Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Nyíregyházán megindultak a mozgolódások a város polgármesteri székének a betöltése iránt, noha ma még ennek a városnak szegény Balla Jenő csak szabadságon levő polgármestere. Ennél a kérdésnél bizonyos tapintatlanságokról keringenek hírek a városban és ez az oka annak, hogy mi kénytelenek vagyunk súlyosan beteg polgármesterünknek a dolgával a nyilvánosság előtt foglalkozni.

A németek újra bombázták Londont

A Wollf-ügynőkség jelenti este: Flandriában és Verdunnél erős tűzharc. Kisebb gyalogsági harcok ránk kedvezően végződtek. Repülőink az elmúlt éjjel ismét bombázták Londont, Shernest, Ramgatát és  Dovert. Keleten semmi újság.

Krisztiániáhól jelentik, hogy az angol kormány elhatározta, hogy a London elleni gyakori légi támadások miatt a főbb londoni hivatalokat más városokban helyezi el.

Hivatalos angol jelentés szerint a tegnapi légi támadásnak tíz halottja és harmincnyolc sebesültje van.

Téli háborúra készülnek az olaszok

Luganóból jelentik, hogy a legutóbbi olasz minisztertanácson az a meggyőződés alakult ki, hogy egy új téli háború elkerülhetetlen és éppen ezért utasították a hadvezetőséget a szükséges intézkedések megtételére.

Németország nem adja vissza Elszászt és  nem köt külön békét

Berlinből jelentik, hogy a külügyi államtitkár kijelentette, hogy valótlan az orosz hadügyminiszternek az a kijelentése, amely szerint a kancellár azt mondotta volna, hogy Németország hajlandó Elszászt visszaadni és Oroszország rovására különbékét kötni úgy Angliával, mint Franciaországgal.

Bernben nem ismerik el a csehek önállóságát

Bernből táviratozzák, hogy az ottani szakszervezeti kongresszuson Tuzár cseh delegátus azt követelte, hogy a kongresszus ismerje el, hegy a csehek megbízottai mint önálló állam küldöttei vesznek részt a kongresszuson. A kongresszus a kérelmet egyhangulag elutasította.

A francia szocialisták nem követelik Elszászt

Genfből jelelik, hogy a francia szocialisták bordeauxi előkészítő gyűlésén a kisebbségi szocialisták győzelmet arattak, amennyiben indítványukra elvetették azt az indítványt, hogy Franciaországnak joga van Elszászra. Ezenkívül elhatározták, hogy követelik a béketárgyalások azonnal való megindítását. A gyűlés után hatezer szocialista béketüntetést rendezett.

Botrány a pétervári demokrata gyűlésben

Pétervárról jelentik : A demokrata konferencia ülésén a munkástanács és a polgárság képviselői együttes határozatot fogadtak el a szocialista kormány ellen. Mikor ennek híre ment, katonák törtek be az ülésterembe és megbízottaik előadták, hogy félmilliónyi polgárság és katonaság nevében tiltakoznak a koalíciós kormány ellen és követelik a béketárgyalások azonnal való megkezdését.

Szabolcsiak Oroszországban

Néhány nappal ezelőtt zászlódíszt öltött a főváros: messze idegenből, ellenséges földről hozták haza a csererokkantakat.

A Műcsarnok épületében levő hadikórházba kerültek a rokkant hősök, és itt várják meg azt az időt, amikor újra hozzátartozóik ölelő karjai közé mehetnek. A kórházban Lumnitzer egyetemi professzor a parancsnok, ő és a főápolónő: Kállay Lenke, aki a királyasszony udvarhölgyének a húga, azután a kiváló orvosi kar gondoskodik arról, hogy a messze Oroszországból és Szibériából hazakerüli véreink jól érezzék magukat.

Lumnitzer professzor engedelmével végig megyek a termeken, hogy a Nyírvidék olvasói részére beszélgessek a szabolcsi katonákkal.

A rokkant hősök a tiszta ágyak szélén sujtásos uniformisban beszélgetnek. Sujtásos huszár uniformis van valamennyin: Dániában kaptak, vadonatúj ruhát, a dánoktól.

Tóth Péter a vajai állomási felvigyázó meséli el három éves rabságának történetéi. Még a komarovi ütközetben esett fogságba. Hosszú vándorlás után a szibériai Hazdolnába vitték. Az oroszok bánásmódja ellen nincs különösebb panasza, az oroszok emberségesen, bántak a  fogságba esett magyarokkal, az orosz nép jóravaló náció, ami kellemetlenség a magyarokat érte, az a csehektől jött. A cseheket külön fogolytáborban helyezték el, a darlicei fogolytáborban, itt képezték ki a híres cseh brigádot, amely saját hazája ellen is fegyvert fogott. Jaj volt annak a szegény magyarnak, aki véletlenül a darlicei-táborba kerüli: A csehek karvastagságú botokkal rohantak rá és többször az oroszoknak kellett megvédeni a magyarokat cseh testvéreinktől, akik különben agyonverték volna őket.

Elmondta Tóth Péter, hogy hosszú fogsága alatt igen sok szabolcsi emberrel hozta össze a sors. Fel is jegyezte a neveiket, de az orosz cenzúra elszedte tőle a feljegyzéseit és így csak néhány emberre emlékszik vissza. Ezeket a legjobb egészségben hagyta hátra a nagy kádernél. Megható elbeszélésének az a része; ahol a két Csábri testvérről emlékezik meg. Csábri János és fivére Nyírbátorból kerültek Oroszországba. Egyik sem tudóit a másikról, egyik testvér sem tudott arról, hogv a másik fogságba jutott. Tóth Pété először a Csábri Jánossal beszélt, azután a másik Csábrival és az ő közvetítésével kezdtek levelezni a derék nyírbátori hősök.

Azok a szabolcsiak, akikre Tóth Péter visszaemlékezik, a következők: Friedmann Samu Kisvárdáról,

Ur Károly Mándokról, Vattay Béla Zalkodról, Czirják László Kiskállóról. Kozma András Bákáról. Élesd Ferenc Bobodról, Tenke József Nagykállóról, Rozsai Sándor Nyíregyházáról, Juhász Imre és Nagy Sándor Nyírbalkányból.

Ursin Illés Bökönyből, Buzi Miklós Gemzséről, Kabai Jakab Büdszentmihályról, és Kertész András Nyírmadáról. Ezekre a nevekre Tóth Péter jól emlékszik még és a hozzátartozók megnyugtatására közölhetjük elbeszélése alapján azt is. hogy az itt felsoroltak jó egészségben, a körülményekhez képest elég jó sorban várják türelmetlenül, hogy minél előbb hazakerülhessenek a nagy káderből Szabolcsországba….

Megüresedik Nyíregyháza polgármesteri széke

Bella Jenő nyugdíjazás előtt

Nyíregyházán megindultak a mozgolódások a város polgármesteri székének a betöltése iránt, noha ma még ennek a városnak szegény Bal la Jenő csak szabadságon levő polgármestere. Ennél a kérdésnél bizonyos tapintatlanságokról keringenek hírek a városban és ez az oka annak, hogy mi kénytelenek vagyunk súlyosan beteg polgármesterünknek a dolgával a nyilvánosság előtt foglalkozni.

A város képviselőtestületének a legutóbbi közgyűlésén szóba kellett volna kerülnie Balla Jenő újabb szabadság meghosszabbításának, azonban váratlanul és meglepetésszerűen ezt a kérdést levették a napirendről, holott a képviselőtestület által a polgármester betegsége miatt adott szabadság szeptember végével lejárt. Az maga is lehetetlen helyzet, hogy egy tisztviselő. aki súlyos beteg, távol legyen a hivatalától, holott a szabadsága lejárt. A szabadság meghosszabbításnak a napirendről való levétele már ezért is elhamarkodott, meggondolatlan dolog volt, de még furcsább ez az egész ügy akkor, ha kiderül, hogy a tanácsot szinte belehajszolták egyesek ebbe a lehetetlen helyzetbe azért, meri másként kivannak intézkedni Balla Jenő sorsa felől.

Arról van szó — és mi, akik ismerői, megbecsülői és értékelői voltunk Balla Jenő hatalmas és önzetlen munkásságának, mi ebben a kérdésben a legteljesebb nyíltságot és a szerencsétlen polgármester sze- mélyének is, hozzátartozóinak is kijáró tapintatott megköveteljük, — arról van szó, hogy egyesek elodázhatatlannak tartják a polgármesteri állás végleges betöltését és így közérdekből  szükségesnek tartják a polgármester nyugdíjazását.  Megvalljuk, hogy mi is szívesen látnánk már véglegesen rendezett helyzetet a városházán, — mert ez a mostani állapot, amikor mindenki a maga munkaköre mellett egy-két   tisztviselőtársát is helyettesíti, nem szolgál a köz javára. Abban sincs kétség, hogy ha a boldogtalan Balla Jenőről hivatalos szakvélemény megállapítja, hogy a teljes munkaképességét nem nyerheti vissza, vagy hogy rövid idő alatt meg nem gyógyulhat, akkor a városnak ezt  a tragikusan összeomlott főtisztviselőjét nyugdíjazni kell.

Ebben a helyzetben tehát mindenképpen az a tennivalója azoknak az irányításra hivatott városi vezetőknek, hogy a szegény polgármester súlyosan meggyötört családjával keressék az összeköttetést, és nemes jelekkel, a lehető legóvatosabb tapintattal megállapodást létesítsenek a családdal a nyugdíjazási eljárás megindítására nézve. Az természetes, hogy az a család, amely Balla Jenő összeomlásában mindent vesztette, nehezen tud meg barátkozni a nyugdíjazás gondolatával, de az is bizonyos, hogy Nyíregyháza ‘képviselő testülete, amely olyan megbecsüléssel, tisztelettel és elismeréssel volt a Balla Jenő személye iránt, amely tanúja és értékelője volt a polgármester hatalmas és eredményes munkájának eme érzéseinek a nyugdíjazásnál kifejezést fog adni és a legnagyobb méltányossággal lesz a polgármester családja iránt.

Nincs kétség senkiben ezeket a dolgokat illetően, és mégis ahelyett, hogy azok. akik ezt a kérdést napirendre hozták, a képviselőtestületnek egy ilyen értelmű megnyilatkozásával megnyugvást igyekeztek volna nyújtani a családnak, most kényszernyugdíjazást emlegetnek, csakhogy minél előbb üressé tegyék a polgármesteri székel. Itt megint az történt, hogy némelyek vélt hatalmuknál és befolyásuknál fogva a képviselőtestület nevében tettek kijelentéseket a képviselőtestület megkérdezése nélkül és olyan tapintatlanságot akarnak produkálni, amit Balla Jenő múltja és munkássága semmiképpen sem érdemel meg, de amit elkövetni a képviselőtestület meg sem enged. Egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy Balla Jenő kiváló képességei! és páratlan munkabírását ebben a városban mindenki ismeri és elismeri és hogy abban a képviselőtestületben azok ülnek, akik annak idejében éppen eme kiváló tulajdonságai miatt választották meg a város első tisztviselőjéül Balla Jenőt. Ez a képviselőtestület a legteljesebb méltányosság és a polgármester boldogtalan családja iránt érzett nagy részvéte érzésével válik meg tragikus véget ért, kiváló polgármesterétől és ezek az érzések érvényesülni fognak a nyugdíjazásnál is. Találjanak módot arra. hogy a képviselőtestület ezeknek az érzéseinek kifejezést is adhasson és ne beszéljenek itt kényszernyugdíjazásról, hanem a családdal való teljes együttérzéssel oldják meg a nyugdíjazás szomorú kérdését.