Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Első alkalommal  szervezték meg a Munkavédelmi és munkaügyi nyílt napot  a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal munkatársai.  A rendezvényen a munkaadók és a munkavállalók képviselőin kívül az újságírók is hasznos információkat kaptak a munkavédelem jelenlegi helyzetéről.  A tömény statisztikai adatokon túl  megdöbbentő, esetenként krimibe illő történetekkel tarkított előadáson hallhattunk egy nyíregyházi munkahelyi balesetről is, ahol egy munkás szörnyethalt a sportcsarnok felújítása közben.

Tavaly mintegy 23 ezer munkahelyi baleset történt Magyarországon, amelyből 80 halálos volt, ami sajnos növekvő tendenciát mutat a 2013-as adatsorhoz képest. Bár egy része – magyarázta a Nemzetgazdasági Minisztérium  főosztályvezető helyettese dr. H. Nagy Judit – a gazdaság dinamikus növekedésivel van összefüggésben.  Ugyanakkor nem elhanyagolható tény, hogy a statisztikai adatokban megjelent a közmunka programban foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkahelyi balesetek magas száma, így az általános közigazgatásba sorolt munkahelyi balesetek száma Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében 2016-ban  az összes baleset 17 százalékát,  mintegy  123 esetet tesz ki.

Érdekesség, hogy a a legtöbb munkahelyi baleset nem az építőiparban hanem a  feldolgozóiparban történt 2016-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – ami az országos tendenciának felel meg. Míg az építőiparban megyénkben mindösszesen 27 baleset történt, addig a feldolgozóiparban 299 regisztrált munkahelyi balesetben kellett eljárni a munkavédelmi felügyelőknek.  Igaz, az is hozzátartozik a statisztikai adatokhoz, hogy az építőiparban bekövetkezett, viszonylag kevés baleset kimenetele általában súlyos, esetenként halállal végződő.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint az építőiparban és a feldolgozóiparban történik a legtöbb halálos munkabaleset, amelyek hátterében elsősorban a figyelmetlenség és sok esetben a megfelelő tájékoztatás hiánya áll.

2016-ban  Magyarországon 23 027 regisztrált ( megtörtént a bejelentés, jegyzőkönyv felvétel)  munkahelyi baleset történt. Foglalkoztatottak létszámát tekintve jelentős, mintegy 2 372 munkavállalót ért olyan munkahelyen baleset ahol maximum 9 fő dolgozik, és sajnos a halálos  kimenetelű esetek száma is itt  a legnagyobb. 2016-ban a kis foglalkoztatóknál 34 eset végződött halállal. Ennek elsődleges oka – vélik a szakemberek- , hogy a mikróvállalkozásoknál nincs munkavédelmi felelős, így elmarad a kockázatelemzés ami csökkenthetné a balesetek számát.

2016-ban 80 olyan munkahelyi baleset történt ahol a munkalávaló az életét vesztette.

Többek közt az  ő emlékükre gyújtott  gyertyát a konferencián Dr. Galambos Ildikó a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal hivatalvezetője.  A Munkahelyi balesetben megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra világszerte április 28-án emlékeznek. Magyarországon 2012-ben nyilvánították hivatalosan emléknappá.

A emléknapot először 1984. április 28-án a Kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete tartotta meg, egy évvel később felkarolta a kezdeményezést a kanadai szakszervezeti szövetség is (Candian Labour Congress). A dátum arra utal, hogy 1914. április 28-án fogadták el Kanadában azt a munkahelyi balesetbiztosítási szabályozást, melynek nyomán az első kanadai munkavédelmi hivatalt létrehozták. 1991-ben a kanadai parlament törvénybe iktatta az emléknapot, Nemzeti Gyásznapnak nyilvánítva április 28-át (National Day of Mourning).

Megdöbbentő esetek 

A konferencián dr. H. Nagy Judit megdöbbentő eseteket hozott fel példának, hogy a munkaadók milyen módszerekkel próbálják hárítani a felelősséget, akár bűncselekményt is elkövetve, abban bízva, hogy így megússzák a felelősségre vonást. A szakember ezzel kapcsolatban kiemelt egy esetet:

 A favágó brigád egyik tagja rossz döntésének köszönhetően fejsérülést szenvedett. Munkatársai hogy elkerüljék a felelősségre vonást, fél városon át furikázták a sérült dolgozót két kórház mellett is elhaladva. Viszont eszük ágában sem volt a fejsérülést szenvedett favágót kórházba vinni, helyette egy másik erdőben magára hagyták, ahol elhunyt.  A rejtélyt a rendőrök oldották meg, no meg a bűntudat, merthogy az esetet követő második napon az egyik favágóban felébredt a lelkiismeret.

Az előadáson a szabályos foglakoztatással összefüggésben említésre került, hogy tavaly nyáron a sportcsarnok felújításakor történt halálos  munkahelyi baleset, amikor egy 23 éves nyíregyházi dolgozó – aki debreceni cég alkalmazottja volt – lezuhant egy betonpillérrel együtt és a helyszínen szörnyethalt.  Az ügyhöz hozzátartozik, hogy ketten zuhantak, csak épp a 16 éves fiúnak volt annyi lélekjelenléte, hogy meg tudott kapaszkodni egy  kiálló betonacélban, így menekülve meg a biztos haláltól. A helyszínen a munkavédelmi felügyelők egyetlen egy hevedert találtak amit 13 évvel ezelőtt vizsgáltak be, s nagy valószínűséggel nem volt használva, hiszen be sem volt állítva.

A városban már akkor keringtek pletykák, hogy az áldozatot nem tudták azonosítani, állítólag azt sem tudták, hogy ki az.

Ami nem meglepő annak ismeretében, hogy a 26 éves áldozat semmilyen jogviszonyban nem állt a debreceni építőipari céggel, vagyis feketén volt foglalkoztatva. Statisztika adatok szerint országosan mintegy 12 százalékra tehető a feketén foglalkoztatottak aránya. Megoszlásban legnagyobb arányban az építőipar, kereskedelem, majd a vagyonőrök élnek ezzel a törvénytelen módszerrel, ami a nemzetgazdaságnak és végső soron az egyénnek is kárt okoz. Nem beszélve az esetlegesen bekövetkező munkahelyi baleset hátrányos következményeiről.

A szakemberek egységesek abban, hogy az eddigi 50 fő helyett, már 20 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál kötelező a munkavédelmi képviselő választás, ami végső soron a munkahelyi balesetek visszaszorulását eredményezheti. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az érdekellentétek feloldása ma olyan feladat, amit meg kell oldani, hiszen a kis foglakoztatóknál óriási probléma a munkahelyi balesetek  eltitkolása. Végső megoldás – vélekedik  dr. H. Nagy Judit – hogy valamilyen biztosítási rendszert vezessenek be, ezzel csökkentve az érdekellentéteket a munkavállalók és munkaadók között.  A szakember ennek a koncepciónak kidolgozásra már tett javaslatokat.

A munkavédelem kiemelt társadalmi fontossággal bír

Dr. Galambos Ildikó a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal hivatalvezetője hangsúlyozta: minden  dolgozónak érdeke, hogy egészséges és biztonságos munkakörnyezetben végezze munkáját. A hatóságok célja, hogyem hatóságként, hanem szolgáltatóként fellépve a megelőzést helyezzék előtérbe.

Fotó: ezair.hu/Móricz Csaba

 

 

 

 

 

 

Friss
2017. december 14. csütörtök, 07:00
2017. december 13. szerda, 06:28
2017. december 13. szerda, 06:22