Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Az ellátási költségek és egyéb tartozások levonása után a legtöbb rabnak gyakorlatilag semmi pénze nem marad a börtönben keresett munkabérből, ami nagy feszültséget szül, és sokan megtagadják a munkát – írta a Magyar Nemzet hétfői számában.

A lap Székely László ombudsman legújabb, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben tapasztaltak alapján összeállított jelentésére hivatkozva azt írta, a börtönévek alatt végzett munka nem számít járulékalapot képző jövedelemnek, így a börtönben ledolgozott évek sem számítanak bele a szolgálati időbe a nyugdíjjogosultságnál, ami az elítéltek szabadulása után hatalmas egzisztenciális problémához vezet.
Az alacsony fizetéseket a Belügyminisztérium (BM) azzal indokolta az ombudsmannak, hogy a büntetés-végrehajtásnál foglalkoztatottak munkáltatásánál sajátos többletköltségek vannak, amelyek jelentős terhet rónak az állami költségvetésre. A szaktárca leszögezte, hogy a fogvatartottak által végzett munka eredménye még a ráfordított költségeket sem fedezi.
Székely László igazságos bérezési rendszer kialakítását sürgette, és úgy vélte a fogvatartottak szociális biztonságához fűződő jogával összefüggő visszásságot okoz, hogy a börtönben végzett munka nem számít bele a szolgálati időbe. Ezért felkérte az emberi erőforrások miniszterét és a belügyminisztert, fontolják meg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását.

Friss
2017. december 14. csütörtök, 07:00
2017. december 13. szerda, 06:28
2017. december 13. szerda, 06:22