Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

A hulladékká vált italos kartondobozok mindössze 20-22 százaléka kerül visszagyűjtésre és újrahasznosításra annak ellenére, hogy a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája már 10-ből 7 magyar lakos számára hozzáférhető – hívta fel közleményében a figyelmet az Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (IKSZ) a Föld napja alkalmából.

A tájékoztatás szerint a helytelen gyakorlat miatt mintegy 12 600 tonna, 420 millió italos kartondoboz végzi a lerakókon, ahelyett, hogy azokat újrahasznosítanák, a környezet védelmét szolgálva.
A szervezet ugyanakkor rámutatott, hogy az egyes városok hulladékgyűjtési szokásai között lényeges különbségek vannak: a legtöbb italos karton hulladékot a veszprémi lakosság gyűjti, akiket a gyűjtés hatékonyságát tekintve a paksiak, a székesfehérváriak, a kecskemétiek és a monori lakosok követnek.

A szelektív gyűjtés intenzitását tekintve Budapest csak a középmezőnyben helyezkedik el, azonban a város nagy létszáma miatt a fővárosiak összesen 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven, ami önmagában ugyanannyi, mint az IKSZ felmérésébe bevont 33 legtöbbet gyűjtő városból a további 32 település lakói által szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartonok összessége.

Az IKSZ megjegyezte, ha minden magyar lakos olyan hatékonyan gyűjtené szelektíven az italos kartondobozokat mint a veszprémiek, akkor a jelenleg újrahasznosításra kerülő 3400 tonnányi italoskarton-hulladék 6000 tonnára lenne növelhető, amivel évente mintegy 38 000 felnőtt fát lehetne megmenteni.
A szervezet közölte azt is, hogy az általuk 2016-ban készített reprezentatív felmérés – amely a lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta – rávilágított arra, hogy a gyűjtés alacsony volumene több tényezőre, köztük elsősorban a megfelelő környezetvédelmi ismeretek hiányára, a nemtörődömségre, illetve a kényelmi szempontokra vezethető vissza.