Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

A márciusi nyár, majd az áprilisi tél után a gazdák májusi tavaszt várnak. Az elvetett, elültetett növényeket a hideg éjszakai lehűlések kínozzák, a megye észak-keleti térségében a gyümölcstermő növényeken jelentős fagykár keletkezett.

A hosszú aszályos periódusban a kalászosok fejlődése leállt, a kijuttatott fejtrágyák hatóanyagait a növények nem tudták felvenni, pótlásukról gondoskodni kell. Az elvetett napraforgó, kukorica területeken a csírázás, kelés vontatott az alacsony talajhőmérséklet miatt. A virágzás vontatott, nagyon elhúzódó, sok a fagysérült virág kezdemény, melyek a fejlődés további időszakában lehullnak a fákról. A kajszi- és őszibarack jelentős fagykárt szenvedett, de az alma, körte, szilva, meggy, dió növények esetében is jelentős kieséssel kell számolni fajtától, termőhelytől függően.

A varasodás aszkospórái nagy mennyiségben szóródnak, a megye teljes területén. A fertőzéshez szükséges másik fontos tényező a levélfelületi nedvesség a napokban kiváló lehetőséget teremt egy nagyon erős varasodás járvány kialakulásához. A megelőző védekezések elvégzése elengedhetetlen a csapadékos időt követően. Ebben a fenofázisban kisebb fertőzés is okozhat károkat, hiszen az terméskezdemény még nagyon érzékeny, a száron létrejövő varas foltok termékenyülési problémát, későbbi terméshullást idézhet elő. Az almafa lisztharmat járványszerűen jelenik meg az ültetvényekben, megyeszerte mindenhol észlelhetők a tünetek. Az elsődlegesen fertőzött (áttelelő lisztharmatos hajtásvégekből kifejlődő erősen fertőzött levelek) a betegség az új levelekre terjed át, itt még csak az enyhén kagylósodó torzuló levelek utalnak arra, hogy a másodlagos fertőzés már bekövetkezett, a lisztes bevonat és a levéltorzulás várhatóan az elkövetkező napokban fog megjelenni. A permetezések összeállításakor mindenképp figyeljünk arra, hogy megfelelő készítményt alkalmazzunk, amelynek a varasodás elleni hatás mellett lisztharmatölő hatása is van! A hűvös időjárás miatt a hidegben is felszívódó készítmények használatát javasoljuk! Ajánlott az alábbi felszívódó hatóanyagú növényvédő szerekkel permetezni az ültetvényeket: ciprodinil, difenokonazol, fluopiram, miklobutanil, penkonazol, pentiopirad, piraklostrobin, pirimetanil, tebukonazol, melyekhez kontakt hatású gombaölőszert kell keverni: ditianon, kaptán, klórtalonil, kén, mankoceb, metiram, propineb, tiram, vagy a mélyhatású dodin készítményt önmagában fertőzés blokkolására.

A tűzelhalás (Erwinia) fertőzés kialakulásának nem kedvezett a virágzás időszakában uralkodó hűvös időjárás. A Növény- és Talajvédelmi Osztály fertőzési veszély esetén felhívást tesz közzé. Megelőző védekezésre a szükséghelyzeti felhasználási engedéllyel rendelkező készítmények juttathatók ki, amelyekhez a növényvédelmi felügyelők adnak felhasználási engedélyt. A tűzelhalás jelentkezhet egész nyáron is: a meleg, csapadékos időjárás kedvező számára, ekkor a fertőzések kialakulását minden esetben valamilyen mechanikai sérülés (rágás, szél-, jégverés, művelő eszközök) vagy sarjú virágzás előz meg. A betegségre a Jonathan fajtacsoportba tartozó fajták hajlamosabbak. A tünetek észlelésekor ajánlott a fertőzött hajtások, ágak levágása, elégetése. A használt metszőollót, fűrészt folyamatosan fertőtleníteni kell.

A levéltetvek felszaporodása erőteljes, helyenként az almalevél-pirosító levéltetű kártétele már látható. A májusi cserebogár rajzása folyamatos, egyes körzetekben nagy számban károsít. A károsítók ellen csak olyan készítmények használhatók, amelyek a méhekre nem veszélyesek: tiakloprid, acetamiprid.

Az almamoly rajzása elkezdődött, de egyéb fajok is jelentős számban rajzanak. A sodrómolyok hernyóinak kártétele tapasztalható nagyon sok ültetvényben, melyek érési táplálkozást folytatnak, a fiatal hajtás kezdeményeket rágják, szövik össze. Növényvédelmi kezelést a hideg időjárás elmúltával ajánlott tervezni.

Nagy tömegben virágzanak a növények (repce, gyümölcsfák, árvacsalán, pongyola-pitypang), így a méhek védelme nagyon fontos, mivel méhpusztulás esetén súlyos kártérítési felelőssége keletkezik a gazdálkodónak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Osztály növényvédelmi felügyelői kiemelt figyelmet fordítanak a méhekre kockázatos növényvédőszerek felhasználásának ellenőrzésére. A virágzó növények (kultúrnövény, virágzó gyom, mézharmatot termelő növény melyet a méhek látogathatnak) növényvédőszeres kezelésekor a méhek védelmét biztosító technológiát kell alkalmazni, melyet az adott készítmény engedélyokirata pontosan tartalmaz.

Nagyon fontos a méh védelemre vonatkozó 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 15. § betartása:

(1) Gazdasági növények kezelése a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időszakban (virágzásban) méhekre kifejezetten veszélyes vagy kifejezetten kockázatos növényvédő szerrel tilos. A tilalom a virágzás idején kívül is érvényes, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a gazdasági növényt a méhek egyéb okból látogatják.
(2) A gazdasági növényt a virágzása vagy az (1) bekezdésben foglaltak időtartama alatt valamely károsító ellen nem jelölésköteles vagy méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szerrel lehet kezelni.
(3) Méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat (ezen eljárás a továbbiakban: méhkímélő technológia).
(4) A növényvédő szerrel végzett növényvédelmi munka következményeként vélelmezett méhelhullást a méhész az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.

A hatósági kockázat becslés alapján kiválasztott gazdálkodóknál a fenti rendelkezések megszegése eljárást és növényvédelmi bírság kiszabását vonja maga után!

A méhészek kötelezettsége az önkormányzat jegyzője felé bejelenteni a méh kaptárak elhelyezését az adott településen, amennyiben nem saját földterületén helyezi le a tulajdonos hozzájárulását a lerakáshoz. A kaptárak ENAR nyilvántartásba vétele, valamint a családok méhegészségügyi állapotának dokumentálása.

-Bujdos László Növényvédelmi felügyelő-

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal