Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Mátyás király korától kezdve csaknem ötszáz esztendeig, egészen 1944-ig működő könnyűlovas fegyvernemről, a huszárságról emlékeznek meg szombaton és vasárnap a jubileumi 15. nyíregyházi huszártalálkozón.

Az első találkozót 1991 augusztusában tartották meg a nyírségi megyeszékhelyen, akkor csaknem háromszáz, többségében a második világháborúban szolgált egykori huszárt köszöntöttek az Országzászló téri huszárszobornál. A megemlékezést azóta rendszeresen, a páratlan években tartják meg, amelyre meghívót kapnak a még élő harcosok is.
A szombati ünnepség a Jósa András Múzeumnál kezdődött, majd a huszárbandériumok, a díszszázad és a katonazenekar kíséretében a jelenlévők a huszárszoborhoz vonultak át. A megnyitón Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke felidézte: a huszár név már a 15. században megjelent, fénykorát a 18. századtól kezdve élte, de ez időszak is elegendő volt ahhoz, hogy az egész világ megismerje.

Ki ne ismerné Hadik Andrást, Simonyi óbestert vagy Bercsényi Miklóst, vagy A kőszívű ember fiaiból Baradlay Richárd huszárkapitányt, ők olyan példák, akik alakították Magyarország és a magyarság történelmét, ezt nekünk is követnünk kell – mondta a vezérkari főnök.

Hozzátette, a bajtársiasság, a hazaszeretet és a bátorság mellett sajátos “rafinéria” jellemezte a magyar huszárt, akit csak a haditechnika fejlődése tudott háttérbe szorítani.
Nyíregyházának jelentős szerepe van a huszárság történelmében, az 1870-es évektől több huszárszázad állomásozott ott. A nyírségi nagyvárosban 1891-ben adták át az akkori Osztrák-Magyar Monarchia egyik legkorszerűbb és legmodernebb lovassági laktanyáját; ebbe a kaszárnyába vonult be 1891. november 1-jén a híres császári és királyi 14. huszárezred – idézte fel Kovács Ferenc, Nyíregyháza Fidesz-KDNP-s polgármestere.

Hangsúlyozta, a katonaság és a huszárság állomáshelye komoly szerepet töltött be Nyíregyháza gazdasági és társadalmi életében. Az ipar és a kereskedelem fellendült, a huszártisztek a város közösségének megbecsült tagjai voltak, emléküket városrészek, utcák és közterek őrzik; a magyar huszár a települési értéktár és a hungarikumok részévé vált.
A huszárok Nyíregyházához, Szabolcs vármegyéhez és az egész országhoz hozzátartoztak – hangoztatta beszédében Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés kormánypárti elnöke.
Az ökumenikus hálaadást követően a honvédség, a város és a megye képviselői koszorúkat helyeztek el a a II. világháborúban harcoló magyar huszárok tiszteletére állított lovas szobornál. A jubileum alkalmából újra megjelenik az első huszárkönyv, amelynek új kiadását – a tizenöt éves huszártalálkozó előtt tisztelegve – 150 fotóval illusztráltak, valamint egy emlékérem is megörökíti az éppen két évtizede emelt szobrot.
Az eseményen külön köszöntötték és emlékérmet adományoztak a legidősebb huszárnak, az idén 100 éves Juráncsik Antalnak, aki alakulatával harcolt a világháborúban.