Minisztérium szerint évente 8-14 ezer ember korai halálát okozza a légszennyezés, pedig a helytelen tüzelés hátterében kevésbé a szegénység, sokkal inkább az ismerethiány áll.

 

Egészségünk megóvása érdekében különösen fontos a helyes tüzelőanyagok használata. “Sajnos rendkívül gyorsan terjed a lignittel való fűtés. A lignit nedvességtartalma és kéntartalma is nagyon magas, amely miatt egyrészt rossz hatékonyságú, másrészt égésekor kénsav, valamint kénessav képződik. Ez erősen marja, roncsolja a nyálkahártyát, a tüdőt és a légutakat, vagyis igen komoly egészségügyi kockázatot hordoz. A fűtési időszakban a levegőszennyeződés annyira elviselhetetlen, hogy egyes vidéki településeken nem lehet levegőre menni. Ez épületekben fokozottan jellemző. A szén, illetve a lignit használata helyett törekedni kell a száraz fával való fűtésre, méghozzá jó hatásfokú kazánokban” -folytatta a programvezető.

A helyes tüzelőanyag megválasztása mellett megoldást nyújthat a hatékonyság növelése is. Ez a hőszigetelés mellett a korszerű fűtési rendszert jelenti. Földgáztüzelés esetében a társasházi lakásokban élőknek jövőre, a többi lakástulajdonosnak azonban elméletben már tavaly nyártól kötelező kondenzációs kazánra cserélniük meghibásodott készülékeiket. Habár az ilyen kazánok drágábbak, az égéstermékben lévő rejtett hőt is hasznosítja a füstgázban lévő vízgőz lecsapatásával, így 20-35% megtakarítás is elérhető, és mérsékeltebb károsanyag-kibocsátást eredményez.

Habár a fa- vagy a vegyestüzelésre vonatkozóan még nincs jogszabályi szigorítás, megéri beruházni a korszerűsítésbe. A helyiségfűtő megoldások közül a leginkább elterjedt a vaskályha, amelynek hatásfoka csupán 50-60%, a hőt pedig gyorsan adja le, így folyamatos felügyeletet igényel. Ezzel szemben egy jól megépített cserépkályha akár a 80%-os hatásfokot is el tudja érni. Sőt, egy tömegkályha – amely súlya 2-4 tonna között mozog – jobb kialakításának köszönhetően az égés még tökéletesebben zajlik le, így hatásfoka, továbbá károsanyag-kibocsátása még a tömegkályhánál is kedvezőbb, ráadásul nagy tömege miatt a hőt még egyenletesebben és fokozatosan adja le, így csak minimális odafigyelést igényel.

Központi fűtés esetén – amikor a hőellátást a kazán mellett hőleadó rendszer (legtöbb esetben radiátoros) biztosítja – hasonló eltérések tapasztalhatóak a hatásfok terén egy régi és egy új rendszer között. “Az új, korszerű földgáz-tüzelésű kondenzációs kazánok hatásfoka 90% felett is lehet, ami jelentősen meghaladja a régi kazánok hatásfokát. A helyi önkormányzatok fűtési rendszereinek korszerűsítésében komoly energiamegtakarítási potenciál van. A tüzelőberendezések cseréje mellett fontos lenne a szabályozás oldalán történő korszerűsítéseket is végrehajtani, mint például a programozható termosztátok, az időjárás követő szabályzók vagy a korszerű épületfelügyeleti rendszerek alkalmazása” -mondta Gerd Vrieling, a Föld Órája egyik partnerének, a Robert Bosch Kft. termotechnika üzletágának regionális értékesítési igazgatója. “Alternatívaként már egyre több háztartás hőellátását biztosítja – legalább részben – hőszivattyú. A hőszivattyú egy fűtési szezon átlagát nézve egységnyi áramból akár négy egységnyi hő előállítására is képes, napelemes rendszerrel kombinálva pedig tovább csökkenthetünk mind a hőszivattyú, mind a napelem megtérülésén” – folytatta az igazgató.

“Az önkormányzatok szerepe rendkívül fontos a helyes fűtési rendszer terén, mivel egyrészt középületeik fűtési rendszerének modernizálásával jelentősen csökkenteni tudják a település kiadásait, másrészt pedig példát tudnak mutatni, ösztönözni tudják a lakosságot fűtési rendszereik modernizálására” – fogalmazott Vaszkó Csaba. A WWF Magyarország partnerei segítségével nagy értékű, energiagazdálkodást segítő csomaggal kívánja jutalmazni a Föld Órája napján indítani kívánt felmérésben legaktívabban résztvevő településeket. A kérdőív válaszaiból egy körkép készül a települési hőellátásról.

A lignitről
A szilárd tüzelőanyagok közül a lignit a legsúlyosabban környezetkárosító. Égetése során – az egyéb szennyezőanyago mellett – nagy mennyiségben szabadul fel kén-dioxid, amely a vér oxigénszállító-képességét gátolva enyhébb esetekben látási zavarokat, kábulást, fejfájást, szédülést, illetve a bőr kiporosodását okozza, súlyosabb esetben pedig agykárosodást, tüdő- és szívproblémákat okozhat. Felhasználása leginkább Heves, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyére koncentrálódik, ahol a megújuló energiaforrások potenciálja az egyik legmagasabb az országban.

Források fűtéskorszerűsítésre

A fűtéskorszerűsítés drága beruházás, viszont rövid távon is megtérül. Ráadásul az Otthon melege program keretében június 6-tól lehetőség van fűtéskorszerűsítésre pályázni. Az MFB hitelprogramja pedig csaknem 115 milliárd Ft értékben nyújt hitelkeretet természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek számára.