Generic selectors
Csak teljesen egyező találatok
Search in title
Keresés a tartalomban
Keresés a cikkekben
Search in pages
Válasszon kategóriát
100 éve történt
Baleset
Belföld
Bulvár
Bűnügy
Érdekes
Fotó
Gazdaság
Hírek
Időjárás
Kisvárda
Kultúra
Mátészalka
Megyei
Nagy Kép
Nemzetközi
Nyírbátor
Nyíregyháza
Pártok
Programajánló
Rövidhír
Sport
Szavazás
Tiszalök
Tiszavasvári
Tudomány
Uncategorized
Vélemény
Vezetőhír
Videó

Az elmúlt héten jelent meg az Osiris Kiadónál egy non-fiction, szociográfiai kötet Tódór János tollából. A kötet a 2000-es évek első évtizedének legsúlyosabb gyűlölet-bűncselekményeivel (Olaszliszka, Cozma-gyilkosság, cigány sorozatgyilkossággal foglakozik. A könyv kétharmada foglalkozik a debreceni Perényi 1 zenei klubból indult sorozatgyilkossággal, annak nyomozásával, a perrel

A könyv (Vadászjelenetek Magyarországon) már kapható,  a Líra és az Alexandra boltokban országszerte.

Mottó : „A gyûlölet gyilkol, legyetek éberek!”

(A katolikus pap a nagycsécsi áldozatok temetésén)

Részlet:

Eltitkolt tények?

A Cigány Néprajzi Tanulmányok sorozat 2013. júniusban megjelent kötetében Nagy Pál történész A C betű a hátunk megett van címmel tanulmányt írt az érpataki cigányság történetéről. Írásában a kutató egyebek mellett azt állítja, hogy Érpatak szélsőjobboldali, Jobbikkal és az újhungarista Magyar Nemzeti Arcvonallal kiváló kapcsolatokat
ápoló polgármestere, Orosz Mihály Zoltán (aki életre hívója és propagátora az általa „érpataki modell”-nek elnevezett közigazgatási és közbiztonsági faluprogramnak) és az újfehértói rendőrség akkori parancsnoka, Fekésházi Szabolcs együtt jártak abba a debreceni zenei klubba, ahol a romagyilkosságok későbbi vádlottjai dolgoztak, illetve ahol 2009. augusztus 21-én hajnalban őrizetbe vették őket.

Sem a nyomozás során, sem pedig a sorozatgyilkossági perben ezek a tények nem kerültek szóba, nem kaptak figyelmet, holott mindannyiszor felmerült, és a vádiratban is az áll, hogy valamennyi elkövető nem sikerült elfogni, akik a négy cigányvadásznak segítői, finanszírozói, tippadói lehettek.

A Perényi 1 szórakozóhely Érpatakról származó bérlője, Barabás Zoltán a bíróság előtt tanúként ugyanakkor azt vallotta, hogy a klubban zártkörű rendezvényeket tudomása szerint nem tartottak.
„A cigányokat és nem cigányokat egyaránt megalázó igazságtalanságok és méltánytalanságok zöméről, a megfélemlítettségről, az egyre végletesebbé váló pénztelenségről, az éhezésről a nyilvánosság közel sem kapott olyan mértékű tájékoztatást, mint amekkora a politikai reprezentáció volt – írja tanulmányában Nagy Pál. – Néhány kétes körülmények között történt rendőri fellépésről, illetve a polgármester részvételéről írtak az újságok, de egyetlen ügyben sem történt kivizsgálás, események egész sora maradt homályban, nem került a nyilvánosság elé.

Példaként említem, hogy adatközlőim szerint az újfehértói rendőrkapitány fogkefével súroltatta le a rendőrség lépcsőjét az érpataki közmunkásokkal. Továbbá arról sem szerzett tudomást a
közvélemény, és senkinek nem szúrt szemet, hogy az érpataki polgármester és az újfehértói rendőrkapitány együtt jártak abba a debreceni bárba, ahol a romagyilkosságokat kitervelték.

A bár tulajdonosa érpataki.

A polgármestertől kapott információk szerint az ottani találkozókat az Érpatak határában található Zsindelyes Pálinkafőző tulajdonosa kezdeményezte, és az volt a céljuk, hogy megoldást keressenek az érpataki problémákra (kiemelés – T. J.).  A helyszín megválasztása és az, hogy röviddel a kislétai gyilkosság előtt is találkoztak, félelmet váltott ki azokban az érpataki cigányokban, akik tudtak ezekről a találkozókról. Egyiküket meg is hívták, de félt elmenni, a meghívót ma is őrzi” – állítja A C betű a hátunk megtett van című dolgozatában a történész.

Az Érpatakról származó debreceni vendéglátós, Barabás Zoltán, „népmesei motívumnak” minősítette felvetésemet, hogy az általa működtetett debreceni Perényi 1 Zenei Klubban lettek volna érpataki találkozók.

– Rosszak az informátorai. Ne mossa össze a történteket – javasolta, amikor telefonon beszélgettünk.

De hogy mit mivel ne mossak össze, azt nem fejtette ki. őt az üzletvezetője hívta fel 2009. augusztus 21-én, a szórakozóhely rendőrségi megszállásakor, amikor őrizetbe vették a cigánygyilkosságok későbbi vádlottjait. Minderről az alábbiakat írja a roragyilkosság tárgyalását kezdetektől követő Cigányvadászat- per blogban Stépán Balázs:

„A letartóztatás után nyilván nem véletlenül hagyták a nyomozók, hogy Nyalka Éva (a Perényi 1 üzletvezetője – T. J.) szabadon telefonálgasson ismerőseinek. Felhívta Barabás Zoltánt, a főnökét, a Perényi tulajdonosát.

»Se neked, se nekem semmi közöm az egészhez« – adott eligazítást talán Barabás.

»Mindent ránk fognak górni.«

»Én, engem, a tulajdonost meg sem kérdeztek semmiről – háborgott – (…), én menjek oda, hogy mi
a fasz történt?«

»A köcsögök mindent szét fognak cincálni« – vázolta a klub várható hatósági ellenőrzéseiről. Később a jelenre váltott,

»cigányellenes a csapat?« – kérdezte a letartóztatottakról.

»Nekem az APEH-nél a kollégáim többsége az« – válaszolta Fehérné Nyalka Éva.

»A politikai elittõl kezdve mindenki az« – nyugtázta Barabás. De »szerencsére« – tette hozzá –, a klubban »egy pofon sem csattant el«.

A kommandósok akciójáról »azt hitték, poénra csináltam, amikor hasra feküdt mindenki« – mondta Nyalka Éva. »Szia, Nyafikám, vigyázz magadra« – búcsúzott a főnök.”

Barabást, a Perényi 1 bérlőjét és üzemeltetőjét a cigány-sorozatgyilkosság ügyében az ügyészség meglepő módon nem jelölte meg tanúként a Budapest Környéki Törvényszéken három éve folyó tárgyaláson. A bíróság 2012. február 12-én mégis meghallgatta. A tanúvallomásról a következőket vetette papírra a Cigányvadászat-per blog tudósítója:

„2009. augusztus 21-én, a razzia reggelén Debrecen polgármestere (Kósa Lajos) hívta telefonon Barabás Zoltánt, hogy »mi történt a Perényiben?«

»Fogalmam sincs róla, az alkalmazottak nincsenek benne« – válaszolta.

Egy »parancsnokfélétől« megtudta, hogy az üzletében talán kábítószert, talán fegyvert keres a rendőrségi alakulat. A tájékozódás után megkérdezte:

Programom van, elmehetek? (Baráti társasággal ugyanis éppen Villánykövesdre készült a hosszú hétvégére.)

»Érezze jól magát Villánykövesden!« – hagyta rá a tiszt. A lezser távozást a tárgyaláson azzal magyarázta, hogy »túl nagy jelentőséget nem tulajdonított« a rendőrségi akciónak, és még hozzáfűzte az F.-né Nyalka Évától is többször hallott mentegetőzésfélét:

»Nem tudtam kellően kezelni a helyzetet.« Barabás Zoltán ismert vendéglátó-ipari szakember Debrecenben: »szakmai arcpoetikám:

(sic!) a vendéglátást csak az művelje, aki nem csak a pénzt szereti a szakmában, hanem a vendéget és a munkáját is« – olvasható önéletrajzában. Vendéglátási »vertikumot« működtet, a közétkeztetéstől a zenés szórakoztatóhelyig terjed érdekeltségi köre. A szórakozóhely vezetését 2008-ban bízta Fehérné Nyalka Évára, aki »ismert személy Debrecenben, és megszállott zenerajongó«. »Csinálhatja saját szakállára« – egyezett bele, bár ő maga nem szereti és nem is tartja kifizetődnek ezt a fajta szórakoztatást. Kezdetben H. Attila irányította a Perényit, de hamarosan átvette tőle a kezdeményezést Fehérné Nyalka Éva. ő vette föl az alkalmazottakat, rábízták a nyitva tartást, ő számolt el a bevétellel a Vár utcai központban, ő alkalmazta a K. testvéreket s biztonsági embernek P. Zsoltot, akiket a tulajdonos csak látásból ismert. Barabás »maximálisan« elégedett volt vele, bár a bevétel »nem úgy alakult, ahogy elvárta volna«. Rendbontásról,
botrányokról, rasszista megnyilvánulásokról nem hallott a vállalkozó, tudomása szerint zártkörű rendezvényeket nem tartottak a klubban (kiemelés – T. J.).”

A 2013. május 6-án rögzített telefonos interjúban Barabás azt mondta:

– A vádlottak elfogását követő négy évben sem a Nemzeti Nyomozó Iroda, sem az ügyészség nem keresett, nem hallgatott meg egyszer sem. A bíróságon mint „törvénytisztelő, jogkövető állampolgár” természetesen megjelent. Felháborodva mesélte, hogy az augusztus 21-ére virradó éjszaka folyamán a rendőrségi razzia és az őrizetbe vételek során eltűnt a dugig telt szórakozóhely több százezer forintos bevétele, valamint a dolgozók iratai. Hogy ezt miért nem panaszolta meg, illetve miért nem mondta el a bíróságon, arra nem kaptam tőle választ. A debreceni összejöveteleket – Nagy Pál kutató szerint – a polgármesternél kezdeményező érpataki üzletember találkozásunkkor kijelentette: nem szeretné, „ha bármilyen összefüggésben szerepelne
nevem ebben a történetben”. Elismerte, hogy korrekt a kapcsolata Orosszal; bármit kérhetett tőle, a polgármester mindenben segítette vállalkozását.

– Korábban emberölés is történt a faluban, de mióta Orosz a polgármester, lényegesen javult a közbiztonság.

Hogy ez az „érpataki modellnek” köszönhető, vagy sem, ő nem tudja, mert azt nem ismeri. Szerinte a média rossz színben tünteti fel Oroszt. Hangsúlyozta, hogy Érpatak első emberének politikai rendezvényein soha sem vett részt, erre az soha nem is kapacitálta őt. A Perényi 1 klubban életében nem járt. A beszélgetés végén jutott eszébe:

– Úgy öt-hat évvel ezelőtt, alighanem Barabás Bohém éttermében Orosz szervezett egy gasztronómia bemutatót – ahol, egyéb érpatakiak mellett, ő is ott volt a termékeivel

Az időközben már a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon osztályvezetőként dolgozó, egykori újfehértói rendőrőrsparancsnokot, Fekésházi Szabolcs őrnagyot is megkérdeztem
a tanulmány rá vonatkozó állításairól. Fedor Rita rendőr főhadnagy, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője az alábbiakat közölte:

„Megkeresésére tájékoztatom, hogy az Újfehértói Rendőrség korábbi vezetője az »Érpataki Modell«, valamint a »Hálószövők a biztonságért« elnevezésű, a közbiztonság javítását célzó programok kapcsán rendszeresen konzultált, hivatalos megbeszéléseken vett részt a térség önkormányzatainak és más hatóságok vezetőivel, így többek között Orosz Mihály Zoltán, Érpatak község polgármesterével is.

A debreceni zenei klubban nem hivatalos megbeszélésen, hanem az Érpatakról elszármazottak éves bálján jelent meg. (kiemelés – T. J.) Tájékoztatom, hogy információja, mely szerint a korábbi őrsparancsnok a közmunkásokkal fogkefével súroltatta le a rendőrség épületének lépcsőjét, megalapozatlan, nem felel meg a valóságnak. Az Újfehértói Önkormányzat tulajdonában lévő Újfehértói Rendőrség épületének felújítási munkálataiban Újfehértó város, valamint Érpatak község önkormányzatai is szerepet vállaltak. A felújításhoz humán erőforrást (magyarul: közmunkásokat – T. J.) is biztosítottak, de munkájukat nem az őrsparancsnok irányította, és az épület lépcsőjének takarítását nem ők végezték.”

– Nem sokkal a kislétai gyilkosság elõtt, egy szombati napra engem és a családomat is meghívott Orosz polgármester egy ilyen összejövetelre. Még az írásos meghívó is megvan valahol. Határozottan emlékszem, hogy abba a pinceklubba szólt a meghívó, ahol nem sokkal később elfogták a cigányok meggyilkolóit, nem pedig Barabás egy másik debreceni éttermébe – szögezte le Orgován Zoltán, az érpataki roma kisebbségi önkormányzat elnöke, aki elmondása szerint akkor a falusi „nagy” önkormányzatnak is tagja volt. Úgy emlékszik, a képviselő-testületi ülésen megkérdezték a polgármestert, miért éppen ott találkoznak az érpatakiak, de nem kaptak érdemi választ. Képviselőtársai közül néhányan elmentek „a családi napra, még az érpataki asszonykórus is ott volt”. ő viszont nem mert elmenni, mert azt gondolta, hogy „ebben valami disznóság van, féltettem az életünket”. Orgovánt a kislétai, halálos áldozatot is követelő támadás után
Nyíregyházán meghallgatta a megyei rendőrfõkapitány. Akkoriban az érpataki cigányok is gépkocsis járőrszolgálatot szerveztek, mert nem bíztak a helyi polgárőrökben, akik

„olykor fölvették a Magyar Gárda egyenruháját is”. Többoldalas jegyzőkönyv készült a főkapitányságon, jegyzi meg Orgován Zoltán:

– Amiben beszéltem a Perényiben tartott érpataki rendezvényekről is. Tudomásom van arról, hogy Orosz Mihály Zoltán, aki jóban volt Barabással, máskor is járt oda.
Fedor Rita sajtószóvivő megerősítette a roma kisebbségi vezető által elmondottakat:

„Az Ön által jelzett üggyel kapcsolatban Orgován Zoltán érpataki lakos járt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon 2009-ben, és bejelentést tett, amit jegyzőkönyvbe foglaltak. A bejelentés alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság megtette a szükséges intézkedéseket.”

Orgován úgy véli, hogy a debreceni vendéglátós „azért maradt ki a vádiratból, mert vádalkut kötött a rendőrséggel”. Az érpataki polgármestert, Orosz Mihály Zoltánt is kerestem a Perényi 1-ben tartott állítólagos találkozókkal kapcsolatban, de nem reagált levelemre.

Toodor_meghivo (2)

Nagy Pál történész, miután a sajtó tanulmányára hivatkozva hírt adott a debreceni Perényi 1 zenei klubban rendezett érpataki találkozóról,dolgozatát az alábbi lábjegyzettel egészítette ki.

„Természetesen nem állítom, hogy a debreceni találkozók szoros kapcsolatban lennének a romagyilkosságok kitervelésével. Nem akarok sem rosszindulatú lenni, sem valótlan tényeket állítani. A kutatói tárgyilagosság szempontjából azért fontosak számomra a debreceni történetek, mert egy egész falu erről beszél, a cigány–magyar együttélésre pedig traumatizáló hatással voltak és 2009 nyarán fokozták az érpataki romák félelmét. A jelenleg már máshol szolgálatot teljesítő rendőrkapitány 2013. május végén telefonon azt közölte velem, hogy adatközlőimnek ez a vélekedése nem felel meg a valóságnak. Állítása szerint a rendőrség lépcsőjét az ott felújítást végző munkások takarították le, a Perényi 1 nevű bárban pedig soha nem járt, jóval korábban a bár tulajdonosának egy másik éttermében vett részt gasztronómiai bemutatón a feleségével. (…) A Zsindelyes Pálinkafőző vezetője 2013. május végén telefonon arról tájékoztatott, hogy a Perényi 1-ben ő sem járt soha, a kislétai gyilkosságot évekkel megelőzően a bár tulajdonosának másik éttermében szervezett gasztronómiai bemutatót.”