Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Megtagadta a legfőbb ügyésszel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).

A Momentum Mozgalom három népszavazási kérdést nyújtott be. Az első kérdés úgy szólt:

“Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 22. § (2) bekezdés a) pontját, amely alapján ha a legfőbb ügyész megbízatása a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, akkor a legfőbb ügyészi jogköröket az új legfőbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolhatja?”

Az NVB 9:2 arányban – Fábián Adrián választott tag és Bodolai László LMP-delegált ellenszavazatával – megtagadta a kérdés hitelesítését, döntésében arra hivatkozott, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási jogkörével függ össze, erről azonban nem lehet népszavazást tartani.
Patyi András, az NVB elnöke előterjesztésében felhívta a figyelmet arra, egyértelmű, hogy a kérdés egy közjogi tisztséget jelenleg betöltő személy jogköreinek korlátozására irányul, ez azonban az országos népszavazás rendeltetésével nem egyeztethető össze.

A bizottság elnöke arra is figyelmeztetett, a Momentum Mozgalom még két kérdést nyújtott be, amelyek ugyanerről szólnak, a kérdések között mindössze megfogalmazásbeli különbségek vannak. Mint mondta, a Kúria több döntéssel is megerősítette, hogy az ilyen, egymástól alig különböző kérdéssorozatokat nem tartja összeegyeztethetőnek a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével.

Az NVB ezért a mozgalom további két, hasonló tárgyú kérdésének hitelesítését ugyanezen indokok alapján, 9:2 arányban megtagadta.
Vágó Gábor, az LMP volt parlamenti képviselője magánszemélyként nyújtotta be a kérdéseket. Az első arra vonatkozott, hogy az országgyűlési képviselő mentelmi joga ne terjedjen ki arra, ha a képviselő a leadott szavazatával korrupciós bűncselekményt követ el.

Az NVB ennek hitelesítését egyhangú döntéssel arra hivatkozva tagadta meg, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás nyomán az Országgyűlésnek módosítani kellene a képviselők szabad mandátumra vonatkozó szabályát, márpedig alaptörvény-módosításról nem lehet népszavazást tartani. Emellett megtévesztő is, mert azt a látszatot kelti, mintha a korrupciós bűncselekmények elkövetése miatt most nem lehetne a képviselőket felelősségre vonni.

Vágó Gábor második kérdése azt célozta, hogy egynél több alkalommal senkit ne lehessen legfőbb ügyésszé megválasztani. Az NVB ezt 10:1 arányban, Bodolai László ellenszavazatával arra hivatkozva nem hitelesítette, hogy a kérdés az Országgyűlés személyi és szervezetalakítási hatáskörét érinti, de erről nem lehet népszavazást tartani. Emellett a jelenleginél eggyel több korlátot állítana a legfőbb ügyész megválasztása elé, ami korlátozná az Országgyűlés szuverenitását.

A harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy a legfőbb ügyészt vissza lehessen hívni. Az NVB ezt sem hitelesítette, arra hivatkozva, hogy az érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módosítania kellene a legfőbb ügyész alaptörvényben rögzített függetlenségét, emellett az alaptörvényben foglalt demokratikus jogállami államfelfogást is, márpedig a népszavazási kérdés nem irányulhat az alaptörvény módosítására. Mindezek mellett a kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdés, amiről nem lehet népszavazást tartani, továbbá a bizottság szerint a kérdés nem egyértelmű abból a szempontból, hogy milyen időszakra fosztanák meg tisztségétől a legfőbb ügyészt. Az NVB határozatát Bodolai László nem szavazta meg.
Vágó Gábor negyedik kérdése arra irányult, hogy a legfőbb ügyész közeli hozzátartozói ne állhassanak foglalkoztatási jogviszonyban a Magyar Nemzeti Bankkal. Az NVB ennek hitelesítését arra hivatkozva tagadta meg, hogy az alaptörvény módosítását igényelné, ugyanis az alaptörvény rögzíti a közhivatal viseléséhez való alkotmányos jogot, a kérdésben tartott népszavazás pedig ezt korlátozná, miközben nincs indoka az abszolút összeférhetetlenségi szabálynak. A kérdés emellett nyíltan ellentétes a diszkrimináció tilalmát biztosító alaptörvényi szabályokkal is. Az NVB hitelesítést megtagadó határozatát nem szavazta meg Fábián Adrián, mert úgy ítélte meg, az MNB a bizottság érvelésével szemben nem közhivatal.
Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Kép: Friss hírek

Hirdetések
Hirdetések
Friss
2017. december 14. csütörtök, 07:00
2017. december 13. szerda, 06:28
2017. december 13. szerda, 06:22