Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Elveszi a magyar forrásokat a kormány a civilektől, a külföldiek miatt pedig megfenyíti őket – így látják azok a környezetvédő szervezetek, amelyeket egyformán érint a civil törvény változása, illetve a hazai támogatások drasztikus szűkítése. A véleményüket a Zöld Forrás pályázat megjelenésének apropóján kérdeztük.

Mindössze 70 millió forintot szán idén a kormány a környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek támogatására – derül ki a Zöld Forrás most megjelent pályázati kiírásából. Az összeg mindenfajta nézőpontból szánalmasan kevés: a civil zöldek állami feladatokat vállalnak át (ezen a jogcímen részesülnek támogatásban), elvileg ezres nagyságrendű szervezetről van szó, a 70 milliós keretnek pedig egy-egy Fidesz-közeli, de semmilyen értelmes tevékenységet nem folytató egyesület vagy alapítvány önmagában is a többszörösét kapja. Ráadásul drasztikus a visszalépés: a Zöld Forrás 2002-ben, az első Medgyessy-kormány idején volt a csúcson, amikor 1,2 milliárdot osztott szét, azóta pedig folyamatosan zsugorodik. Egy időben a termékdíj-bevételek 1 százalékát szánta az állam a civil zöldek támogatására, ami most nagyjából 700 milliós büdzsét jelentene – másképp fogalmazva a kormány az évente beszedett zöldadók egy ezrelékét költi arra, hogy segítse a zöldek munkáját.

Ahogyan Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője a Népszava kérdésére megfogalmazta, a 70 milliós keretből a siker reményében megpályázható összeg legfeljebb egy mikroszervezet életében jelenthet érdemi hozzájárulást, hiszen egyetlen ember munkabérére sem elég. Szerinte a zöldek korábban próbáltak közösen nyomást gyakorolni a kormányra a támogatás növelése érdekében, de már letettek róla, mert úgy látják, hogy a hatalom részéről tudatos politika a civil szektor forrásainak elapasztása. Ugyanezt a szándékot érzékelik a civil törvény tervezett módosítása kapcsán is: ha a benyújtott formájában fogadnák el a javaslatot, az állam semmilyen új információhoz sem jutna a civilek finanszírozásról, viszont megnövelné az adminisztrációs terheiket, és a külföldi ügynöknek bélyegzés valószínűleg sokakat eltántorítana a támogatásuktól.

Mint Lukács rámutatott, jelenleg is fillérre, illetve eurócentre pontosan tudható, hogy kitől mennyi támogatást kaptak, ezeket az adatokat a honlapjukon is fel kell tüntetniük, és a bíróságnak is benyújtják, vagyis az átláthatóságukon semmilyen mértékben nem fog változtatni az új szabályozás. Általában a donorok is kéri,k illetve elvárják a forrás feltüntetését, így az adomány legtöbbször a támogatás segítségével készült kiadványokon, programokon is megjelenik valamilyen formában. A civil szakértő arra az abszurd helyzetre is felhívta a figyelmet, hogy a közvetlenül az Európai Uniótól, illetve a Norvég Alapból pályázati úton szerzett támogatások is külföldi adománynak minősülnek majd, így gyakorlatilag az összes nagyobb zöldszervezet Brüsszel és Oslo ügynökének tekinthető majd a törvény elfogadása után.

Hunyadi Réka, a Greenpeace kommunikációs vezetője kérdésünkre először is leszögezte, hogy a szervezetük csak magánadományokat fogad el, tehát sem magyar, sem külföldi kormányok, cégek vagy pártok nem támogatják. Azt nevezte a leginkább sérelmesnek, hogy a magyar kormány – demokráciákban szokatlan módon – semmilyen egyeztetést nem folytatott az érintettekkel, így a tényleges jogalkotói célokkal sem tudtak megismerkedni. Ő is megerősítette, hogy a törvénytervezetben megnevezett összes pénzügyi információ jelenleg is nyilvános adatnak számít, vagyis mindenképpen érdemes nyilvános szakmai vitát folytatni arról, hogy mi lenne az ismételt adatközlések értelme. – Számunkra az lenne a legfontosabb, hogy továbbra is végezhessük a munkánkat a hazánk környezetének, valamint a magyar emberek egészségének és biztonságának védelmében – hangsúlyozta.

Szerinte káros és nagyon félrevezető az a nem tényeken alapuló kormányzati kommunikáció, mely kapcsolatba hozza a civil szerveteket a terrorizmus jelentette veszélyekkel és a nemzetbiztonsági kockázatokkal, miközben valójában a magyar társadalom jóllétéért dolgoznak. A Greenpeace például egyházakkal, felsőoktatási intézményekkel, kistelepülésekkel együttműködve terjeszti az ökológiai mezőgazdálkodás módszereit hazánkban, és sorban tárja fel idehaza azokat a veszélyes, illegális vegyianyag-telepeket, melyek rengeteg embereknek jelentenek folyamatos környezeti kockázatot.

-Hargitai Miklós-

Friss
2017. december 14. csütörtök, 07:00
2017. december 13. szerda, 06:28
2017. december 13. szerda, 06:22