Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Kétnapos ünnepi programsorozattal emlékeznek meg szerdán és csütörtökön az isztambuli magyarok II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem török földre lépésének 300. évfordulójáról.

A rendezvényt, amely része Magyarország V4-elnöksége isztambuli programsorozatának, Magyarország isztambuli főkonzulátusa és az Isztambuli Magyar Intézet szervezte.

Az ünnepi programot szerdán Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára nyitotta meg, aki a Rákóczi 300 című nemzetközi tudományos konferencián mondott beszédet. A szimpózium témái között szerepelt II. Rákóczi Ferenc személyisége, történeti jelentősége, valamint a V4-es együttműködés jelene és jövője.

Az előadók a visegrádi országokból, illetve Törökországból érkeztek. Mint Potápi Árpád János az MTI-nek elmondta, felszólalásában felidézte, hogy a törökök 1717-ben királyokat megillető fogadtatásban részesítették Rákóczit és 18 éven keresztül menedéket nyújtottak neki, miközben tetteiről odahaza sokáig még beszélni sem volt szabad, a császári erők ki akarták törölni őt a magyar nemzet emlékezetéből. “Amikor a haza idegenek kezébe került, akkor a felszabadulás reményét és a magyar szabadság lángját török földön őrizték” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: a törökök nem engedték, hogy II. Rákóczi Ferenc isztambuli és rodostói (tekirdagi) éveinek emlékét elfedje az idő, és mindaddig őrizték a fejedelem földi maradványait, míg azok 1906-ban békében hazatérhettek szülőföldjére, amely akkor még a Magyar Királysághoz tartozott.

Az államtitkár kiemelte, hogy Rákóczi történelmi személye szintén összeköti a mai közép-európai népeket, a magyarokat, a lengyeleket, a szlovákokat, a cseheket, de a horvátokat is.

Potápi Árpád János az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: mind Magyarországnak, mind a V4-eknek fontos gazdasági lehetőség a feltörekvő, erősödő Törökország. Rámutatott, hogy Rákóczi személye az egyik összekötő kapocs, amely lehetőséget teremt a közeledésre.
Kitért arra is, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága nevében egymillió forint támogatásban részesítette erre a tanévre azt a hétvégi magyar iskolát, amely 2014 óta az Isztambuli Magyar Intézetben kap helyet havi egy-két alkalommal. A foglalkozás három korcsoportban mintegy húsz gyereknek nyújt magyar tanulási lehetőséget a szülők és az Isztambuli Magyar Intézet összefogásával. A diaszpórában működő iskolák fejlesztése az utóbbi egy évben kiemelt nemzetpolitikai célkitűzés Magyarország számára – tette hozzá.
Fodor Gábor, az Isztambuli Magyar Intézet elnöke az MTI-nek elmondta: a programokon a konferencia előadói mellett a V4-es országok diplomáciai testületeinek több tagja, a Rákóczi Szövetség 18 fős delegációja és az isztambuli magyar közösség is részt vesz. Fodor Gábor megjegyezte, hogy az Isztambuli Magyar Intézet nemcsak a mostani rendezvény alkalmával, hanem a jövőben is a V4-es országok egyik megjelenési felülete kíván lenni, mivel a csoportból jelenleg egyedül Magyarország rendelkezik kultúrintézettel Isztambulban.
A program csütörtökön rodostói kirándulással, továbbá az ottani Rákóczi Múzeum meglátogatásával folytatódik. A résztvevőket később a helyi török-magyar baráti társaság, valamint a város polgármestere várja ebédre. A nap végén abban az isztambuli Szent Benedek-templomban mutat be emlékmisét Ruben Tierrablanca Gonzalez isztambuli és Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, amelyben Rákóczinak és édesanyjának, Zrínyi Ilonának a hamvait őrizték évszázadokon keresztül.
A kétnapos ünnepi programsorozatot a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül az Emberi Erőforrások Minisztériuma egymillió forinttal támogatta.

Hirdetések