Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

A keresztény uralkodók és az egyház által kiadott különböző törvények és előírások a szeretet általános nagy parancsának konkrét alkalmazását segítették – jelentette ki Erdő Péter a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent László-emlékévének központi ünnepségén Szabolcs községben szombaton. Az eseményen a nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, a nemzetet Szent László király tette szívében igazán kereszténnyé.

A bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Szent László király által 1092-ben összehívott nemzeti zsinat helyszínén, a szabolcsi földvárnál tartott szentbeszédében hangsúlyozta, Jézus Krisztus tanítása és az Ószövetség mózesi parancsai egyaránt az Isten és az ember szeretetét tartották a legfontosabb törvénynek.

Szeretni annyit tesz, mint igazi javát akarni valakinek, ehhez pedig az szükséges, hogy egyre jobban megismerjük a teremtett világ törvényszerűségeit, a kinyilatkoztató üzenetét és azt a helyzetet, amelyben az egyének és a közösségek élnek – mutatott rá az egyházfő.

Hozzátette, ez volt a feladata Szent László királynak is, aki a kereszténység megszilárdításával gondoskodott a különböző népek, közösségek és kisebbségek békés együttéléséről.
A magyar egyházi és politikai törvényhozás szempontjából jelentős eseménynek számító szabolcsi zsinat és törvényhozó országgyűlés 925. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi szentmisén Erdő Péter a több mint ezerötszáz megjelent hívő előtt elmondta, a zsinat határozatait az egyháztörténelem kánonoknak nevezi és az egyházi fegyelem belső előírásainak tekinti, szövegük viszont Szent László király törvényeinek gyűjteményében maradt fenn gyakorlatilag világi törvény módjára.
A zsinat egyebek között rendezte a tizedek kérdését, korlátozta a papok házasságkötését, meghatározta a parancsolt ünnepek dátumát és megünneplésének módját, előírta a szentmisén való részvételt. Határozott a lerombolt vagy elpusztult templomok újjáépítéséről, büntetést rótt ki a pogányokra, rendezte a zsidók és böszörmények viszonyait, büntette a nemi erőszakot és a házasságtörést, az erkölcstelen nőket és rendelkezett a királyi bíráskodásról.

(Klikk  a képre a galériához!)

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek  a Szabolcs községben megrendezett ünnepi szentmisén a Szent László-emlékévének központi ünnepségén – Fotó: Móricz Csaba/ezahir.hu  ( klikk  a képre a galériához!)

A VII. Gergely pápa nevéhez fűződő, az egyházi tisztségek betöltését és a papság életformáját radikálisan szabályzó reformintézkedések és a magyarországi fejlődés között párhuzamot vonva megjegyezte, a szabolcsi zsinaton Szent László kettős célt követett, egyrészt lépést akart tartani a haladó nyugattal, de VII. Gergely pápa szigorú reformjait a hazai viszonyokhoz igazítva alkalmazta.
Utalt arra, a nép legnagyobb ellenállását a házasságról szóló rendelkezés miatt tapasztalhatta meg a lovagkirály, mivel a házasságtörés és különválás esetén – függetlenül attól, ki volt a vétkes – egyik fél sem köthetett új házasságot.

“Szent László király öröksége számunkra ma is az eszményekhez való hűség és a realitás bölcs szemlélete, amely nem csak a lelki élet világában, hanem a látható emberi közösség, az egyház és a világi társadalom életében is nélkülözhetetlen” – zárta szentbeszédét a bíboros.

Az ünnepségre Szabolcsra érkezett a Győrben őrzött Szent László koponyacsont-ereklye, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, a határon túli katolikus egyházmegyék püspökei, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye papjai és hívei, valamint országos és megyei politikusok fogadtak.
A szentmisét követő emlékévi vándorkiállítás megnyitóján Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, több mint 900 évvel ezelőtt a magyar nemzet megmaradásának az egyik legfontosabb sarokkövét rakták le a király, valamint a papság és az állam vezetői.


Az ekkor elfogadott első törvénykönyv rendelkezéseiben az az egyértelmű üzenet húzódik meg, hogy nincsen ország egyház nélkül, nincsen nemzeti felemelkedés Isten kegyelme nélkül – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, a törvény által lettek a felépített templomok a nemzet, a közösségének épülésének valódi színhelyeivé, az egyházi ünnepek a nemzet ünnepeié, az Istenbe vetett hit pedig a magyarság megtartó erejévé.
A nemzetet a kereszténység útján Szent István király vezette, szívében igazán Krisztus-hívővé azonban Szent László tette, aki számára a keresztény vallás nem az egész egyház támogatását jelentette, hanem egy belső iránytűt, amely minden cselekedetét meghatározta – jelentette ki beszédében az államtitkár.
A hívek a szentmise előtt és után is tiszteletüket tehették Szent László ereklyéje előtt, a családokat egész napos szabadtéri programokkal várták a szervezők.