Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

A Fidesznek valamelyest szűkült a támogatottsága, 27-ről 25 százalékra. A második helyért továbbra is az MSZP és a Jobbik verseng: előbbinek maradt a tábora 13 százalékos, utóbbié – akárcsak a múlt hónapban – egy árnyalattal, 11-ről 12 százalékra bővült. Őrzi negyedik helyét a DK, támogatottsága 4 és 5 százalék között ingadozik, most az utóbbin áll. Az LMP továbbra is – lassan egy éve – 3 százalékos, s most a Momentum mögött is ennyi választópolgár található. Az Együtt a népesség 2 százalékára számíthat, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékra. Az utóbbi hónapokban folyamatosan csökken a pártnélküliek aránya, ezúttal 36-ról 34 százalékra szűkült ez a csoport.

Az aktivizálódás nem jelentős mértékű, a biztos pártválasztók aránya éppen csak meghaladja a választókorú népesség egyharmadát. Ebből adódóan, a körükben közzétett adatok csak tájékoztató jellegűek, erőteljes következtetéseket nem lehet levonni belőlük. Az aktív és elkötelezett pártválasztók körében a Fidesz 40 százalékot ér el, az MSZP-nek 20, a Jobbiknak 17 százaléka van. A biztos pártválasztók 8 százaléka a DK híve, 5 százalékuk az LMP mögé sorakozik fel. Az aktív szavazók között ebben a hónapban a Momentumnak és az Együttnek 3 százaléka van, a Liberálisoknak és a Kétfarkú Kutyapártnak pedig 1-1 százaléka – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet május első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A közelmúlt tüntetéseinek, azok kiváltó okainak tömegkommunikációban történő tálalása valamint a plakátkampányok úgy tűnik, valamelyest befolyásolták az emberek pártokhoz való viszonyulását. Egyértelműen látszik, hogy a Fidesz a fővárosban és a megyeszékhelyek települési kategóriájában támogatókat veszített: az előbbi csoportban egy hónap alatt 30-ról 22 százalékra, az utóbbiban 25-ről 16 százalékra csökkent a tábora. A kisebb és közepes vidéki városokban viszont lényegében nem módosult a kormánypárt tábora (27% volt s most 28%) s a falvakban is változatlan a szavazótábor nagysága (április: 28%, május 27%). További érdekesség, hogy a kormánypárt támogatottsága az utóbbi hónapban a versenyszférában dolgozók körében az átlagosnál nagyobb mértékben, 5 százalékponttal csökkent, míg a közszférához, államhoz, önkormányzathoz kötődő aktív munkavállalók körében 7 százalékponttal emelkedett.

A tavaszi hónapok fejleménye a Momentum némi erősödése. Az aláírásgyűjtési kampányt követően 1 százalékos pártként jelent meg a politikai szervezetek sorában, most 3 százalékos. Áprilisban tett megállapításaink továbbra is igazak, tehát a Momentum főképpen a 40 év alattiak, az érettségizettek és a diplomások valamint a nagyvárosiak körében tudott támogatókat gyűjteni, más társadalmi rétegeket egyelőre nem igazán ért el.


A Jobbik elmozdult mélypontjáról, a két hónappal korábbi 10 százalékról – két kis lépésben – 12 százalékra bővült a tábora. A legnagyobb változás vidéken, ott is a kisebb lélekszámú településeken érzékelhető. Kisvárosokban és falvakban erősödött leginkább a Jobbik, ott 5-6 százalékponttal több szavazójuk van most, mint márciusban.

Jelenleg a választók kétharmadának, 5,3-5,4 millió főnek van pártpreferenciája. Legtöbben a Fideszt támogatják, nagyjából 2 millióan. Az MSZP-nek és a Jobbiknak hozzávetőlegesen 1-1 millió híve van, a DK-nak körülbelül négyszázezer, az LMP és a Momentum egyenként negyedmilliós táborral rendelkezik.

Forrás: www.zaveczresearch.hu