Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Megkezdődött a jövő januárban hatályba lépő közigazgatási perrendtartás alkalmazását szolgáló bírói képzéssorozat kedden Budapesten, a Magyar Igazságügyi Akadémián.

Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára a képzés megnyitó ünnepségén hangsúlyozta: az ügyfelek és az állami szervek közötti jogviták elbírálásakor a közigazgatás legkülönbözőbb szakterületi kérdései is fel fognak merülni. A közigazgatási bíróknak ezért az általános szabályok elsajátítása és magabiztos alkalmazása mellett folyamatos szellemi készenlétben kell lenniük egy-egy közigazgatási részkérdés elbírálásakor.

Az alaptörvényben lefektetett új alkotmányos alapoknak megfelelően az Országgyűlés sorra alkotta a nagy kódexeket: a munka törvénykönyvét, a büntető törvénykönyvet, majd a polgári törvénykönyvet, és ebbe a folyamatba illeszkedik az eljárási kódexek megújítása is – jelezte.

Kiemelte, hogy a közigazgatási eljárási kódexszel az államnak a legnagyobb adósságot kellett törlesztenie, hiszen a közigazgatási bíráskodás 1949-es eltörlése után nem volt olyan perrendtartás, amely a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának sajátosságait kellően meg tudta volna jeleníteni.
A közigazgatási per és a polgári per közötti alapvető különbség, hogy a közigazgatási eljárásában már egy lezajlott alapeljárás történéseit kell feltárni, amelyben a szereplők nem voltak egyenlőek. A perbeli egyenlőség ennél az eljárásnál nem természetes, hiszen a közhatalom áll szemben az ügyféllel – tette hozzá. Ebből a körülményből fakadnak a közigazgatási bíróság különleges feladatai: a hézagmentes jogvédelem, a “fegyveregyenlőség” biztosítása, valamint az időben és tartalmában is hatékony jogvédelem – fogalmazott.
Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának vezetője a közigazgatási perrendtartás elfogadását jogtörténeti jelentőségűnek nevezte. Úgy vélte, a közigazgatási bíráskodás lehetőségeinek kiterjesztése a döntéshozókat is megfontoltabb döntésre készteti. Hiány figyelhető meg ugyanakkor a rendszer véglegesítésében – mondta, hangsúlyozva: abban konszenzus van a bírók és a jogalkotók között is, hogy a hiányzó szint pótlása a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával lehetséges és szükséges.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt mondta, ez az a kódex, amely a bíróság szervezetét is alapvetően érinti. A szakmai felkészülésről szólva felidézte a bírók szerepét a jogszabályok véleményezésében, hangsúlyozta a most kezdődő képzés jelentőségét, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatási eljárási kódex hatálybalépése az igazgatási területen is feladatokat szab, például új nyomtatványok válnak szükségessé.

A képzéssorozatban idén mintegy 450-en vesznek részt, köztük nemcsak bírók, hanem más bírósági dolgozók is. A jelentkezőket négy csoportba osztva, havonta képzik, de az új bírák felvétele miatt a képzéssorozat a jövő évben is folytatódik majd. A csaknem 900 oldalas tananyaghoz audiovizuális formában mások is hozzáférhetnek.
Handó Tünde elmondta: az új szabályozással 196 bíró felvétele válik szükségessé, közülük az első 45 helyre kiírt, szeptember közepén lezárult pályázatra 197-en adták be jelentkezésüket. A jelentkezők döntő többsége a bírósági szervezetből kerül ki, de mintegy 30-35 százalék a szervezeten kívülről pályázott.
Az OBH elnöke kiemelte a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartás fontosságát, valamint azt is, hogy a közmédián és a helyi médián keresztül az állampolgárok tájékoztatására is fordítsanak figyelmet.
A szervezeti változások közül kiemelte, hogy a közigazgatási bírósági eljárásokban a jövőben nem egy bíró, hanem háromtagú testületek járnak el. Ez szerinte komoly igazgatási kihívást jelent a bíróságok vezetőinek, miként a titkári hatáskör csökkenése is. Utóbbiak ugyanis – más területekkel ellentétben – egyszerűbb közigazgatási ügyekben sem járhatnak majd el.
Handó Tünde szólt arról is, hogy a közigazgatási eljárások fajsúlyosabb része nyolc kijelölt közigazgatási bírósághoz kerül, a Fővárosi Törvényszék lesz az illetékes a fellebbezésekben, és az eddigi hat helyett nyolc regionális kollégium jön létre.