Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Az 1939. évi Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulója alkalmából ma tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját. A fővárosban emlékmenetet rendeznek, amely a Kossuth tértől indul, első állomása a Cipők a Duna-parton emlékmű, majd a résztvevők a Terror Háza Múzeumhoz mennek.

Az emléksétán részt vesz Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára is. A megemlékezés Kerényi Lajos piarista szerzetes beszédével kezdődik a Kossuth Lajos téren, a Terror Háza Múzeumnál beszédet mond Balog Zoltán és Hámori József akadémikus. A megemlékezés koszorúzással és mécsesgyújtással zárul.
A kormányzat tervei között szerepel, hogy központi emlékművet létesítsenek “a kommunizmus által meggyötört embereknek”. A javaslatot a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete tette, a jelenlegi elképzelések alapján az emlékművet Óbudán helyezik el – mondta el Rétvári Bence az M1 aktuális csatornán hétfőn.
A sztálini Szovjetunió és a náci Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A dokumentumot 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. A paktum azonban csak elodázta a két diktátor összecsapását: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen.
A 2008 júniusában Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferencián Václav Havel volt cseh államfő kijelentette: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amely ezen a földrészen jött létre. A tanácskozás résztvevői, majd szeptemberben az Európai Parlament (EP) magyar, észt, brit, német és lett képviselői javasolták, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává.
Az EP 2009 áprilisában állásfoglalásban javasolta az emléknap megtartását. Az Európai Unió igazságügyi miniszterei 2011. június 10-én, a magyar EU-elnökség alatti utolsó ülésükön lengyel, magyar ás litván kezdeményezésre közös állásfoglalásban emlékeztek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól.
Az emléknapot először 2011-ben tartották meg.

Kép: Civil Hang Rádió

Hirdetések