Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

A négy kórházat működtető holding volt vezérigazgatóját Kiss Zoltán Tamást 2012. február 7-én vette őrizetbe a rendőrség a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette gyanújával.  Az ügy érdemi tárgyalása vádemelést követően Debrecenben folyik, amely 2015 őszén kezdődőt  három vádlottal. A vádlottak szabadlábon védekeznek.

Az Egészségügyi Holding Zrt. élére 2012-ben  másik vezetőt, dr. Mangol Csillát nevezték ki, mivel az államosítással formailag megszűnt az akkor már eljárás alá vont Kiss Zoltán Tamás tisztsége. Az ügy érdekessége, hogy dr. Mangol Csillát a napokban ítélte el – nem jogerősen – a Nyíregyházi Járásbíróság hűtlen kezelés bűntette miatt 1 év, végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett börtönre.  dr. Mangol Csilla volt az a vezérigazgató aki megakadályozta a mintegy  701.954.400 forint vagyoni hátrány keletkezését azzal, hogy a Kiss által szignált szerződések ellenértékét nem engedte kifizetni. Ezek után különös fordulat, hogy rá pár évre, Mangolt egy 12 milliós hűtlen kezelés miatt ítélik el nem jogerősen.

A Kiss és vádlottárasinak büntető pere  Debrecenben zajló 18. tárgyalási napja  kedden volt, amikor is  a gyógyszerész szakértőt hallgatta meg a bíróság. Rajta kívül még egy informatikus szakértőt kellett az ügyben kirendelni. 2015 ősze óta a törvényszék összesen 44 tanút idézett.

Ha a következő hetekben nem érkezik bizonyítási indítvány, akkor a következő tárgyaláson június 23-án le lehet zárni a bizonyítási eljárást, s az iratismertetés után megkezdődhetnek a perbeszédek – tájékoztatta portálunkat Tatár Tímea sajtószóvivő.

Az ítélethirdetést az ítélkezési szünet előtt tervezi a tanács július első felében.

A vádlottak egyébként végig tagadták a bűncselekmény elkövetését. Vallomást csak az elsőrendű vádlott tett, a többiek csak észrevételeket tettek az eljárás során.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vádirata három vádpontban taglalja a vádlottak terhére rótt cselekményeket.

Az első szerint az I. r. vádlott a III. r. vádlottal olyan megbízási szerződést kötött, melynek tárgya lényegében azonos volt a III. r. vádlott munkakörében ellátandó feladatokkal, így ugyanazon feladat ellátására két munkaszerződésnek minősíthető szerződést kötöttek, mely alapján 2010. augusztusától kezdődően 18 hónapon át 4.500.000 forint kifizetésére került sor a III. r. vádlott részére az I. r. vádlott által aláírt teljesítési igazolás alapján.

A második vádpont szerint az I. r. vádlott az irányítása alatt álló cég nevében úgy írt ki közbeszerzési pályázatot egy feladatszabó, nyilvántartó és ellenőrző, vezetésirányítási szoftver beszerzésére, hogy tisztában volt azzal, hogy arra nem lesz szükség, mert a közeljövőben egy komplex számítástechnikai fejlesztés alapján új szoftvereket vezetnek be. A II. r. vádlott – aki az I. r. vádlott ismerőse és a szoftver kifejlesztője volt – a szállítási szerződés aláírásával és a számla kiállításával, valamint a pénz felvételével az I. r. vádlottnak abban nyújtott segítséget, hogy a piaci értéknél jóval nagyobb áron rendeljen meg egy olyan szoftvert, melynek kifejlesztésére már korábban a szoftver értékénél többet fizetett ki az I. r. vádlott által irányított cég a II. r. vádlott vállalkozásának. A vádirat szerint az I. r. vádlott tisztában volt azzal, hogy a cége a szoftvert csak rövid ideig fogja használni, így vagyonkezelői kötelezettségét az I. r. vádlott megszegte, ami által a cégének 25.527.500 forint vagyoni hátrányt okozott.

A harmadik vádpont szerint az I. r. vádlott a 2011. március 31. napján általa kiírt közbeszerzési eljárásban központosított intézményi automatizált betegre szóló gyógyszerellátási rendszer kialakítására és üzemeltetésére egy 2010. december 07. napján alakított céggel kötött szerződést. Az I. r. vádlott által vezetett cég a teszt üzemmód során sem tudta biztosítani az ÁNTSZ által előírt létszámot a gyógyszerautomata működéséhez – amiről az I. r. vádlottnak tudomása volt, valamint ő dönthetett volna további személyzet felvételéről -, illetve műszaki problémák is felléptek a berendezés működése során. Ezért a 2011. június 29-én megkötött szerződéskötést követően 2012. február 17. napjától a berendezés üzemeltetése megszűnt és újra kézi gyógyszerosztás útján történik a betegek gyógyszerelése. A szállítási szerződés alapján 701.954.400 forint vagyoni hátrány érte volna a szerződés teljes futamideje alatt az I. r. vádlott által irányított céget, ami azért nem következett be, mert az I. r. vádlott utáni cégvezető a számlák kifizetését megtagadta. Mindezen magatartásokkal az I. r. vádlott szándéka 731.981.900 forint vagyoni hátrány okozására irányult, melyből ténylegesen 43.035.878 forint következett be – áll a vádiratban.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség az I. r. vádlottat, mint tettest 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével, a II. r. vádlottat mint bűnsegédet 1 rendbeli jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, míg a III. r. vádlottat, mint bűnsegédet 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja.

 

Friss
2017. december 14. csütörtök, 07:00
2017. december 13. szerda, 06:28
2017. december 13. szerda, 06:22